Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.
1923-06-23 / 25. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre 300 korona. Egyes szám ára 40 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Érik a vetés. Ha borúi is olykor, ha hidegebb szél is fúj néha, mini szeretnők, azért süt eleget a nap s az epedve várt és még kellő időben megérkezett esők után végig a síkokon és domboldalakon vidáman rengedez a kalásztenger, érik a vetés . . . Érik a vetés. Nem egyszerű időmeghatározás ma ez a mondat, még csak olyan sem a tartalma, ami legfeljebb parciális érdeklődést van hivatva kelteni, ma egész lételünk, jövőnk, megélhetésünk azon fordul meg, hogy minő hangsúllyal tudjuk kiejteni e mondatot: érik a vetés. Önérzet, büszkeség nyilatkozhatnék meg abban, ahogyan azt most kimondhatnék, de nem, ez nem szabad! Inkább alázat és hála legyen szavunkban, alázat és hála Isten iránt, ki végre rápillantott szegény magyar népére és ad nekünk reményt, bizalmat a jövőre. Romolhat a korona, ne aggódjunk, az érő vetés meg fogja javítani, meg kell javítania. Az édes anyaföld kezd ismét jó lenni gyermekeihez. Higyjünk és hitünkben nem fogunk csalatkozni. Az új köpeniki kapitányt (Kopinics-Köpenik ominózus névhasonlóság!) ez ideig nem csípték el. Minthogy ez ifjú pénzzel dolgozik és az olájoknál pénzzel mindent el lehet érni, tehát igen valószínűnek tartjuk, hogy — addig legalább, mig az u. n. Nagy-Románia területét el nem hagyja) — nem i$ fog kézre kerülni. Ha nem kerül, nem kerül, a rendőriskolákban a csalási trükkök között az övét is minta gyanánt tanítani fogják s így neve fennmaradása örökre biztosítva van. Mi azonban ezt a köpeniki Kopinicset nem rendőri szempontból kívánjuk e helyen szóvá tenni, nem a csalást, de a csalás lehetőségét akarjuk vizsgálni. Vájjon csakugyan olyan halálos bün az, ha hozzánk szokol, lei, dinár, frank vagy dollár kerül, vájjon ez a drótsövényes körülzárolás (amit a nép e rokonszenves magyar szóval jelöl: „devizaközpont", valóban oly égbekiáltó fontosságú, hogy miatta 140 millió koronákat érdemes kockára tenni s ami ennél több, őrök, rendőrök, pénzügyőrök, valőrök és balőrök légióját kell foglalkoztatni. Valóban bajosan hisszük, hogy ebből annyi anyagi előny hárulna ránk, mint amennyi anyagi erőt az ellenőrzés maga felemészt. Talán az új Köpenik másokat is ily irányú gondolkodásra késztet és eredményeként a drágaság fokozásában sokak szerint erősen részes devizaközpont bukása is bekövetkezik ? ' A LÁVA. A földre tör fel Dante látománya A kénköves, irtózatos pokol S a dörgő vésztől, mely ölén honol, Megsemmisül a föld kies virdnya. Őrült futás kél, melynek nincs iránya, A vész elől menekvés nincs sehol, Zokogva zúg a jajszó: „Felbomol A Mindenség örök harmóniája /" . . . És éj borúi a bús szigetre rá És millió csillag tekint alá, Nyugodt és változatlan mindenik. S azok, kiket még megkímélt a láva, A mindenség összhangát újra látva, Parányi voltukat megösmerik. Kőrös Endre. Az új munkásbiztosítási rendelet. A folyton fokozódó drágaság és az életviszonyok örökös változása maga után vonja, hogy az élettel kapcsolatban álló intézmények is időközönként a való élethez idomuljanak. Ami jó volt, megfelelő volt egy fél esztendővel ezelőtt, azon már régen túlszáguldott az idő. Elmaradt — messze a viszonyoknak mögötte maradt — a munkásbiztosítás intézménye is, amelyhez pedig a lakosság legalább egynegyed részének — az ipari, kereskedelmi, gyári, magántisztviselői kategóriáknak és azok hozzátartozóinak — fontos érdeke fűződik. Legutóbb múlt év december elején szabályozták a munkásbiztosítói járulékokat és segélyeket, s a népjóléti minisztérium ismét elérkezettnek látta az időt arra, hogy a járulékokat és segélyeket szabályozza, mert hisz ma már ezeknek egyike sem felel meg távolról sem a viszonyoknak. A munkásbiztosítás újabb szabályozásáról szóló miniszteri rendelet a Budapesti Közlöny e hó 19-iki számában jelent meg, s mi sietünk annak főbb rendelkezéseit lapunk útján megismertetni az érdekeltekkel, mert tudjuk, hogy a rendelet megjelenését már rég várták. A rendelet az eddigi nyolc napibérosztályt meghagyta, s abba a következőkép sorozza be a különböző javadalmu biztosított tagokat: Az I. napibérosztályba tartoznak, akiknek napi ke resete 300 K-ig terjed, a II.-ba 600 K-ig, a III.-ba 900 K-ig, a IV.-be 1200 K-ig, az V.-be 1500 K-ig, a Ví.-ba 1800 K-ig, aVII.-be2100 K-ig, a VlII.-ba 2100 K-n felül. Az ipari és gyári alkalmazottak keresetükre való tekintet nélkül biztosításra kötelezett tagjai a pénztárnak, a kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők biztosítási értékhatára pedig napi 4000 K s évi 1,200.000 K keresetig terjed. Fizetendő járulék hetenként az I. napibérosztályban 66 K, a Il.-ban 192 K, a III.-ban 318 K, a IV.-ben 444 K, az V.-ben 570 K, a Vl.-ban 696 K, a VII.-ben 822 K, a VlII.-ban 948 K, amely járulékoknak felét a munkaadó az alkalmazott bérébői levonhatja. Az egy háztartási alkalmazottat (cselédet) foglalkoztatók részére a rendelet továbbra is fenntartja azt a kedvezményt, hogy a pénztári járulékot alkalmazottaik után l°/ 0-os alapon fizetik. Ezek biztosítási járuléka az I. o.-ban hetenként 12, a Il.-ban 30, a III.-ban 54, a IV.-ben 72, az V.-ben 96, a Vl.-ban 114, a Vll.-ben 138, a VIII.-ban 156 K. Táppénz naponként a betegség első négy .hetében az I. o.-ban 90, a Il.-ban 270, a III.-ban 450, a IV.-ben 630, az V.-ben 810, a Vl.-ban 990, a VII.-ben 1170, a VlII.-ban 1350 K; négy héten túl: az I. o.-ban 113, a Il.-ban 238, a III.-ban 563, a IV.-ben 788, az V.-ben 1013, a Vl.-ban 1238, a Vll.-ben 1463, a VIII.-ban 1688 K. Temetkezési segély az I. o.-ban 4500 K, a Il.-ban 13.500, a III.-ban 22.500, a IV.-ben 31.500, az V.-ben 40.500, a Vl.-ban 49.500, a VII.-ben 58.500, a VIII.-ban 67.500 K. Terhességi és gyermekágyi segély biztosított nők részére naponként az I. o.-ban 150, a Il.-ban 450, a III.-ban 750, a IV.-ben 1050, az V.-ben 1350, a Vl.-ban 1650, a Vll.-ben 1950, a VlII.-ban 2250 K; a biztosított taggal egy háztartásban élő, nem biztosított női családtag terhességi és gyermekágyi segélye naponként 150 K. Szoptatási segély biztosított nőnek naponként 200 K, nem biztosított női családtagnak 80 K. Balesetbiztosítási járulék az ötnél több alkalmazottat nem foglalkoztató munkaadók részére egy-egy alkalmazott után hetenként julius 29. napjáig 5 K, julius 30-tól 20 K; egyedül levő háztartási alkalmazott után julius 29-ig 3 K, julius 30-tól heti 5 K; ahol egynél több háztartási alkalmazott van: julius 29-ig 5 K, julius 30-tói 10 K hetenként és személyenként. A baleseti járadékot a következőkép állapítja meg a rendelet: Legalább 50%-os vagy ezen felüli balesetnél és baleset következtében elhaltak hozzátartozóinál az eredeti járadék 221-szerese, ha a baleset 1918. év végéig, — 99-szerese, ha a baleset az i919. vagy az 1920. évben, — 49-szerese, ha a baleset az 1921. évben, — 25 2/ 8- szorosa, ha a baleset az 1922. évben, s végül 5 2/8" szoros a> a baleset az 1923. évben, de az 1923. évi augusztus hó 1. napját megelőző időben történt. Azok a baleseti sérültek, akik az 1923. évi január hó 1. napját megelőző időben szenvedtek balesetet s munkaképesség-csökkenésük az 50%-ot el nem éri, a következő baleseti segélyben részesülnek: az eredeti járadék 39-szeresét kapják, ha a baleset 1918. év végéig, — 17-szeresét, ha a baleset az 1919. vagy 1920. évben, — 8-szorosát, ha a baleset az 1921. évben, — 4-szeresét, ha a baleset az \92z. évben történt. A baleseti segélyek megállapításánál számításba vehető javadalmazás összegét 480.000 K-ban maximálták. A felemelt baleseti járadékokat 1923. évi augusztus havi első esedékességi naptól kezdve fizetik. A rendelet kimondja, hogy az összes alkalmazottakat, tekintet nélkül arra, hogy be vannak-e már jelentve, vagy nem, folyó junius hó 18-tól számított 15 napon belül be kell jelenteni a pénztárnál, az ugyanott díjtalanul rendelkezésre bocsátott „Általános bejelentő lap" felhasználásával. A rendelet, mely egyébként már junius 18-án életbelépett, felhatalmazza a kerületi pénztárakat, hogy az 1923. évi április hóra előirt betegségi biztosítási járuléknak minden egyes Legújabb kivitel ű mosó grenadinok, lybertik, delainok, voilok, zephirek, legkényesebb ízlést kielégítő választékban kaphatók Krausz és Koréin divatáruházába n. =====
