Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.
1923-06-16 / 24. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár: Egy" negyed évre 300 korona. Egyes szám ára 40 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A belgrádi gyújtózsinór. (m—y.) A világháború kanócát Szerajevóban gyújtották meg, de a parazsat Belgrádból vitték oda. Azóta Európa szintje veszedelmes földrengéses terület, soha sem lehet tudni, hogy a láva honnan tör ki s hol pusztít végig. A megcsonkított Magyarország tüzetokádó „kisántánt-vulkánokkal" van körülvéve. Egyik alig alszik ki, a másik már füstölög, bombákat hajigál, kénköves mérges gázt lövel és a célpont természetesen — ki lehetne más ? — mindig Magyarország. Most ismét Belgrádban látják elérkezettnek az idejét, hogy kirohanjanak ellenünk. Ez a kirohanás leplezetlenül ki is jelenti, hogy vele Nincsics szerb külügyminiszter a magyar kölcsön ügyét akarja megnehezíteni. Már amikor Bethlen István gróf megjárta a külföldet, informált és informálódott, nem ártanak az ily alaptalan rágalmak annyira, mint ahogy azt Belgrádban óhajtanák. A kisántánt eme rágalomhadjárata precíziós pontossággal következik be minden olyan alkalommal, amikor lényegesebb külpolitikai ügyünk kerül Európa asztalára s ezért jóformán hitelét vesztett lett. Nyilvánvaló, hogy a kisántánt erre a politikájára előbb-utóbb rá fog fizetni. Az örökös „farkas-kiabálással" úgy járnak, mint a mesebeli pásztor, aki hazug ordítozásával gyakran kicsődítette a falu lakosságát, amikor egyszer igazán jött a farkas, már senki sem hitte el neki. A magyar miniszterelnök lépten-nyomon hangoztatja, hogy a kisántánttal való barátságra törekszik. Erre a belgrádi válasz az, hogy diplomáciai megbizottunkat internáltatni szeretnék. Az a nemzet teszi ezt, amelyik ismerheti a magyar lovagiasságot még abból az időből, amikor a világháború kanócát Szerajevóban meggyújtották. Putnik vajdájuk, aki a szerb hadmüveletek irányítója volt, 1914-ben, mikor a világháború kockája már el volt vetve, szabadon kocsizhatott ki Magyarországból. Nincsics beszéde ismét nem szolgált mást, mint gyujtogatást. Célját legjobban kifejezi az a közbekiáltás, amelyik a beszéd nyomán elhangzott: okkupálni kell Magyarországot! Ezt azonban nem fogják megtenn?. Nem azért, mert Magyarország parányi okát sem szolgáltatja még ilyen körülmények között sem annak, hogy a diplomáciában komoly konfliktusok legyenek. Haladunk tovább becsületesen, igazságunk teljes tudatában a mi utunkon. A kisántánt kohójából nem ez az első rágalom ellenünk és nem is az utolsó, jól tudjuk. Nincsics beszédét jellemzi még, hogy semmiféle konkrétummal nincsen alátámasztva. Az egész beszéd a levegőben lóg, semmire ráépítve nincs, a talapzatot egyedül az a kijelentés adja meg számára, hogy a magyar kölcsön ügyét minden eszközzel meg akarják akadályozni. Nincsics szerb alattvalók internálásáról és h^lálraitéléséről beszél, de egy szóval sem említi, hogy kik ezek. Nem is említheti, mert az egész állítás koholmány, mely mást nem akar szolgálni, mint Magyarország érdekeinek elgáncsolását. Ebben az alaptalan meghurcoltatásunkban és megrágalmazásunkban a magyar nemzetre ismét nehéz feladat vár. Vezesse minden gondolatában a józan ész, a higgadtság. Felháborodásában ne ragadtassa el magát, hanem egyelőre csupán fölényes intelligenciájával hárítsa el a feléje csapódó rágalmakat, amint az Daruváry külügyminiszterünknek a régebben elhangzott interpellációra adott válaszában meg is történt. Érdemleges válaszra majd egyszer máskor kerül a sori Németországi képek. m. Gőthe. A majnaparti Frankfurt egyik utcájában tisztelettel álltam meg egy ház előtt, melyen egy márvány tábla jelezte, hogy abban a házban született 1749 aug. 28-án Gőthe, a világirodalom egyik büszkesége. A háromemeletes ház, csinos modern épület, melyben a maga eredetiségében őrzik Gőthe ifjúkori birodalmát, a kis manzard szobákat: dolgozó, háló és könyvtárszobáit. Az épületben minden arra utal, hogy az ifjú Gőthének önképzésében minden rendelkezésére állott s ezek megszerzéséért a legkevesebb küzdelmet sem kellett kifejtenie. Ahogy ott álltam, önkéntelenül és egész természetesen a kiskőrösi szalmaviskóra gondoltam, ahova ez évben annyi magyar gondolat, sóhaj és hálatelt emlékezet száll. Micsoda különbség a két ház és két berendezés között! És mégis mindegyikből a lángész ellenállhatatlan tüze egyforma csodálatossággal szórta izzó eszmeszikráit, mérhetetlen érzésláváját s örökké fénylő világosságát ... De mégis annak, a mienknek — nagyobb utat kellett megtenni, míg a szalmaviskóból a magasságba tört . . . És megtette . . . Ugy fáj, hogy majdnem minden németnek külön-külön meg kell magyarázni, hogy ki volt Petőfi ... De nem csudálom. Nem is tudja őt soha senki más megérteni s igazán értékelni, csak akinek ereiben azonos vér folyik, akinek szivében hasonló vágy és indulat uralkodik s akinek lelkében olyan önfeláldozó odaadás, hit él, — mint az övében élt. Nürnberg. Luther Márton, midőn Cajetánnal való vitára Augsburgba ment, pár napig Nürnbergben időzött s ekkor mondotta erről a városról közismertté vált mondását: „Nürnberg Németország szeme és füle" ... A nürnbergiek büszkén is mondogatják, hogy aki nem látta Nürnberget, az még nem látta Németországot... És talán igazuk is van .. . Mikor az ember a még teljesen ép várfalakkal körülvett városban, várban jár, azt hinné, hogy a középkorban él s nem is lenne ez a hite illuzórikussá, ha a járó-kelők a mai modern kor tudatára nem ébresztenék. Fent a vártornyokban a régi, érdekes támadó és védőfegyverek, az igazságszolgáltatás sokszor borzalmasan szigorú, .máskor humorosan igazságos eszközei, melyekhez érdekesebbnél érdekesebb történetek, fantasztikus legendák fűződnek, — a lovagkort varázsolják elénk . . . Dürer háza, Hans Sachs nagy gonddal őrzött otthona a művészet és költészet régi és mégis szinte utolérhetetlen remekeit juttatják eszünkbe s szinte halljuk a mesterdalnokok felcsendülő énekét a Hallerwiesén. Érdeklődéssel járjuk végig az 1330-ban épült kórház ódon termeit s meggyőződünk a hét évszázaddal előbb élt emberek hygienikus érzékéről. Egy sereg templom, művészi forrás, muzeum értékesebbnél értékesebb kincseivel, látnivalóival teszi Nürnberget felejthetetlenné annak, akit nem a gyárak, színházak és jó sört felszolgáló éttermek érdekelnek elsősorban . . . A német ifjúság. Pünkösd a szentlélek kitöltésének emlékünnepe. Ennek a lángoló, megtisztult léleknek hatalmas erejét éreztem működni abban a 10.000 főnyi ifjú seregben, mely pünkösd napjain a német keresztyén ifjúsági egyesület drezdai konferenciájára összegyűlt. Nem mindennapi látvány látni egy ily sereget s nem lekicsinylendő érték résztvenni egy ilyen konferencián. Kisebb-nagyobb csoportok énekelve végigjárják az utcákat, tereket, a fúvós zenekarok megszállják a templomok tornyait s mindenütt hangos a város a zsoltároktól, indulóktól. Különösen a fülembe cseng most is egy ének meg-megismétlődő refrénje: „Wir sind die jungen Scharen des Evangeliums 1" (Mi vagyunk az evangélium ifjú csapatai.) Majd megtelnek a templomok, a nagy cirkusz, — másnap a város főtere, sporttelepe s mindenütt hirdetik szóval, énekkel, zenével az örömüzenetet: az Evangéliumot. Időnként fel-feltünnek erre is, arra is idegen, különös ifjú csoportok piros zászlókkal. .. Ifjumunkás csoportok . . . Szászország a kommunizmus melegágya s ott nem idegenek az ilyen csoportok, csak nekünk furcsa és fájdalmas látni őket. . . Egy-két zászlót kitépnek a mi ifjaink kezéből, akik a zászlónyéllel nem torolják meg az eröszakot . . . Vidáman tovább harsogják az indulót . . . Egyik este különösen emlékezetemben marad. Egy nagy templomban, melyben 5000 ifjú szorongott, — egy orvos tartott előadást „tisztaság és erő" címmel. — Egy ilyen sereg ifjú tiszta élettel tagadhatatlanul nagy erőt képvisel egy nemzet életében . . . Lesz-e nekünk egy ilyen ifjú gárdánk, mert nekünk is nagy szükségünk van reá ? .. . Lessz, ha akarjuk ... Ne felejtsük el, hogy az ő fegyverük a mienk is lehet: az Evangélium 1 . . . Dr. Merétey Sándor. Fiók-megnyitás! Bizományi Árucsarnok Rt. Budapest Pápán, Schvarcz Vilmos bútorüzletében (Fő-utca) PST fiókot nyitott. Legmagasabb árban veszünk = antik bútorokat, - régiségeket, porcellán- és műtárgyakat, szőnyeg, függöny és fehérnemüeket stb. Alkalmi áron kaphatók antik bútorok, régiségek, porcellán- és műtárgyak. Legújabb kivitel ű mosó grenadinok, lybertik, delainok, voilok, zephirek, legkényesebb izlést kielégítő választékban kaphatók Krausz és Koréin divataruházába n. =====