Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-11-03 / 44. szám

Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE Előfizetési ár : Egy hónapra ÍOOO korona. Egyes szám ára 300 korona. Kételkednek benne sokan és boncolgatják jobbról is meg balról is: lehet-e az valóban, hogy valaki az aranyközépúton járjon? Boncolgatják és kételkednek. Kételkednek, mert mindegyik maga után itél, maga képére formálja embertársait. Ha én túlzó és szenvedélyes vagyok, hogy lehessen más higgadt és meggondolt? Ha valaki nem az én táboromban van, feltétlenül a másikhoz tartozik! így a szocialisták s hasonlólag így a fajvédők is. Közben pedig egymás alá rakják nagybecsű aláírásaikat és öszszehivatják a Házat. És fenekedik mindegyik ellene r jobb csak úgy, mint a bal s ezzel dokumentálják, hogy aki így se jobbnak, se balnak nem kell, mégis csak valóban a bölcs és mérsékelt középúton járhat! S miután ekként sikerült, hogy mégis igazság az, amit ők hinni semmikép se akartak, akkor . . . akkor nem marad nekik egyéb hátra, minthogy az összehívók maguk összevesszenek. Hogy ezen alkalommal ismét „piszok disznók" röpködtek a levegőben, azon legfeljebb mint természetrajzi csodán álmélkodhatunk. Az új ipartprvény. — Dr. Szommer kamarai főtitkár előadása. — A győri iparkamara főtitkára: dr. Szommer Ernő vasárnap délután előadást tartott a városház tanácstermében az új ipartörvényről. Az előadáson szép számban voltak jelen, de a majd 1000 iparosból lehettek volna többen is, akik az új ipartörvény iránt érdeklődnek, mert hisz a régi ipartörvénnyel szemben olyan lényegbe vágó változások történtek, amelyeknek ismerete minden iparos érdekében áll. Dr. Szommer tartalmas és tanulságos előadásából megtudtuk a következőket: Az új ipartörvény több, eddig szabadon űzhető iparágat bevont a képesített iparágak közé. Most a képesítéshez kötött iparágak teljes lajstroma a következő: 1. Arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő, ötvös, 2. aranyozó, 3. asztalos (épületasztalos, bútorasztalos, mintaasztalos, mintakészítő), 4. bádogos, 5. borbély és férfifodrász, 6. bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó-nyerges, kocsinyerges, kocsikárpitos, 7. bronzműves, csillárkészítő, 8. cég- és címfestő, 9. csizmadia, cipész, 10. cukrász (fagylaltkészítő, cukorkafőző, keksz-, piskóta- és konzervkészítők), 11. esztergályos (a vas- és fémesztergályos kivételével), 12. fazekas és cserépkályhakészítő, 13. fegyverkovács, puskaműves, 14. fémnyomó, 15. fényképészet és fény képnagyítás, 16. férfiszabó, fiuruhakészítő, 17. fésűs (szaruműves), 18. füzőkészítő, 19. galvanizáló, galvanoplasztikus, 20. gombkötő és paszományos, 21. gubás és szűrszabó, 22. hajóács, 23. hangszerkészítő (vonós-, fa- és fémfuvó hangszerek, zongora, harmónium, cimbalom és harmonika készítője), 24. kádár (bodnár, pintér), 25. kalapos (férfi és női nemez- és szalmakalapkészítő, ide nem értve a női kalapdiszítést), 26. kaptafakészítő, 27. kárpitos, kárpitdiszítő, 28. kazánkovács és hajókovács, 29. kefekötő és ecsetkészítő, 30. kelme- és fonálfestő, vegytisztító, 31. késes, köszörűs, 32. kesztyű- és sérvkötőkészítő, 33. kocsigyártó, bognár (kerékgyártó), 34. kocsilámpakészítő, 35. kosárfonó, 36. kovács, szerszámkovács, 37. könyvkötő, doboz-, diszműés tokkészítő, 38. köteles, hálókészítő, 39. kötőszövő, 40. kövező, 41. kútcsináló, 42. lakatos (műlakatos, épületfelvasaló és géplakatos), 43. látszerész, 44. manikűr és kozmetikai ipar, 45. mázoló, fényező, 46. mérlegkészítő, 47. mészáros és hentes, 48. mézeskalácsos és viaszöntő, 49. molnár, 50. mű- és aranyhimző, azsurozó, 51. műszerész, 52. nap- és esernyőkészítő, 53. nemez- és szövetsapkakészítő, 54. női fodrász, 55. női szabó és leányruhakészítő, 56. órás, 57. pipakészítő, 58. reszelővágó, 59. rézműves és ónozó, 60. rézöntő és harangöntő, 61. sok-, szorosító faszobrász, fametsző, 62. sokszorosító gipsz- és terrakottaszobrász, 63. sokszorosító ipar (könyvnyomtatás, kőnyomás, betű- és tömöntés, fotochemigrafia, fotolitografía, fénynyomás, mélynyomás, cinkografia, fametszés), 64. sütő (kenyér, aprósütemény, finomabb sütemények készítése), 65. szappanos és gyertyamártó, 66. szita- és rostakészítő, 67. szobafestő, 68. szűcs- és szőrmesapkakészítő, 69. takács, 70. tetőfedő (cserép-, pala-, műpala-, facement-, péplemez- és kátránypapirfedő), 71. timár, 72. üveges (ide nem értve a vándoriparosok által űzött egyszerű beüvegezést ablakba és képkeretbe), üvegcsiszoló, üvegedző és üvegvéső, üveghajlító, üvegfoncsorozó, üvegforrasztó, üveg-, porcellán- és fayence-festő, mozaikműves, tükörkészítő, 73. vas- és fémesztergályos, 74. vasöntő, 75. vésőműves és bélyegzőkészítő, 76. zománcozó ipar. Társulatok, intézetek, részvénytársaságok, illetőleg jogi személyek ipart csak szakképzett felelős üzletvezető alkalmazásával folytathatnak. Tanoncot valamely iparba felvenni csak akkor lehet, ha a tanonc orvosi bizonyítványnyal igazolja, hogy az illető iparra testileg alkalmas. A tanoncoknak tanulási ideje minimum 2, maximum 4 esztendő. 12 évnél fiatalabb gyereket tanoncul felvenni nem szabad, házi fenyíték csak 16 évnél idősebb tanonccal szemben alkalmazható. A mester tartozik a tanonccal emberségesen bánni, egészséges munkahelyről gondoskodni, őtet pontosan iskoláztatni. Az iparostanonc-iskolák heti óraszáma 9, az előadások tartama esti 6 órán túl nem terjedhet. Négy középiskolát végzett tanoncok az iskoláztatás alól fel vannak mentve, de szakrajzra járni kötelesek. A tanonc felszabadulásakor segédi vizsgát tesz, s csak ha ezt sikerrel kiállottá, kaphat segédlevelet, illetőleg munkakönyvet. A felszabadult tanonc két évi segédeskedés után önálló iparos lehet, aki pedig a „mester" cimet akarja használni, annak külön mesteri vizsgát kell tennie, amely már bővebb ismereteket kiván, teljes nevüket, egyforma nagy betűkkel ki kell irni a cégtáblára, ezenkívül az üzletek felett külön táblán ki kell tüntetni azt is, hogy ki a cég tulajdonosa. Az ipari kihágásokat az új törvény meglehetős szigorúan bünteti, amely visszaesés esetén 2 heti szabadságvesztésig terjedhet. Az óriási tárgyismerettel, könnyed stílusban megszerkesztett, igen érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatták a jelenvoltak, s többen kérdéseket intéztek az előadóhoz, aki azonnal megadta a szükséges felvilágosításokat. A tanulságos előadásért Hajnóczky Béla ipartestületi elnök mondott köszönetet dr. Szommer Ernőnek, akit Folkner és Tüskés győri iparosok is átkísértek Pápára. * Az új ipartörvény tetemesen kibővíti az ipartestületek munkakörét, s amíg az átalakulás megtörténik, bizony sok munka vár reájuk. Az új ipartörvény november 1-én lépett életbe. A lakásrendelet. A múlt számunkban közölt lakásrendelettervezet a következő pontjaiban módosult s így lépett érvénybe: A hatszoros, illetve üzleteknél nyolcszoros béremelés érvényben tartása mellett a folytatólagos lakbéremelések 1924 februárjában csak az előző lakbér 1/

6-ával, tovább negyedévenként pedig csak Vb részével emelhető fokozatosan. Az aranyérték szerint való számítást elejtette a rendelet s csupán azt mondta ki, hogy ha a korona értéke a rendelet életbeléptetése után lényegesen változnék, a minisztérium rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amelyet a bér a korona változását követő évnegyed után a jelen rendeletben megszabott mértéken felül is emelhető. A felmondásra nézve a lakások nagysága szerinti különböző felmondási terminusok megszüntetésével a következőket mondja ki a rendelet : Lakásoknak és nem üzleti célra használt helyiségeknek bérletét a tulajdonos (bérbeadó) a rendes felmondási idő megtartásával az 1926. évi november hó első napjára, az üzleti célra (11. §) használt helyiségek bérletét pedig az 1925. évi május hó első napjára a magánjog szabályai szerint mondhatja fel. A többi pontok lényegileg változatlanok maradtak. PTOAM bőven carnaubás, terpentindús, a békebelinél is jobb minőségben készülő kiváló tisztító és konzerváló hatással biró cipőkrém. BENES TESTVÉREK VEGYÉSZETI GYÁR R.-T., GYŐR. A segédvizsgáló bizottságokat a szakmához tartozó iparosokból az ipartestület közgyűlése választja, de első esetben megválaszthatja az ipartestület elöljárósága is, a mester-vizsgáló bizottságok pedig a kamara székhelyén alakíttatnak meg. E bizottság elnökét, alelnökét a kamara nevezi ki. Az iparosoknak és kereskedőknek ezután Hirdessen a Pápai Hírlapiban.