Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.
1923-08-11 / 32. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre ÍOOO korona. Egyes szám ára 150 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Csodálatosnak kell mondani az emberek naivitását, mert más forrásból, mint naivitásból táplálkozónak nem tarthatjuk azt a jelenséget, aminek megnyilatkozását csak ma egy hete volt alkalmunk ismét látni. A fővonalakon nem közlekednek a vonatok, pesti újság egy napja — dehogy: csak egy félnapja! — s máris hajlandók minden képtelennél képtelenebb hirnek bedűlni s elhinni, hogy pár perc alatt ismét olyan felfordulás következhetik be, mint aminőt négy esztendőnek előtte voltunk elég szerencsétlenek máról holnapra megtapasztalni. Naivitást mondottunk s ez a nagy tömegnél így is van. Hogy aztán van egyes kalandorhajlamu egyén, aki a maga új kormányát, még ennél is többet, úgy alakítja meg agyában, úgy pártolja utcán, kávéházban, korcsmában, ahogy abban a maga szertelenségben tobzódó lelkének gyönyörűsége telik, illetve tellenék, az már az éremnek más oldalára tartozik, ínyencek mindig voltak és mindig lesznek, csak más időkben, amikor nem éltünk még át olyan különösségeket, mint aminőkben egyszer volt részünk, az ilyeneket kinevették, a bolondok házába valóknak tartották. Ma rettenetes az emberek hiszékenysége és nagyon kevés a következtetni tudásuk, ítélőképességük. Lehet, hogy ez az egy hét előtti eset, amikor meggyőződést szereztek róla, hogy az államhatalom, a rend és biztonság minden támasza minő szilárdan és rendületlenül áll a maga helyén, meggyőzte róla őket, hogy igenis a régi közmondás áll: Egyszer volt Budán kutyavásár! Itt felfordulás többé nem lehet s a törpe minoritás csak úgy bolseviki módon nem tolhatja fel többé magát úrnak az alkotmányos többség, a rend, béke, nyugalom milliós táborának feje fölé. Németországi képek. ív. Berlin. Ha valaki egypár csendes és kedves vidéki város után Berlinbe érkezik, nem lehet csudálkozni, ha nincs elragadtatva a sokak által irigyelt fővárostól. Szépség, érdekesség tekintetében nem áll meg Budapest mellett, melyet a jóvalutáju országok boldog vándorai, akik most egész Európát játszva végig utazzák, lépten-nyomon megerősítenek. De sok kölcsönös vonás van a két város élete között. Itt is majdnem mindenki spekulál, börzézik, autón jár s az utcák tele vannak koldusokkal, kéregető nyomorékokkal, rokkantakkal ... Az elegáns éttermek, kávéházak hihetetlen drága étlapjai nem ijesztik el a külföldi vendégeket, német milli- és billiárdosokat s a játszótereken a sovány és vézna gyermekek egész regimentjei majszolják a száraz kenyeret s irigykedve néznek aria, kinek egy kis margarint is kentek rá. Kora reggel a tejeskocsi mellett az asszonyok serege tolakodik, harcot vív 1/ 4 liter tejért s estefelé a dülöngélő emberek egész raját ontják a sörcsarnokok . . . Szomorú képek, melyek kalidoszkopszerüen sürün ismétlődnek most Európa sok államában . . . Németországban átéltem a márka rekordzuhanását a pozíciónak mondható pólustól a negatív végtelen felé . . . Valamikor 20 000 márka ért egy dollárt — mondják, mintha olyan régen lett volna, pedig csak áprilisban ... Ma már 1 millió 100 ezerért sem kapni s ez még nem a vég ... Ez idő alatt Németország minden lakosa milliomossá lett. . . Szomorú és nyomorúságos milliomosság. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a márka romlása és a drágaság egymáshoz való viszonya jóval tisztességesebb, mint az nálunk hasonló körülmények között észlelhető. Itt a drágaság rendszerint lassan, lépésről-lépésre követi a pénz értéktelenedését, nem mint nálunk, hol az árak emelkedése mint egy földrengést jelző inga előre jelzi a bekövetkezendő vészt. És ilyenkor már késő a védekezés. Itt legalább idejében bevásárolhatja mindenki a legszükségesebb dolgokat a kezében levő pénzzel, ha van . . . így van a postával s vasúttal is. Nem máról holnapra emelik, hanem hetekkel előbb közlik s addig mindenki kiírhatja s kiutazhatja magát kedve szerint. Augusztus 1-én felemelték a vasúti tarifát, melyet már julius elején közzétettek. A julius 31-én megváltott jegyek aug. 3-ig érvényesek voltak s mivel az utasok oly tömegesen jelentkeztek, hogy a rendes vonatjáratok nem tudták lebonyolítani a forgalmat — külön vonatokat állítottak be e napokra. A német organizálás nyomorúságában is tud tapintatos lenni. Rend, nyugalom s türelem tekintetében valóban tanulni lehet tőlük. Van Berlinnek egy kis fészke, melynek falain belül különösen imponáló a rend és békés munka s ez a „Charite" klinikai telep. E klinikai telep kapuin belül ott találjuk nemcsak Európa, de a világ összes nemzeteinek orvosait, akik messze földekről ide vándoroltak a német tudomány forrásaihoz . . . Szines, változatos képeket lát itt az ember. Különösen nagy számban vannak képviselve az oroszok, japánok, kínaiak, de nem hiányoznak az indiai barna kollegák, sőt a fekete négerek sem. Időnként látni egy-egy kinai orvosnőt modern európai öltözetben, csoszogó lépésekkel, majd egy japánt szines, keleti, tarka pompában . . . Hogy a magyarokról se felejtkezzem meg, nem hiányoznak ők sem s erősen lerí róluk a numerus clausus keserve. De nem is hiába jön ide ez a nagy nemzetközi orvostársaság, mert az orvostudomány egyes ágait valóban a világ első tudósai, professzorai képviselik, akiket hallgatni nemcsak hasznos, de élvezetes is .. . Nagy elismeréssel kell megemlékezni a keleti orvosokról, különösen a japánokról, akik„ a legszorgalmasabbak, de legravaszabbak is. Ők az elsők és az utolsók a laboratoriumokban, de mások munkáiból is ők lesnek el legtöbbet. Még egy-két szót a potsdami királypalotákról. Nagy Frigyes hires Sanssouciját 200.000 márkáért külföldieknek mutogatják s a nagy császár nem gondolta volna, hogy flótája, szobrai, bútorai nemzeti jövedelmi forrássá válnak. Az új palota udvarát felverte a fű, a vakolat hull s minden, minden hangosan hirdeti: valamikor itt császárok laktak, jártak . . . Vájjon a dicsőség is eltávozott velük? Vájjon ha újra visszajön — velük jön-e vagy nélkülök ? Dr. Merétey Sándor. HBIWyWJW MB iaM ^B^E IMW W' I Ml il ll HH MI I H L L ILL H ABADIE valódi francia szivarka-hüvely A nagy háború magyar hősei. A háborúnak vége. De a történetíró számára most kezdődik az igazi háborús munka. Össze kell gyűjtenie az adatokat, melyek e titáni küzdelem menetét jelzik s föl kell jegyeznie maradandó módon azoknak a neveit, kik vérük csorgatásával, sok évi szenvedésükkel tettek eleven tanúságot magyarságuk mellett. Mert lelkünkben még nincs vége ennek a hősi tusának. Mi magyarok, kik ma élünk, sanyarú napjainkban is állandóan emlékezni akarunk azokra, kiknek a nemzet adós, szivünkbe akarjuk zárni azoknak nevét, kik a legválságosabb években hű fiai voltak az országnak, emléket akarunk emelni a férfitetteknek, melyeket a muló idővel a legendák közt emlegetnek majd. Budapestről vendégek érkeztek városunkba. A honvédelmi- és belügyminisztérium, valamint a hadtörténelmi múzeum támogatásával arra vállalkoznak, hogy egy díszes és pompás műben kiadják a becsülettel hadat viselt magyar katonák arcképeit s hiteles adatok alapján, a hadtörténelmi múzeum pecsétjével tanúsítják, hogy a mai nemzedék mire volt képes önmegtagadásban, tűrésben, hősies önfeláldozásban. Ennek a seregszemlének célja az, hogy minden katona, ki résztvett a világháborúban, minden család, ki elvesztette fiát, emléket kapjon s a ma élők, kik végignéznek megfogyatkozott, de nem ingadozó sorainkon, érezzék a szomorúság éveiben a magyarság élő és egész voltát, a múltban a jövendőt is. Minden katonához szólunk, minden családhoz, melynek katonarokona van. „A nagy háború magyar hősei" cimü munkából senkise maradjon ki, magyar kötelessége legyen mindenkinek támogatni. A bizottság a hŐ3öic arcképét elhelyezi a városházán, községházán, aztán könyvet ad ki, melyben ki-ki megtalálja hadi szereplésére vonatkozó adatait s egy rendkívüli becses és érdekes szövegrészt, mely elé Horthy Miklós kormányzó és József főherceg ír előszót. A nagyarányú országos mozgalom élén Tamássy Árpád táborszernagy, Przemysl vár hősi védője áll. Katonák, magyarok, sorakozzatok ezen a seregszemlén, senkise hagyja el sorainkat : tegyen tanúságot mindenki, hogy nagyok voltunk és nagyok leszünk. ÚJDONSÁGOK. — Uj előfizetési áraink. Az újabban nekilendült drágaság magával sodort minket is, s kénytelenek voltunk lapunk előfizetési árát és az egyes példányok árát újból felemelni a következőképen: a julius-szeptemberí évnegyedre előfizetési ár ÍOOO K (vagyis az eddigi 600 K-ra még 400 K pótlékot szedünk), az egyes példányok ára pedig e számtól kezdve 150 korona/Kérjük olvasóink további szíves pártfogását. A kiadóhivatal. — Személyi hír. Németh István püspök f. hó 9-én hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott. — Szent István napja. Szent István személye az osztatlan, egységes Magyarország megtestesítése, ünnepnapja kiválóan alkalmas arra, hogy az integritás eszméje ébrentartassék a magyar lelkekben. E gondolattól vezettetve a helybeli Magyar Nemzeti Szövetség folyó hó 20-án d. e. 11 órakor a városháza nagytermében ünnepies gyűlést tart, melyen Szűcs Dezső főgimn. tanár, v. orsz. képviselő méltatja az integritás szempontjából a nap jelentőségét.
