Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-09-01 / 35. szám

Megihletve az első magyar király szellemétől, dacosan, tettre készen, tűrhetetlenül valljuk, hogy a történelmi magyar államegység nem histórikum, nem a múlté, de a magyar élet, magyar jövő integráns részel Ezért éljünk, ezért küzdjünk, harcoljunk, ezért — ha kell — haljunk is megl ÚJDONSÁGOK. — Egyes példányaink ára: 200 K. A nyomdai előállítási árak folytonos emelkedése miatt kénytelenek voltunk egyes példányaink árát e számtól kezdve 200 koronára felemelni. Abban a reményben, hogy hűséges olvasótáborunk megértéssel -fogadja a lap árának kényszerű felemelését, kérjük olvasóink további szíves támogatását. A kiadóhivatal. — Holland vendégek városunkban. Krarner János utrechti, Böhl Ferenc gröningeni egyet, professzorok, mint a holland ref. államegyház hivatalos kiküldöttei folyó hó 29-én az esti gyorssal érkeztek meg városunkba. Németh István püspök kíséretében jöttek, az állomáson pedig Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester és a fogadóbizottság fogadta és üdvözölte őket. Holland vendégeink a nőnevelő-intézetben voltak elszállásolva. Másnap az egész délelőttöt a református egyházkerület itteni intézményeinek megtekintésével és összes hazai viszonyainkról való alapos tájékozódás szerzésével töltötték el. Délben a nőnevelőben ebéd volt tiszteletükre, a részükről elhangzott felköszöntők egy nemes nemzet fiai szívbeli szeretetének megnyilatkozásai voltak. Délután fél 6-kor a főiskola dísztermét egészen megtöltő díszes közönség előtt szólottak Pápa város — nem : az egész ország — magyarjaihoz vendégeink. Az ünnepet ének után Kis József esperes megkapó imája vezette be. Most Németh István püspök méltatta tömör, de gondolatgazdag beszédben a holland barátság jelentőségét. A vendégek közül elsőnek az ifjabb: Böhl professzor 'szólott. Mikor Tóth Endre ügyes tolmácsolásában az első mondatokat megértette, felcsillogtak a szemek, kigyúltak az arcok. Nem, így nem egy idegen beszél, így az beszél, aki egynek érzi magát velünk. A magyar nemzet történeti múltja, az ország szépsége egyaránt megihleti lelkét. Párhuzamot von a holland s a magyar szabadságharcok között. Rámutat, hogy nagy megpróbáltatások után a teljesülések kora érkezik meg. Lelkes hév csap ki szavaiból, szeretet és bizalom. Most a másik szól: Kramer professzor, mestere a szónak. Mélyen megható, mikor elmondja, hogy 1918-ban az.Összeomlás után az ő házában jött össze 18 magyar, kik Angliába akartak kijutni igazukat előadni. Nem mehettek. Nem mondta, mi tudjuk, hogy memorandumukat ő maga vitte Londonba s hogy azóta mennyit tett a mi érdekünkben. Az ő hangja is a törhetlen hit hangja. Hisz, ő is hisz Magyarország feltámadásában. S hiszi, hogy nem is okvetlen harc, a viszonyok nem várt változása hozzák meg igazunk diadalát. S hozzá segít ehhez Isten kegyelme, imánk, vallásos érzésünk. Szinte átszellemülten hallgatta a közönség gyönyörű igéit s mint előbb társát, most őt is elhalmazta meleg ovációval.. Dr. Vass Vince lélekből feltörő fohásza után Balogh Jenő főgondnok francia nyelven köszönte meg az előadásokat. Felzengett a zsoltár: Tebenned biztunk. Még a püspök szól néhány lelkes, hazafias szót s aztán a Himnusz száll könyörgő szózatként ének szárnyán ég felé. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 10-én tartja évnegyedes rendes közgyűlését. Tárgyak: alispáni jelentés, adók kivetése, az alapok elhelyezéséről határozathozatal, különböző miniszteri leiratok, átiratok, városok és községek ügyei. — Egyházkerületi felügyelő-beiktatás. A dunántúli evangélikus egyházkerület szeptember hó 13-án Sopronban tartandó egyházkerületi közgyűlésén iktatja be hivatalába újonnan választott egyházkerületi felügyelőjét: dr. Mesterházy Ernő földbirtokost. Az ünnepélyes közgyűlésen az állami és egyházi hatóságok kiküldöttei is részt vesznek. — Földmives-iskolánk záróvizsgája. Földmives-iskolánk végzett növendékeinek záróvizsgája vasárnap folyt le nagy közönség élénk érdeklődése mellett. A földmivelésügyi minisztert Pesthy Béla, a keszthelyi gazdasági akadémia professzora képviselte, aki elnöki minőségében maga is tevékeny részt vett a növendékek vizsgáztatásában. A győri mezőgazdasági kamara képviseletében Ormándy János, kamarai igazgató volt jelen, aki szintén többször intézett kérdéseket a növendékekhez. Az ifjak általában igen szép képzettségről tettek tanúságot, feleleteik szabatosak, hozzáértők voltak; elméleti és gyakorlati tudásuknak bizonyára nagy hasznát fogja venni a magyar mezőgazdaság. A tanárok — élükön az iskola kiváló igazgatójával, Tar Gyulával — méltán reászolgáltak a megjelent gazdaközönség elismerésére. A vizsgát az ifjúsági gazdakör záróülése fejezte be, amelyen Molnár Tivadar elnök szabatosan megszerkesztett jelentésben számolt be a Kör működéséről, Széles János az állattenyésztésről szóló ügyes dolgozatát olvasta fel, Ömböli Endre és Tóth Miklós lelkes szavalatokkal működtek közre. Végül a Himnuszt énekelte el az ifjúság dalárdája. Azután kiosztották a bizonyítványokat. — Egy óra felé az iskola árnyas fái alatt terített asztaloknál ebédhez ült a társaság, amelyre hivatalosak voltak a helybeli tanintézetek igazgatói, a hivatalok * vezetői és katonatiszti kar is. Az első felköszöntőt Tar Gyula igazgató mondta a minisztérium és a kamara képviselőire, majd még sok tószt hangzott }el. Igen jó hatást tettek a végzett ifjak hazafias érzéstől áthatott beszédei. A felszolgált ízletes ételekért Kovács Mihályt, az iskola élelmezőjét illeti dicséret. — A búcsúzó növendékek este a Kaszinó-kertben kitűnően sikerült táncmulatsádot tartottak, amelynek csak a hajnal vetett véget. — S. O. S. Mentsétek meg lelkeinket!... A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége nevében annak elnöke, Nagy Iván felhívással fordul a közeledő tanév küszöbén a magyar társadalomhoz. Megható szavakban hívja fel a közfigyelmet azokra a szinte leküzdhetetlen nehézségekre, melyek az egyetemi ifjúságra a most következő évben az Önfenntartás terén várnak. Akinek van szive, megérti a szózatot és minden tehetősebb kereső módot fog találni arra, hogy a magyar kultura érdekében eljuttassa adományát a nyomorgó diákság megmentésére. A MEFHOSz cime: Budapest, VIII., Üllő-út 4., I. — Kápláni áthelyezés, Pál Béla evangélikus segédlelkészt, helyi fiatalságunk rokonszenves tagját, Kapi Béla püspök Uraiujfaluba helyezte át, helyébe Pápára pedig Gaál József czelldömöiki segédlelkészt rendelte. — A villanytelep előlege. A villanytelep felügyelő-bizottsága legutóbbi ülésén azt a határozatot hozta, hogy téli szén beszerzés céljából az 1922. év december havában elfogyasztott áram díját mai egységárral számítva rójja ki külön előlegként a fogyasztókra. Ez a határozat éppen nem alkalmas arra, hogy a közönség körében kedvező fogadtatásra találjon. Igen tekintélyes összegről van szó. Egy szerényebb háztartás is elfogyaszt a legerősebb decemberi hónapban 100—120 hektovatt órát, tehát a rendes havi díjon kivül külön 20—24000 K-t is be fognak szedni tőle. Annál fájdalmasabb ez az új adó, mert beszerzési előleget az áramdíjak felemelésének elkerülése címén már egy ízben szedtek a fogyasztóktól. Akkoj; az mondatott, hogy ez az előleg biztosíték a szénre nézve. Igaz, a szén azóta folyton drágább lett, de az áramdíj meg szinte hónapról-hónapra szintén emelkedett. Ha kellő eréllyel megtörténik az akkori előlegből a beszerzés, akkor ily horribilis új előleg szükségessé nem vált volna. Az is mondatik, hogy az újabb előlegből, melynek teljes összege úgy 75 millióra tehető, az akkumulátor-telepet akarják rendbehozni. Helyes, hisz ezzel szénmegtakarítás érhető el. De ezt vájjon mért kellett máig halasztani, amikor már félszáz milliónál is többe kerül. Nagyobb körültekintést, több erélyt, de más irányban viszont több kíméletet kérünk és várunk. És várjuk és kérjük végre, hogy a képviselőtestület megtalálja annak a helyes módját, hogy a közvilágításért mások is fizessenek, ne csak az áramfogyasztók, ami számukra jelentős megkönnyebbülést jelentene. — Igazgató-választás. Az iparos tanonciskola felügyelő-bizottsága e hó 30-án ülést tartott, melyen a kir. tanfelügyelőség részéről Schváby Sándor kir. s. tanfelügyelő elnökölt. Az Ülés egyetlen tárgya az évek óta betöltetlenül álló iparostanonc-iskolai rajztanár-igazgató megválasztása volt. Az állásra négyen pályáztak, kik közül a bizottság titkos szavazat útján, szinte egyhangúlag (17 szavazatból 16-tal) Bodolay Jenő Béla kunszentmiklósi ref. főgimnáziumi rajztanárt választotta meg, kit oklevele és eddigi működése legjobban ajánlottak s ki az igazgatóságra a tanácstól már tavaly is megbízatást nyert, amikor azonban az állás elfoglalása felmerült nehézségek miatt nem volt lehetséges. Reméljük, hogy az új igazgató állását minél előbb elfoglalja s minden intézkedést megtesz, hogy a tanév idejében megkezdhető legyen és az iskola belső életében a rendet, a békét — a zavartalan munka ez előfeltételeit — okosan és tapintatosan megteremti. — Operaénekesek színházunkban. Egy egész kis opera-emsemble vendégszerepelt színházunkban. A ritka művészi eseményre szépen megtelt színházunk, a jómódúak mind megjelentek, csak az a bizonyos intelligens középosztály — valamikor a művészet erős oszlopa — hiányzott, mely a 4000 K-ás árakat nem képes megfizetni. ^A vendégművészek — ezt mondanunk sem kell — nagyszerűt nyújtottak s a közönség lelkes szeretettel ünnepelte Némethy Ellát, Toronyi Gyulát s a többieket is. Sajnálhatják, akik jelen nem lehettek. Sajnálják is, de nem tehetnek róla. (Zárójelben: Ha színházunk nagyobb volna, akkor persze mérsékeltebb áron is lehetne műélvezethez jutni. Vájjon mozijövedelem vagy részvénytársaság bázisán nem lehetne új színház építéséről szólni? E témáról gondolkozhatnék a város vezetősége.) — Tanítóválasztás. Tóth Bélát, Tóth Albert nagygyimóti tanító szépkészültségü fiát, aki a helybeli áll. tanítóképzőnek volt jeles növendéke, a szomódi református egyház egyhangúlag tanítójává választotta. — Az evangélikusok tárgysorsjátéka minél jobban közeledik a húzás napjához, szeptember 8-ikához, annál nagyobb érdeklődést kelt. A rendezőséghez a héten is folyton érkeztek ajándékba küldött nyereménytárgyak, amelyekből immár a Széchenyi-téri Kohn Adolf féle üzlet kirakatában második kiállítást rendeztek. A nyereménytárgyak közül nem egynek értéke megközelíti a 40—50.000 koronát, s bátran állíthatjuk, hogy a nyereménytárgyak összértéke jóval felülhaladja a sorsjegyekért befolyó összeg nagyságát. Aki részt akar venni az érdekesnek ígérkező tárgysorsjátékban, s elősegíteni akarja a kitűzött nemes célt, siessen sorsjegyet vásárolni. Darabonként 1000 koronáért kapható Kis Tivadarnál. — Szomorú tünet. Az idei nyáron rendezett táncmulatságok egyikének-másikának kellemetlen utóhangja lett. Amikor a vendéglős a mulatság után számba vette leltárát, kitűnt, hogy sokmindenféléje hiányzik, amitől a bálozó publikum fosztotta meg. Egyesek ugyanis a belépti díj mellé, amit megváltottak, zsebre csúsztattak egy-egy boros-poharat, evőeszközt, amit nem váltottak meg. A vendéglősök eleinte boszankodtak, később azonban, mikor károsodásuk mindjobban fokozódott, az eltűnt tárgyak értékének megtérítését a rendezősegtől követelték, úgy fogván fel a dolgot, hogy ők felelősek meghívott vendégeikért. A mult hetekben tartott egyik ilyen táncmulatság után nem kevesebb, mint 90.000 korona kárt kellett — a jótékonycél rovására — a rendezőségnek megtéríteni. Az ellopott tárgyak jegyzékében a többek között szerepelt 40 drb. boros-, 4 drb. söröspohár, 30 butéliás üveg, sok evőeszköz, tányér stb. Valóban szomorú tünet! Mulatságba menni azzal a hátsó gondolattal, hogy abból származó költségeinket majd a vendéglőstől visszalopjuk, gyalázatos dolog. Az ilyesmi megjárja balkáni operettekben, ott talán mulatunk is rajta, de el kell szomorodnunk, hogy a valóságban és a magyar erkölcsök ennyire sülyedtek. — Értesítés. A női kereskedelmi szaktanfolyamban az előadások megkezdődnek szeptember hó 6-án délután 2 órakor a beiratkozott hallgatók jelenjenek ; az esetleg még beiratkozni akarók jelentkezzenek az igazgatónál. Az igazgatóság. |cs | FEJ M BAS