Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-08-18 / 33. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre ÍOOO korona. Egyes szám ára 150 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A belátás kezd felülkerekedni s növekedik a remény, hogy Németország — rettentő áldozatokat kivánó passzív ellenállása — megtermi gyümölcseit. Kora volna még a győzelmet világgá kürtölni, de már hogy remélni lehet, ez maga félsiker. És minden körülmények között magában rejti a nagy tanulságot, hogy csak egységes -nemzeti akarat vezethet célhoz. Fog-e tanulni a vértanú-németek sorsából, ez a mi szerencsétlen, önmagát testvérviszályban gyilkoló nemzetünk? .. . Városi közgyűlés. — 1923 aug. 16. — Lehet, hogy múltkori komoly felszólalásunknak volt némi hatása, lehet, hogy az áldott jó eső, mely ritkásan ugyan, de déltől kezdve hullatta cseppjeit, volt a főtényező benne, annyi bizonyos azonban, hogy ezúttal nem volt a képviselőtestületnek a múltkori szánalmas képe, a gyűlés kezdetén úgy 40-en voltak jelen s ezek többsége hiven kitartott még az interpellációkra is. A gytilés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Dr. Tenzlinger József polgármester d. u. 3-kor a gyűlést megnyitván, megemlékezett Varga József képviselőtestületi tag s Hofstetter Dezső volt rendőrfogalmazó elhunytáról. Bejelentette, hogy a szemétfuvarozásért a közgyűlés múltkori határozatának megfelelőleg Szóld Manó és Wittmann Mihály nagybérlők kettő helyett három vagon komposztrágyát juttatnak a város kertészetének. A jelentés tudomásul vétele mellett dr. Fehér Dezső v. képviselőnek, ki a szerződés létrejötte körül sokat fáradott, köszöpetet szavaztak. Bemutatta a polgármester dr. Tóth István csongrádi polgármester és Csongrád város köszönetét a küldött üdvözletért, dr. Steiner Pál egy. tan. levelét a városnak apja halála alkalmából tanúsított részvétéért. Végül jelentette, hogy Fodor László számtiszt az államszámviteltani vizsgát letette s így állásában véglegesíttetett. A napirendre áttérve a következő ügyeket vita nélkül intézték el: A piaci szabályrendeletet oly értelemben módosították, hogy helybeli kofák 10 óra előtt, vidékiek 11 óra előtt nem vásárolhatnak. Új bérkocsi díjakat állapítottak meg: vasúti fuvar nappal 1500, éjjel 2000 K, vidékre kilométerenként 600 K. Módosították a cselédszerzési szabályzatot: közvetítő díj a havi bér 10—10%-a a munkaadó, illetve a cseléd részéről, ha 8 napon belül elhagyja helyét az alkalmazott, közvetítő díj nem illeti meg a szerzőt. A földmívesiskolánál 2 alapítványi hely után az alapítványi díjat 4 q búzára emelték fel, amiért az iskola és a növendékek nevében Tar Gyula igazgató hálás höszönetét nyilvánította. A legtöbb állami adót fizetők névjegyzékének kiigazítására bizottságként Hajnóczky Béla, dr. Kende Ádám, dr. Kluge Endre és dr. Saáry Tibor kiküldettek. A vágóhíd tetőszerkezetére régebben megszavazott 3 milliós kölcsön formalitását elintézték. Hajnóczky Béla és Mesterházy László felszólalásaira az a megnyugtató kijelentés történt, hogy a tetőszerkezet immár készen áll s mihelyt lehet, a hűtő-készüléket is rendbe hozatják. A városi kislakásokra potom 1—3 milliós ajánlatok érkeztek be; ezeket nem fogadták el s az árlejtést újra kiírták 1 — P/2—2 vagon buza kikiáltási ár mellett. Nagyobb érdeklődést keltett a népjóléti minisztérium újabb lakásépítő akciója. A tanács javasolja, hogy a kedvező feltételek mellett felajánlott 30 milliót vegyék igénybe s megfelelő (nem a régi típusú!) házak építkezése céljából adják el a Korona-vendéglőt. A helybeli pénzintézetek szintén foglalkoznak lakásépítési tervekkel s erre vonatkozólag majd konkrét javaslatot is tesznek. A tanács javaslatát Mesterházy László pártolta; előadta, hogy mily siralmas a helyzet a lakások terén, fiatal párok nem kelhetnek egybe, pápai tősgyökeres lakosokat (meg is nevezte Mész Ferencet és nejét) meg lakásukból kitesznek. Dr. Lakos Béla ellenzi a Korona eladását, a korona mai romlása mellett senki ma ingatlanától nem válik meg. Maga a lakásépítő akció helyes, de nem falusi viskókat, emeletes városi házakat kell építeni. A Korona eladása ellen szóltak még Bornemissza József és Kovács Sándor is s a nagy többség ily értelemben is határozott, megbízva a tanácsot, hogy a lakásépítési akcióra a 30 milliót vegye igénybe s a pénzintézetekkel folytassa tárgyalásait. A lakáshivatal elleni panaszokat Mesterházy László kérésére legközelebbre napirendre tűzik. A vadászati jog bérbevételére beérkezett ajánlatokat (összesen 30 q évi bér) nem találták elfogadhatóknak, újabb árlejtés fog kitüzetni. Ötödik kézbesítői állás létesítését elhatározták. Hofstetter Dezsőnének férje temetési költségeire 60.000 K-t szavaztak meg. A helypénzdíjakat az eddigi 5 5-szeresére (a békebelinek 800-szorosára) emelték fel. Szikvizadó gyanánt félliteres üvegenként 5 K-t állapítottak meg. Somogyi Kálmán színigazgatónak az áramdíjat nem engedték el. A József-szanatóriumnak segélyt szavaztak meg s elintéztek néhány települési és illetőségi ügyet. Az ülés végén interpellációk voltak. Böhm Samu a Kossuth-utca és Petőfi-utca sarkán történő építkezést teszi szóvá, mely a Petőfi-utca bejáratának kiszélesbbítését mindenkorra meghiusítja. Az építkezés betiltását kéri, felemlítve, hogy az építkezés ügyében az illetékes bizottság meg sem hallgattatott. A polgármester azt válaszolta, hogy az építkezési szabályzat 14. §-a alapján „belső" átalakításra az engedély megadandó volt. A választ szótöbbséggel vették tudomásul. Dr. Lakos Béla amiatt .interpellált, hogy a gazdák éjjel kénytelenek csépeltetni, mert d. e. nincs áram, pedig előlegként 4V

2 millió K-t adtak az alsóvárosiak szénre. A polgármester számszerű adatokkal bizonyította, hogy az előlegek oly időpontban folytak' be, amikor a szén ára már 50—100, sőt 300°/

0- kai emelkedett. Nem volt tehát módjában a telepnek szenet rendelni s a közvilágítás érdekében kénytelen volt az áramszolgáltatást korlátozni. E választ a közgyűlés 14 szóval 8 ellen tudomásul vette ugyan, de ugyanakkor kifejezésre jutott az az óhaj is, hogy a cséplés igenis nappal legyen lefolytatható. Bornemissza József a tejpiac elhelyezése, Fenyves Jenő az utcák öntözése, Szakács Dániel a közvilágítás költségeinek azokra is áthárítása ügyében interpellált, akik egyébként nem fogyasztói a telepnek. Mindhárman megnyugtató választ kaptak, a legutóbbi ügyre vonatkozólag a tanács konkrét javaslatot fog tenni. A közgyűlés órakor ért véget. — Magyarország Katasztrófája. írta Deme Károly. Ezen hazafias és szociális célokat szolgáló könyv, mely iránt külföldi körökben is élénk érdeklődést tanúsítanak, kapható az ország minden könyvkereskedésében. Ára 5200 K. ÚJDONSÁGOK. — Szent István napján (hétfőn) d. e. 11 órakor a városháza nagytermében a Magyar Nemzeti Szövetség pápai csoportja gyűlést tart, melyen Szűcs Dezső v. nemzetgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Az elnökség a gyűlésre ez úton is meghívja a nagyközönséget. — Gyászmise. Tegnap délelőtt honvéd huszár ezredünk hősi halottjainak lelki üdvéért gyászmise volt a helybeli plébánia templomban. A kegyelet e szép aktusán, melyet Gerstner Ignác apátplébános celebrált, jelen voltak huszárezredünk volt tényleges és tartalékos tisztjei, a tanács a polgármester vezetésével, a hatóságok képviselői és a városi közönség is igen nagy számban. — Városok kongresszusa. A magyar városok országos kongresszusának állandó választmánya múlt szombaton Budapesten a szegényügy kielégítő megoldásáról tanácskozott. A választmány kívánja, hogy a kormány tartsa fenn a hatósági lisztellátást a múlt évi mértékben, vagy nyújtson a városoknak megfelelő fedezetet. A szegényügyi kiadások fedezésére hozzanak be inségadót, adóztassák meg a szórakozásokat, szedjenek szálloda-adót, ingatlanátirási illetéket, juttassanak a városnak mozit, vegyék a városok a temetkezési üzemet is a kezükbe és ennek jövedelmét népjóléti célokra fordítsák. A jelen volt Vass József népjóléti miniszter beszédében azt hangoztatta, hogy nem a drágaság letörése a megoldása a kérdésnek, hanem a gazdasági helyzetet kell rendbe hozni. A Horthy-akciót ezidén nem ismétlik meg. Az összes városoknak bele k»ll kapcsolódni a fővárosi inségakcióba. Országos nagy ankéton fogják megtárgyalni a dolgot és felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy adakozni kell az inségakcióra. — Részvénytőke-emelés. A Pápai Hitelbank (ezelőtt Pápa városi és vidéki Takarékpénztár) vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a részvénytőke ismételt (idén harmadszori) felemeléséről hoztak határozatot. Mészáros Károly elnök bevezető beszédében meggyőző érvekkel mutatott reá a, tőkeemelés szükségességére. A pénzintézetek betétállománya a minimumra redukálódott, a fokozott hiteligényeknek tehát csak úgy tudnak megfelelni, ha időközönként a részvénytőkét emelik. Ajánlja a közgyűlésnek, hogy az igazgatóságnak e tárgyban előterjesztett javaslatát fogadja el. Dr. Kende Ádám intézeti ügyész ismertette ezután a tőkefelemelés tervezetét. Az intézet kibocsát 15000 darab új részvényt 600 K névértékben. Ebből 12.000 darabot a régi részvényeseknek ajánlanak fel oly módon, hogy minden régi 5 részvényre adnak 4 drb. új részvényt 2500 korona kibocsátási áron, s minden 5 régi és 4 új részvényre teljesen ingyen egy részvényt adnak. Az elővételi jog augusztus 28-ig gyakorolható. A tervezetet a közgyűlés egyhangúlag határozati erőre emelte, s ezzel az intézet alaptőkéje 18,000.000 koronára, a tartaléktőkékkel együtt 44,700.000 koronára növekedett. — A villany ára. A villanytelep felügyelő-bizottságának legutóbb tartott ülésén a villanyáram díját a következőkép állapította meg : Magánfogyasztók részére hektowattóránként 70 K, ipari fogyasztók részére 72 K, kávéházak, vendéglők stb. részére 72 K, közalkalmazottak részére 1000 hw. óráig 65 K, azon túl a rendes egységár, felekezeti tanintézetek részére 66 K. Ez új egységárak a legközelebbi leolvasástól fizetendők.