Pápai Hírlap – XX. évfolyam – 1923.
1923-01-06 / 1. szám
2. bizonyára különbet adna, hamarabb is megszerezné az új filmeket s ezáltal emelhetné üzlete jövödelmezőségét. Egy próba semmi szin alatt nem ártana s ezzel eleget lehetne tenni azok óhajának is, akik a telep és mozi vezetésének szétválasztását kívánják. Ha hasznos a városnak, miért ne lehetne, sőt kell is, hogy legyen így ! Semper idem. Országos rajztanárgyülés városunkban. — 1922 dec. 28—29. Múlt számunkban röviden megemlékeztünk az országos rajztanáregyesület városunkban megtartott I. vándorgyűléséről. ígéretünkhöz híven a gyűlésről jelen számunkban részletesebben is beszámolunk, nemcsak azért, mert első eset volt rá, hogy a nagy és érdemes múlttal dicsekvő egyesület vidéki várost tüntetett ki megjelenésével, hanem azért is, mert a gyűlésen elhangzott beszédek nemzetünk művészi nevelése szempontjából annyi figyelemre méltó és oly ériékes eszméket tartalmaztak, melyek méltán számot tarthatnak szélesebbkörü érdeklődésre is. Az országos gyűlésre a fővárosból 21, vidékről 6 vendég érkezett városunkba, helyből 11 -en vettek részt rajta. A gyűlés első napján délután a gyűlés tagjai — nagyszámú érdeklődővel együtt — megtekintették a főiskolai tornateremben rendezett ifjúsági rajzkiállítást, melyen 10 intézet növendékei versenyeztek müveikkel. Faragó János főigazgató Németh István dunántúli ref. püspök nevében üdvözölte a társaságot, Nadler Róbert elnök válaszában a rajz s a művészet jelentőségét hazánkban, mint kulturfölényünk bizonyságát az integritás szempontjából fejtegette. A kiállított müvek teljes tetszést arattak, kiemelkedőnek volt mondható a ref. kollégium retrospektív kiállítása. A zsűri azonnal összeült, hogy bírálata eredményét másnap kihirdethesse. (A jutalmat nyertek neveit ujdonság-rovatunkban közöljük.) Ugyanaznap délután megtekintették a gyűlés tagjai s a közönség is a díszteremben kiállított Baldacci-féle gyűjteményt. Még a pápaiak közül is csak kevesen tudták, minő művészeti kincsnek van birtokában városunk ősi főiskolája. Főkép XVII., XVIII. századbeli festmények művészi metszeteit, valamint eredeti metszeteket is tartalmaz. E metszetek nagy részét az eredetinek művészi értékén kívül, magának a grafikai alkotásnak ritka tökélye tünteti ki. Helyszűke miatt csak talán Vio része az anyagnak volt kiállítva, ebben is nagy gyönyörűsége telt a nézőknek. Aki részletesebben akarja tanulmányozni, a kollégiumban mindig rendelkezésre áll, megismerését nagyban elősegíti a Nemzeti Muzeum igazgatósága által készített katalógus, mely maga egy testes kötetet tesz ki. Este az Úri Kaszinóban ismerkedési estély volt, ahol Kardhordó László háznagy üdvözölte a vendégeket, majd Fürstner Tivadar orsz. iparoktatási igazgató az egyesület tagjai, úgyis mint volt tanítványai nevében üdvözölte a közszeretettől környezett Nadler Róbert elnököt, aki viszont tanítványait, első sorban a hölgyeket köszöntötte fel. A tulajdonképeni vándorgyűlés másnap d. e. 10 órakor folyt le a városháza nagytermében. Itt a gyűlés tagjain kívül meglehetősen jöttek össze más érdeklődők is, bár korántsem olyan számban, mint azt méltán elvárhattuk volna. A gyűlést Nadler Róbert elnök, műegyetemi tanár, az országos nevű festőművész gyönyörű beszéddel nyitotta meg. A nagy háború utáni feladatainkról beszélt a nevelés terén, a szép kultuszáról, a rajzoktatásról, mint a művészi nevelés egyik főtényezőjéről, mely az emberben a legnemesebb értékeket neveli és képesíti magasabb etikai életre. Majd szólt a rajz fejlődéséről, gyakorlati hasznairól s végül üdvözölte a megjelent kiválóságokat. A város nevében dr. Tenzlinger József büszkeségét fejezte ki azon, hogy a rajztanárok első vándorgyűlésük színhelyéül Pápa városát választották, mely városon rajta van a kultúra patinája. Majd a győri tankerület nevében Dsida Ottó főigazgató mondotta el üdvözletét, elismeréssel adózván a rajzoktatás azon színvonalának, melyre Pápa városa s főkép kollégiuma emelkedett és hangsúlyozván, hogy a rajztanáregyesület a szép kultuszát valódi valláserkölcsi és hazafias alapon folytatja. Végül Holló Lajos az orsz. középiskolai tanáregyesület üdvözletét tolmácsolta, mely örömmel látja a rajztanárkollégák megmozdulását s arra való törekvését, hogy az ifjúságot nem akarja kezeiből kiengedni. Ezután az elnök méltatta a kollégiumban tartott, Ízlésesen rendezett rajzkiállítást s elmondta, hogy jutalomdíjakra Pápa város, a ref. kollégium, az egyesület, Losonczi Jenő rajztanár és egyesek összesen 11.500 K-t adtak. Felolvasta a kitüntetettek névsorát s közülök a jelenlevőknek a díjakat is buzdító szavak kíséretében kiosztotta. A napirend során Balogh Sándor főtitkár terjesztette elő jelentéséi. Ebben ismertette az egyesület múltját, azokat a ma már megvalósult tanterveket, amiket az egyesület dolgozott ki és nagy hozzáértéssel vázolta a jövő feladatait. A programm utolsó, igen értékes pontja Mirkva Halász János festőművész, rajztanár előadása volt. A nemzeti művészi stílus jelentőségéről szólva azon kezdte, nem lett volna-e e szempontból szerencsésebb, ha a keresztyénséget hazánk csak a XIII. században vette volna fel ? Sok minden nem veszett volna el ez esetben, amit a turáni őshazából hozott a magyar s amit nagy munkával csak részben sikerült utóbb pótolnia. Ingéniumunk diadalának mondható, hogy mégis eredeti nagy művészek teremhettek nálunk. Majd a művész előkészítő mesterének, a rajztanárnak hivatásáról szólott. Bemutatta a régi dilettáns rajztanárt s azt a mait, kinek munkája előtt a nyugati államok is tisztelettel hajolnak meg. Majd a rajztanítás módszeréről szólott. Rajzot azért tanulunk, hogy a művészet nyelvén is megértethessük magunkat. Szól a rajz jelentőségéről a technika, az iparos munkája körében, szól a közönség művészi Ízlésének fejlesztéséről, a műpártolásról, szól a művészet jelentőségéről az integritás szolgálatában. Nagyszabású előadását végig nagy érdeklődéssel hallgatták s végül lelkesen megéljenezték. A gyűlés az elnök zárószavaival ért véget, ki Pápa városának, a kollégiumnak s az úri kaszinónak mondott köszönetet a szives fogadtatásért. Gyűlés után a konvikluson 50 terítékes bankett volt, melyen elsőnek Faragó főigazgató köszöntötte fel Nadler elnököt. Az ő meleghangú válasza után még több lelkes tószt hangzott el s végül szeretettel ünnepelték Losonczi Jenő kollégiumi rajztanárt, az egyesület vidéki alelnökét is, ki a gyűlés helyi rendezése körül oly szép sikerrel buzgólkodott. Vendégeink legnagyobb része a vasárnap délutáni gyorsvonattal utazott el városunkból. PYRAM MINDEN MÁS CIPŐKRÉMNÉL TÖKÉLETESEBB m y •• • • • * m mindennemű Köhögést , hűlés l biztosan gyógyít a hires Dr. Jármay Csodamellfea kapható minden gyógytárban és drogériában. Rhoflima köszvény, KmlltZlllllCly csonthasogatás üllőn csakis az egyedül biztos általánosan 12II12II ismert és minden esetben bevált ' Kapcin-kenőcs segít. Ezt kérje minden gyógytárban és drogériában. Utánvét mellett küldi: „Oroszlán" gyógyszertár Budapest, IV., Papnövelde-utca 2. szám. I 1 ÚJDONSÁGOK. — A főispán Pápán. Dr. Magyar Károly, vármegyénk főispánja, a tegnapi napon városunkba érkezett első sorban azért, hogy a Horthy-akció városi részesedésének és városi gyűjtésének felosztása felől intézkedjék. Az e tárgyban tartott ülés tegnap d. u. 5 órakor volt a városházán. Lapunk korábbi lezárása miatt erről s a főispán itt tartózkodásának egyéb mozzanatairól csak jövő számunkban számolhatunk be. — Szilveszteri mulatságok. Az óesztendőt, a bajjal, gonddal terheset, változhatatlan, ősi szokás szerint jó kedvvel, muzsikával bucsuztattuk el. Hiába, változatlanul optimista az emberi nem: akármennyi rosszat tapasztal, mindig csak hisz a jobban s hitét azzal pecsételi meg, hogy előre vigad is rája. így valánk zűrzavaros, gondfelhős 1922-nek bucsuestéjén is. Hány felé mulattak Pápán e napon, alig győznők felsorolni. Mégis a nevezetesebbeket : Az egyetemi ifjúság kezdte, mert ő már egy nappal előbb, 30-án tartotta meg a mulatságát. Rengeteg fiatal leány volt a Griffben, diákjaink becsületére szolgál, hogy kedves táncosaikkal együtt mindnyájan kitűnően mulattak. — A Kaszinó szilveszteri mulatsága — mondanunk kell-e? — kitűnően sikerült. Sokan valának fáradhatatlanok, kik előző nap is ropták a csárdást s másnap is beálltak a sorba. Az est jövödelméből 5000 K jutott a Petőfi-Jókai szoboralapra, 6000 K a helyi nyomor-akcióra, 6000 K a kaszinó könyvtárára. A Polgári Kör estéjén is a régi hagyományos jókedv uralkodott s így volt ez mindenütt társaskörökben, családok körében, agglegények szilveszteri helyén: kávéházakban is s éjjeli 12-kor — Petőfi születése 100-dik évfordulója percében — meghatottan kívántak az emberek egymásnak boldog, a réginél sokkal boldogabb új esztendőt, békét, szabadságot, nemzeti vágyaink teljesültét szeretett magyar hazánknak 1 — Szávay levele. Említettük, hogy Pápa város február hó 18-án nagyszabású Petőfiünnepet rendez, melyre a Petőfi-Társaságot is meghívta. A társaság nevében Szávay Gyula főtitkár az itt következő, kedveshangu levélben igérte meg a Petőfisták kitüntető közreműködését : Mélyen tisztelt Polgármester Úr! Szives és nagyon kedves meghívóját a Petőfi-ünnepségre nagy köszönettel vettem és az ünnepen mindenesetre részt veszek. Pápára úgy gondolunk mi a százados nagy ünnepség lélekrezgései közt, mint egy kegyhelyre, mint egy megszentelt emlékű ősiségre, ahova elzarándokolni boldogság és kitüntetés. Csak méltóztassék az ünnepnapot szabadon kitűzni, ott leszünk mi, azt hiszem, sokkal többen, mint jelezve van s egymáson keresztül törve igyekezünk szóhoz jutni. Pápán úgynevezett „nagy ünnepet", nagymisét akarunk celebrálni. Pápa múltja s azon épült jelene, úgy érezzük, hogy erre kötelez. A továbbiakról, ha megtudjuk a napot, teszem tisztelettel jelentéseimet. Budapest, 1922 december 26. Polgármester úrnak igaz tisztelettel kész hive: Szávay, főtitkár. — Vallásos összejövetel. Az ev. gyülekezet tanácstermében vasárnap (folyó hó 7-én) d. u. 3 órakor Kiss Jenő ev. theol. akadémiai tanár felolvasást tart „Amit a tegnap hagyott a mára" cimen. Az előadás keretéül szavalatok, énekszámok szolgálnak. A gyülekezeti harangalapra offertórium tartatik. — A czelli csatlakozás. Nem az első eset, hogy szóvá tesszük a lehetetlen czelli csatlakozást, mely a pápai és pápavidéki utasokat újra és újra elüíi attól, hogy a hajnali vonattal elindulva akár Zalába, akár Veszprémbe eljuthassanak. Csütörtökön megismétlődött a már annyiszor megénekelt eset. A budapesti személyvonat késett s így ezen a napon senkinek, aki Czellen át Veszprémbe, Zalaegerszegre stb. akart utazni, nem állott módjában oda eljuthatni. A dolgon kis jóakarattal lehetne segíteni, induljon — mint régebben — egy órávaK később Czellből a vonat s nem lesz semmi baj, semmi panasz. Ajánljuk az ügyet a szombathelyi ü. v. szives figyelmébe, megértő gondoskodásába. Csősz GOLD
