Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.

1923-07-07 / 27. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár: Egy negyed évre 600 korona. Egyes szám ára 60 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Két nyilatkozat, egyik az új igazságügyminiszteré, Nagy Emilé, másik a belügyminiszteré, Rakovszky Iváné, mindkettő olyan férfias és komoly, aminő azok egyénisége, akik kimondották. Lényege pedig e nyilatkozatoknak a következő: Terror többé nem lehet úrrá e földön, az igazság bárdja könyörtelenül lesújt azokra, kik a pokol szellemeit akarják ide felidézni! Azoknak, kik e csonka földön az egészért akarnak élni és fáradhatatlanul dolgozni, nagy megnyugvás ez a két nyilatkozat. Nem meglepetés, mert a Bethlen István gróf egész kormányzatából folyó, de határozottságával imponáló és lelket üdítő erélyével. Városi közgyűlés. — 1923 július 5. — Pápa város képviselőtestülete e héten csütörtökön közgyűlést tartott minimális érdeklődés mellett. A gyűlés kezdetén tán még voltak vagy 30-an a városatyák, de ezek egyharmada is a fontosabb (vagy kényesebb ?) pontok tárgyalása előtt célirányosabbnak látta elhagyni a közgyűlési termet. A közgyűlésen dr. Tenzlinger József polgármester elnökölt, ki elnöki bejelentései során meleg szavakban parentálta el a város nagy érdemeket szerzett néhai főorvosát, dr. Steiner Józsefet. Javaslatára elhatározta a képviselőtestület, hogy a temetésen küldöttségileg képviselteti magát. Hasonlókép kegyelettel emlékezett meg a képviselőtestület egy" másik ügybuzgó tagjának, Bodai Istvánnak elhunytáról. Miután még a törvényhatósági jóváhagyást nyert ügyekről tett jelentést, napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Gyurátz Ferenc. A tél fenyegető Ínségére való tekintettel arra nézve kér felvilágosítást: történt-e gondoskodás tűzifáról és az Ínségesek ellátásáról? A polgármester megnyugtató feleletében előadta, hogy a város kellő mennyiségű tűzifát vásárolt és a tavaly nagyon jól bevált népkonyhát is ismét működtetni szándékozik. A napirendre áttérve, vita nélkül fogadták el a kéményseprési díjak felemelésére vonatkozó tanácsjavaslatot. A szemétfuvarozás vállalatba adására Szóld Manó és Wittmann Mihály nagybérlők adtak be együttes ajánlatot. Vállalják az összes (belvárosi) szemét és fekáliák összegyűjtését teljesen ingyen azzal a kötelezettséggel, hogy az összegyűjtött komposztból 75— 75 q-t a városi faiskolának, 15—15 q-t a gyepmesternek juttatnak. A tanács azzal a feltétellel javasolta ajánlatok elfogadását, ha a faiskolának adott trágyamennyiséget kétszeresre emelik. Javasolta még a tanács, hogy a szemétkifuvarozásért az érdekelt háztulajdonosok, szobánként havi 10 K-t fizessenek. Dr. Fehér Dezső ez utóbbi díjat csekélynek találja, ajánlja, hogy egy lófogat évi költsége legyen a bázis, amelynek alapján a szemétkifuvarozási illeték megszabassék. Dr. Baranyay Ferenc helytelennek tartja, hogy ott is terheket rójjanak a lakosságra, ahol annak szüksége nem forog fenn. Mivel az ajánlat révén a város egy lófogat tartását megtakarítja, külön illeték ne szedessék. Szavazásra kerülvén a sor, a tanács eredeti javaslatát elfogadták. Vita nélkül mentek keresztül a következő pontok: Kimondták, hogy a kölcsönre kiadott árvaszéki pénzek után a kamatlábot időrőlidőre állapítják meg s július 1-től az eddigi 8% mellett V

2 évenként 2

1/

2% kezelési illetéket is szednek. A miniszteri túlóradíjazást a városnál is életbe léptették. Helyeslőleg tudomásul vették, hogy a tanács a népjóléti minisztérium újabb lakásépítő akciójába belekapcsolódik olyasformán azonban, hogy a nyerendő kölcsönt a helyi érdekeltség bevonásával fekteti bele építkezésekbe, vagyis a kölcsönt hasonló feltételek mellett építési célra magánosoknak adja tovább. 40 millió K van kilátásban, de iparkodni fognak többet megszerezni. A városi bélyeg- és illetékdíjakat kétszeresére emelték. Gyenese Gyula fogyasztási adóhivatali főnöknek %-°

s részesedése felemelésére vonatkozó kérelmét nem teljesítették, csupán — a többi tisztviselőkhöz hasonlóan — a természetbeni ellátás váltságdíját állapították meg számára is. Tomor Dezsőnek az államszámviteltani vizsga letételére okt. 31-ig haladékot adtak. A vágóhidi tetőszerkezet megépítéséhez újabb 2 milliós kölcsön felvételét kimondták. Jóváhagyták a város bérlőivel Braun Dezsővel, Heller József és Heller Mártonnal a most kezdődő gazdasági évre megkötött szerződést, mely szerint magyar holdanként 1 q buza bért fognak fizetni. Nagyobb vita volt a polgármester reprezentációs költsége körül. A tanács eredetileg e célra a városi földekből 15 holdnak kihasítását tervezte, mivel azonban a bérlők ebbe nem egyeztek bele, a pénzügyi bizottság abbeli javaslatát terjesztette elő, hogy a tavalyi 100.000 K helyett havi .2 q buza állapíttassák meg, Mészáros Károly és dr. Baranyay Ferenc a kérdésnek — a törvényhatósági átalakulás idejéig — a napirendről való levételét javasolták, dr. Molnár Imre egy 500.000 K, dr. Kőrös Endre havi 1 q buza megállapítását javasolta, amihez dr. Molnár is csatlakozott, dr. Kende Ádám, Grátzer János, Gyurátz Ferenc az eredeti javaslat mellett foglaltak állást, mert a havi 2 q buza egyértékü ma a békében adott 500 K reprezentációs költséggel. Szavazásra kerülvén a sor, a napirendről levételt 20 szóval 2 ellen elvetették s 11 szóval 10 ellen a tanács eredeti javaslatát fogadták el. Ismét egy csomó tárgynál nem volt felszólalás. Állami rendszer szerint állapították meg a tisztviselői lakbéreket, a díjnokok lakbérsegélyét és a nyugdíjasok lakbérét. Kiutalták az összes alkalmazottak júniusi segélypótlékát és rendkívüli segélyét. Az építési szabályrendeletet miniszteri rendelet értelmében — mely a többek között az egy tégla széles falat is engedélyezi most — módosították. Az alsóvárosi ovoda épületének újjáépítését nem vállalta a város, csupán a dologi kiadásokat hajlandó viselni. A tüdőbeteg-gondozó intézetnek évi 30.000 K segélyt adtak. A települési díjakat ügyvéd, mérnök, orvos részére 10.000 K-ban, iparos, kereskedőnél 5000 K-ban, mások részére 3000 K-ban, közalkalmazottaknak 1000 K-ban állapították meg. A tanács javasolta annak elvi kimondását, hogy az utak átépítésére 70 milliós kölcsönt kérjenek a pénzügyminisztertől, a vámjövödelmek terhére. Dr. Molnár Imre azt ajánlta, hogy az útátépítések részletekben történjenek, Schlesinger Rezső egyáltalán ellenezte a javaslatot, mert a mai kamatviszonyok melleit a város csődbe jút. A még jelenlevő négy = 4 városatya azonban, csupán kezdeményező lépésről lévén szó, a tanács javaslatát elfogadta s ezzel a gyűlés V^-kor véget ért. í Veszprém vármegyei iparkiállítás. — Saját kiküldött tudósítónktól. — 1923 jun. 28. A veszprémi vicinális, amelyen a Veszprém vármegyei ipari- és gazdasági kiállítás másnapi megnyitására érdemes ipartestületünk vezetőségével utaztam együtt, lassú döcögéssel beérkezik a Veszprém városi állomásra, s mi kiszállunk a vonatból. Meglepő csend fogad bennünket, az állomáson — akárcsak mint valami szürke hétköznapon —' alig lézeng pár ember, fogadó-bizottságnak hire-hamva sincs, hát nekivágunk magunk az útnak, valahogy majd cs ak megtudjuk, hogy hol kapjuk meg a további információkat. Külsőképen igazán semmi sem mutatja, hogy holnap nagy napja lészen ősi Veszprém városának, amely egykoron kedves tartózkodási helye volt a magyarok első királya fenkölt lelkű hitvesének, Gizella királynőnek, akinek emlékét ma is kegyelettel őrzi a várban a kápolna, melyet ő építtetett. Valami mégis történik: a Kossuth Lajos utca elején ácsok dolgoznak szorgalmasan diszkapu felállításán, beljebb a városban pedig néhány házon nemzeti zászlót lenget a csöndes esti szellő, amelyek közül kirí feltűnőbb, ünnepi dekorációjával az ósdi városháza. Az emberek egykedvűen haladnak az utcán, mintha csak tudomással sem bírnának róla, hogy Péter Pál napján Veszprém városára terelődik az ország ipari és gazdasági életét figyelők figyelme. Egy utcasarkon néhányan beszélgetnek: „Most már 45.000 korona a búza" — mondja egyik gondterhes arccal; amodább pedig ház elölt sziesztáló asszonycsoportból hallatszik a sóhaj: „16 korona egy deka élesztő". Igen 1 A drágaság nyomasztó gondja fekszi meg a lelkeket, ez szorítja vissza az ünnepi érzéseket, teszi fanyarrá a mosolyt az arcokon. Mi máskép volt 19 esztendővel ezelőtt, 1904-ben, amikor szintén kiállítást rendezett Veszprém városa .. . A derék veszprémi dalosoknak köszönhetjük, hogy lelkünket mégis ünnepi hangulatba varázsolták. A vendégek tiszteletére a Koronaszálló terraszán szerenádot adtak, amelyet a szép nyári estén ezrek meg ezrek hallgattak gyönyörködve. A püspök-kert korlátja mögül mint valami óriási páholyból zúgott a taps a dalosok minden egyes éneke után, amelyet sokszorosan vertek vissza a szemközti vármegyeháza büszkén alátekintő falai. 10 óra után lett vége a szerenádnak, amely után a Zuschmannféle vendéglőben gyülekeztek össze a kiállításra, illetőleg az azzal kapcsolatban tartandó iparos kongresszusra érkezett vendégek. Az ismerkedés kedélyes hangulatban, felköszöntőkkel fűszerezve folyt le, noha a kiszolgálásra elmondhatjuk, amit egy színdarabban a rövid szivarra Legújabb kivitel

ű mosó grenadinok, lybertik, delainok, voilok, zephirek, legkényesebb ízlést kielégítő választékban kaphatók Krausz és Koréin divatáruházába n. •