Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-07-07 / 27. szám

2. PAPAI HÍRLAP. 1923 julius 7. hallottunk, hogy „drágaderosz", azaz: drága, de rosz volt. Az ismerkedésen képviselve láttuk úgyszólván az egész ország iparosságát Pálfy Dániellel, az ipartestületek országos szövetsé­gének elnökével élén. Jóval éjfél után oszlottak szét a társaság tagjai, hogy részben a szállo­dákban, részben magánházaknál kijelölt szállá­saikon pihenőre térjenek. A kiállítás. Péter-Pál napja verőfényes szép időben köszöntött Veszprém városára. Már a kora reg­geli órákban nagy sürgés-forgás volt észlel­hető a felső kereskedelmi iskola épületében, ahol a kiállítást tartották meg. A kiállítók sietve rendezgették, ami még rendezni való volt, hogy mire a megnyitás ideje elérkezik, mindenek ékesen és szép rendben legyenek. E részben nem is akadt kritizálni való. 9 órára már zsú­folva volt az iskola tágas udvara érdeklődők­kel, kik a megnyitás ünnepélyes aktusát várták. Kevéssel fél 10 óra után megszólalt a Tóth Árpád veszprémi harangöntő által kiállított há­rom harang legnagyobbika, jelezvén, hogy a keresk. minisztérium képviselője, báró Wimmers­berg Frigyes államtitkár — aki dr. Rott Nándor veszprémi megyés püspök társaságában jött — megérkezett a kiállítás területére. Az államtit­kárt, rengeteg közönségtől körülvéve, Hajagos Imre, a veszprémi ipartestület agilis elnöke üdvözölte lelkes szavakkal, amire ő szép sza­vakban fejtegetvén az alkotó munka jelentősé­gét, a kiállítás fontosságát, azt megnyiíottnak nyilvánította. A veszprémi dalosok gyönyörű irredenta éneke után az államtitkár Hajagos elnök kalauzolása mellett megtekintette a kiállí­tást, többször nagy elismeréssel szólván a látot­takról. Az államtitkár környezetében közéletünk több kiválóságát ott láttuk. Ott voltak pl. dr. Magyar Károly főispán, gróf Jankó vich-Bésán Endre nemzetgyűlési képviselő a feleségével, dr. Bibó Károly alispán, Csajághy Károly kir. törvényszéki elnök, kúriai biró, Szávay Gyula, az iparkamarák központi titkára, dr. Tenzlinger József pápai polgármester, Tar Gyula földmives­iskolai igazgató stb. stb. A pápai ipartestület Hajnóczky Béla elnök vezetésével szintén több tagjával képviseltette magát a megnyitáson, illetőleg a kiállítás keretében rendezett országos iparos-kongresszuson. A kiállítás gazdagsága és szépsége álta­lában mindenkit meglepett. A kisipar a mai viszonyok között természetesen nem képvisel­tethette magát azzal az erővel, amelyet az or­szág közgazdasági életében betölt, de amit produkált, illetőleg kiállított, az hangos dicsé­rője a magyar kézműiparos ügyességének, Ízlé­sének és a korral haladni tudásának. Ám a nagyipar, a gyáripar produktumait annál na­gyobb tömegekben láttuk a kiállításon. Főként a gazdasági gépek domináltak, amelyek a felső kereskedelmi iskola tágas udvarának nagy ré­szét elfoglalták. E nemben azt hisszük, a kül­földdel is eredményesen felvehetnők a versenyt. A faipar — első sorban az albertfalvai Neu­schlossz-Lichtig faipari rt. — szintén nagy ará­nyokban volt képviselve. Az igás szekerektől a legfinomabb bútorokig feltalálható volt ott min­den, amire a gazdaságban, a háztartásban szük­ség lehet. A Balatoni Yachtépítő Rt. elegáns evezős és vitorlás yachtjai, valamint Teli Mihály zirczi faiparos készítményei állandó érdeklődés tárgyai voltak. A mezőgazdasági ágban Szóld Zsigmond mezőlaki mintagazdasága vezetett. Három cso­portban állítottak ki. Az első csoportban mező­gazdasági gyáriparuk kitűnő termékeit: a „Juno" pótkávét, a finomított szeszt, a szárított cukor­répát, a malátát; a második csoportban a nagy eredményekkel űzött növénynemesítést össze­hasonlító példákon; a harmadik csoportban a mezőlaki téli gazdasági iskola produktumait mutatták be. — Földmíves-iskolánk a növen­dékek téli munkásságából — kosárfonás, kefe­kötés, kötélfonás stb. — állított ki kollekciót, amelyről a látogatók elismeréssel nyilatkoztak. A helybeli uradalmi kertészet virág-kiállítása is igen tetszett. Érdeklődéssel álltunk meg az urkuti man­gán bánya termékei előtt. Különböző nagyságú darabokban volt felhalmozva a szürkés-barna anyag, amely 75—80% vasércet tartalmaz. Fia­tal bányamérnök elmondja, hogy az urkuti bánya oly óriási mennyiségű és értékű kincseket rej­teget magában, hogy vele egész Magyarország adósságát ki lehetne fizetni. Elmondta azt is, hogy a bánya kitermelése immár intenzíven folyik. Feltűnő nagy számban volt képviselve a házi iparművészet és a női kézimunka. Igazán gyönyörűség volt szemlélni a magyar nők mű­vészi lelkületének finom megnyilatkozásait. Annyi nemes izlés, kézügyesség, tervező készség tárúlt elénk a szebbnél szebb produktumokban, hogy annak láttán önkéntelenül is a csodálkozás hangja kelt ajkunkon. Méltó büszkeséggel láttuk ott Pápáról a Ref. Leányegyesületet, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi cso­portját, a Kath. Nővédő Egyesületet szép mun­káival. Ugyanitt kell felemlítenünk a tehetséges Szkurszky Pál helybeli volt iparművész-növen­dék, női szabó és divattervező lehelet-finom­ságu s pompás megrajzoiásu batik-munkáit és a múlt és jelen toalettjeit ábrázoló szép baba­figuráit. Batikolt Veronika-kendője a tövissel koronázott Krisztus-fejjel külön dicséretet ér­demel. Ugyanő egy saját tervezésű elegáns angol női kabátot is állított ki. Pápáról még kiállítottak: Csapó Géza cipészmester, Szabó József cipészsegéd, Lukács János cipésztanonc, Erdélyi Sándor, Erdélyi István és Barcza Etel női szabók, Vágó Dezső és Balázsi Gyula férfiszabók, Leier Gyula réz­műves tanonc, Stern Vidor nyomdász (nyomdai munkák és linóleum-metszetek), Újvári József asztalos (magyaros stílű bútorok), Biró József szobafestő (magyaros stílű tulipános festés). A pápai kiállítók munkái főként a szakemberek részéről sok dicséretben részesültek, s azt hisz­szük, a zsűri is megfelelő módon méltányolta őket. (A bírálatok eredményét jövő számunk­ban fogjuk közölni.) Nem mulaszthatjuk el még felemlíteni a a kiállított tárgyak közül egy ambiciózus fiatal iparos-segéd: Horváth Imre veszprémi gép­lakatos kiváló szakértelemmel és ügyességgel megkonstruált miniatűr — V* lóerős — stabil gőzgépét, amely alkotója felügyelete mellett teljes szabatossággal működött, egy kis kör­fürészt hajtván. Másfél milliót Ígértek érte a derék ifjúnak, de meg nem válna tőle semmi pénzért. A kereskedelmi kormánynak azonban fel kellene karolnia az ilyen tehetségeket. A kiállítás, melynek városunkból is sok látogatója akadt, e hó 9-ig lesz nyitva. Iparos-kongresszus. Délután 4 órakor Veszprém város ritka­szép színházában történt meg az országos iparos­kongresszus ünnepélyes megnyitása. E gyűlés­nek, melyen Pálfy Dániel volt nemzetgyűlési képviselő elnökölt, egyedüli tárgya a kongresz­szus megalakulása és üdvözlése volt. A beszé­dek közül kiemelkedett dr. Rott Nándor megyés­püspök beszéde, aki az iparosság és ipar sze­repéről mondott mély bölcseségü szavakat. A tulajdonképeni munka másnap, szom­baton vette kezdetét. Elfogadták az iparos nyug­díj-intézet érdekében a szegediek részéről be­nyújtott határozati javaslatot, majd az elnöklő Pálfy Dániel javallatát a kézműves-kamara meg­alakításáról. Ám ez utóbbi határozattal ellentétben a pápai ipartestület az Ipartestületek Országos Szövetségének fenntartását óhajtja, amely sok­kal jobban megfelel az iparosság érdekeinek, mint a kézműves kamara. Elhatározták, hogy száztagú küldöttséggel keresik fel a pénzügyminisztert és a kereske­delmi minisztert a régóta vajúdó ipari támoga­tás kiutalása végett, amelyet legalább három­száz millióban kívánnak megállapítani. Tárgyal­ták még a közüzemek és közmunkák kérdését, valamint az Árvizsgáló Bizottság és uzsora­biróság ügyét. A legközelebbi naggyűlés a jövő évben Miskolczon lesz. * * * Krónikási tisztünkhöz tartozik annak meg­említése is, hogy a kiállítás megnyitásának napján este 6 órakor a kommunizmus megbu­kásának emlékére fényes fogadalmi körmenet volt, amelyen a hivők ezrei vettek részt. A baldachin alatt az oltári szentséggel dr. Rott Nándor püspök haladt. • Este 9 órakor pedig a r. kath. legény­egylet a színházban díszelőadást rendezett, ame­lyen igen jó előadásban előadták He rezeg Fe­renc a „Fekete lovas" cimü 3 felvonásos szín­müvét. Nánlk Pál. Utolsó pillanatáig munkás élet, erős és markans egyéniség, városunk egyik legismertebb tisztes alakja dőlt ki dr. Steiner József nyug. v. főorvos személyében az élők sorából. 86 éves volt. Hat évtizednél tovább mű­ködött az orvosi pályán. Túl volt a gyémánt jubileumon és — egyszer sem jubilált. Nem volt az ünnepek embere, egy percet sem akart elmulasztani az Isten adta időből, ami hite szerint elsősorban és főkép a munkára ren­deltetett. Mikor valamikor — mindnyájunk emlé­kezetét megelőzve — e városba jött, a tudós hirét szerezte meg. A legjobb orvosnak tar­tották és bizonyára méltán. Múltak évtizedek, jöttek új meg új kartársak, a tudomány haladt, sokan sokat máskép Ítéltek meg, mint az idős kartárs, de az ő szaktudásának becsét azért soha senki kétségbe nem vonta. Egy teljes emberöltőt töltött a város szol­gálatában, mint közegészségügyének őre és vezetője. Sokat tett ez érdekben. Másról nem szólunk, csak a vízvezetéket említjük meg, mely az ő működésének idején épült meg. Erélyesen és gyorsan tudott intézkedni. Sokan nem sze­rették ezért, de ő soha sem törődött a profanum vulgus-sal. Egyébként se tört népszerűségre. Meg­mondta mindig az igazat bátran. Még hivatal­nok korában is mert ellenzéki lenni, annál inkább később, mikor nyugalomba vonulása után, mint virilis járt a közgyűlési terembe. Évtizedeken át vezette iskolaszéki elnök minőségében hitközsége iskola — ügyét. Az izr. elemi szép épülete, a hézagot pótló polgári iskola tevékenysége korában létesültek. Érdemes ember, egész férfi volt, hatalmas szellemi erejű, kinek sokoldalú nagy művelt­sége is tiszteletre késztett. És orvos volt első sorban és mindenek felett gondos, pontos és tudós orvos, aki négy hét előtt, amikor ágyába lefeküdt, megállapította magáról a diagnózist: „Ne vesződjenek velem, barátaim — mondta kollégáinak — négy hét múlva úgy is végem lesz.". A diagnózis — mint annyi százezer eset­ben — ezúttal is bevált. E hó 3-án kiadta nemes lelkét, elköltözött. A város, a Pápai Takarékpénztár, melynek legrégibb igazgató­sági tagja volt és az Orvosok Testülete adtak ki gyászos elhunytáról jelentést. Az utóbbi meg­hat a kartársi elismerés meleg hangjával. Felesége, előkelő társadalmi állást betöltő gyermekei, ezek sorában dr. Steiner Pál, c. egyetemi tanár, a hires sebész, gyászolják halá­lát. Tegnap délután helyezték örök pihenőre az egész város osztatlan nagy részvétele mellett. Áldás emlékére 1 S! UJ DONSÁGOK — Új előfizetési áraink. Lapunk mult számában tettük közzé, hogy a Pápai Hirlap előfizetési ára a július-szeptemberi évnegyedre 500 K, egyes szám ára pedig 50 K. Mivel azonban a nyomdai előállítási költség a héten egyszerre 50°/ 0-kal emelkedett, sajnos, mult heti árszabásunk mellett nem állhatunk meg, hanem kénytelenek vagyunk az előfizetési díjat ezen évnegyedre végleg 600 K-ban, az egyes példá­nyok árát pedig egyelőre 60 K-ban megállapí­tani. Kérjük megértő, hűséges közönségünk to­vábbi szives pártfogását. A kiadóhivatal. — Vitézzé avatás. Pár héttel ezelőtt e cimmel közölt közleményünk pótlásául hirül adjuk még, hogy a junius 17-én végbement vitézi avatáson a kormányzó őfőméltósága vitézzé avatta Dolinái és Draskóczi Draskóczy István tábornokot is, aki azóta városunk állandó lakója lett. Üdvözöljük Pápa város polgárai között a vitéz tábornokot." — Szabadságon. Hamuth János rendőr­kapitány, a lakáshivatal vezetője, e hó 5-én két heti szabadságra ment. A lakáshivatal ügyei ez ideig függőben maradnak; beadványokat azon­ban most is elfogadnak. — Dr. Jerfy József tb. főszolgabíró e hó 2-án kezdette meg nyári szabadságidejét, amely e hó 29-ig terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents