Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-04-22 / 16. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 4 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem hiszem és ha ezer esztendeig élnék, akkor sem hinném, hogy a buda­pesti rendőrség, amelynél leleményeseb­bet alig lehet találni a világon, csődöt mondott volna most, mikor a valaha is elkövetett legaljasabb merényletnek ki­nyomozása vált kötelességévé. Még ke­vésbbé hiszem s bár nem kenyerem az árulkodás, magam lennék hajlandó bíró­ság elé vinni azt, aki állítani merészelné, hogy lehetnének előttünk ismeretlen erők, melyek képesek volnának az igazság­szolgáltatást a maga munkájában meg­akadályozni. Kételkedjék bárki, csügged­jenek el akárhányan, én ma is rendület­lenül bizom abban, hogy a bün nem maradhat megtorlatlanul s hogy előbb vagy utóbb, talán ép olyankor, mikor már senki sem reméli, s talán azért későbben, mert az eredmény biztosítása ezt így íette szükségessé, meg fogunk tudni mindent, amit most még pokoli cselszövény hálója fed .el remegve kutató szemünk elől. Nem az emberi, de az isteni igazságban való hitünk rendülne meg, ha ez nem így lenne, ép azért csak .várjunk, Istennek a malma lassan, de biztosan őröl! Mamutnyereségnek nevezi a leg­illetékesebb szaklap, a „Magyar Pénzügy" azt a jövedelmet, melyet a Magyar Álta­lános Kőszénbánya R.-T. a múlt (1921.) üzletévében elért. A vállalat ugyanis 32 millió K alaptőkéjével 25 millió K leirás után 50*9 millió K-t keresett, vagyis egy esztendő-alatt alaptökéjének 2 lh szere­sét nyerte meg. Ezen az alapon az igaz­gatóság a közgyűlésnek 150 K (= 75°/o!) osztalék kifizetését javasolja. (Tavaly csak 90 K-t, 45%-ot fizettek.) Ezeket az ada­tokat ismerve, most már meg tudjuk ér­teni, mért kellett a szén métermázsáját az idei télben 160—240 K-jávai fizetni s a szén alapján következtethetünk sok minden más közszükségleti cikkre, mely­nél — főkép a nagy vállalatok, bankok — ilyen, vagy ehhez hasonló hasznot értek •el. Az a lap, melyből adatainkat kölcsö­nöztük, felveti a kérdést, vájjon nem érkezett-e el az ideje a szénárak meg­felelő leszállításának, részünkről pedig azt a kérdést tesszük fel, nem jött-e már el végső ideje annak, hogy a közönség mindennemű kizsarolása erélyessen le­töressék ?! KURTZ GYULA zongoraraktára UV Papa, F6-tér. j" BEÖTHY ZSOLT | A halhatatlanság kapuján át sorban távoz­nak körünkből a nagyok és erősek s egyedül hagynak bennünket, gyöngéket és kicsinyeket. Miért kell ennek így történnie? Miért hogy mig szemünk belekáprázik a sugárözönbe, mely átszellemült alakjukat körülragyogja, addig e sorssújtotta édes honi földre von le bennünket a kin és a gyász s nem tudunk egyebet tenni, mint csendes megadással rebegni: „Uram, le­gyen meg a Te akaratod .'. Beöthy Zsolt meghalt. Meghalt az aggas­tyánok korában és mégis annál sokkal koráb­ban, semmint idejét elérkezettnek tarthattuk volna. Ő irt a maga hasonlíthatlan, szárnyaló stílusával irói pályákról, melyek merész ívben, tüneményes gyorsan törtek fel a magasba, de az egyszer elért pontnál tovább aztán nem ju­tottak, másokról viszont, melyek szelid emel­kedés után aláhanyatlottak s minden becsü­letes erőfeszítés ellenére a teremtő ingenium megfogyatkozása miatt örökre megrekedtek, s ismét másokról végül, melyek fokozatos hala­dással mentek feljebb, mindig feljebb, „per aspera ad astra" s akkor voltak delelőjükön, mikor el kellett távozniok a minden élőknek útján. Az ő egyénisége fejlődésének útja, pályája ez utolsó kategóriába tartozott bele. Aki utol­jára hallotta szólni őt, mikor Tisza István alak­ját rajzolta bele az örökkévalóságba, aki olvasta végső irását Vörösmaríyról, kinek költői nagy­ságát s költői nagyságának titkait szinte újból felfedezte, az csudálattal hajolt meg a tudás­nak ekkora gazdagsága, a szellemi erőnek ilyetén frissesége előtt. Nem, ő valóban nem hanyatlott. Hanyatlottunk csupán mi, akik porig sújtva attól, amit ez utolsó évek zúdítottak reánk, kezdtük veszíteni hitünket nemzetünk erejében és hazánk jövőjében. Lelkes magyarja Volga mellől ide szakadt fajának, első hirdetője a nagy tanításnak, hogy nemzetünk ezer éve bent él a nyugati nem­zetek kulturközösségében s mivel azt, amit ebből magába felszívott, magyarrá, tősgyöke­resen eredeti magyarrá tudta átidomítani, Kálvin hitének nemes követője, ki Isten kifürkészhe­tetlen előre elrendelésében látott megmagyará­zottnak vért és könnyet, keservet és gyászt, vészt és dicsőséget, multat és jövőt, ő hitt, utolsó lehelletéig hitt abban, hogy a Zrínyiek, Vörösmartyk, Petőfik, Aranyok és Madáchok nemzete főnix-madárként fog kiemelkedni a tűz­vészből, mely az egész világon végigrohanva ná­lunk vetette rőt fényét legvadabban az egek egére 1 Nagy halottunk, Beöthy Zsolt, legyen ne­ked s legyen nekünk is a te hited szerint! A te hited az apostolok hite, a te lelked az a lélek, amely megelevenít. Lelked az itt maradt műveidben, melyből eljövendő boldogabb nem­zedékek. is tanulni fogják megbecsülni mindazt, amit a magyar géniusz versben és prózában, szóban, képben, szoborban nagyot és mara­dandót alkotott. Lelked az itt maradt mind­azokban az országos intézményekben s itt e város tanintézeteiben is, amelyeket valaha vezet­tél és irányítottál s melyeken szerető rajongás­sat csüggtél. „Non omnis moriar", rebegheted ekként az üdvözülés hangján. Az ógyallai csillagvizsgáló Budapesten, Néhai Konkoly- Thege Miklós, a kiváló csillagász és a tudományoknak nagy Mecénása, Komárom megyében, ógyallai birtokán csillag­vizsgálót létesített, amely akkor, a múlt század 80-as éveiben, versenyezni tudott a külföld hasonló intézményeivel. Később, 1900-ban, a csillagvizsgálót és fönntartásához 1700 holdas ógyallai birtokát, az államnak ajándékozta. Azóta ez a mi egyetlen állami csillagvizsgálónk csöndes, de komoly munkát végzett, bele kap­csolódva a külföldi csillagvizsgálók munka­körébe, főképpen a potsdami nagy német asztrofizikai obszervatóriummal közösen meg­állapított programm alapján. És ezt az intézetet, amellyel kapcsolatban mindig eszembe jut, amikor az elhunyt alapító­igazgató, a külföldön is méltán tisztelt-becsült öreg úr, komoly munka közben nemcsak jó tanácsokkal, hanem vidám anekdótázással is fokozta munkakedvünket, — most a betola­kodott csehek tartják megszállva! Igazán a leg­nagyobb elismerés illeti meg az intézet mos­tani vezetőit: Tass Antal helyettes igazgatót és Terkán Lajos, egyetemi tanár, obszervátort, akik a cseh invázió elől — a Károlyi-kormány egyenes utasítása ellenére — elmenekülve, magukkal hozták az intézetnek majdnem vala­mennyi értékesebb műszerét. Sajnos, a könyv­4ár ott maradt: azt nem volt idejük elhozni; és természetesen ott maradtak az épületek, a speciálisan csillagászati célra készült forgatható kupolák, amelyeket a mostani viszonyok közt pótolni nagyon, nagyon nehéz. A megmentett műszerek Budapesten a Svábhegyen, a Mátyás király úton levő Nágel­viilában voltak és vannak nagyobbrészt még ma is. A tudományos világ sürgetésére még az ősszel megkezdte az állam a Svábhegyen, a Normafa mögött, a hegynek már szelíden dél­felé Iejtősödő tetején, egy 4 hektár területü telken, az új csillagvizsgáló fölépítését. Két épület — egy középnagyságú távcső számára való kupola és a csillagászati hely- és idő­meghatározáshoz való műszer, a passage-cső befogadásához egy kis házikó — most már készen is van. A műszereket bennük rövid idő alatt el is helyezik és a tudományos munka ismét megindul. De még sok, igen sok más műszer vár felállításra és ezeknek is épület kell. Legnagyobb ezek közt egy nagy kettős-távcső, amelyek közül az egyik közvetlen megfigyelésre,- a másik égi fotografálásra való; de ezeknek fölállítása, a szükséges épületek elkészítése a mai viszo­nyok között sokkal nagyobb áldozatot kiván, minthogy ennek megvalósítását tisztán az állam­tól várni lehetne. Pedig nemzeti érdek, hogy megvalósuljon minél előbb 1 Tudományos tekintetben is meg kell mutatnunk, hogy fölöttük állunk a minket környező rabló szomszédoknak; a tudományos munka fölvételével is észre kell vétetni a müveit külfölddel, hogy mi vagyunk és lenni akarunk. Külföldön, nagyobb, gazdagabb országok­ban is, ahol az állam tudományos célokra többet áldozhat, társadalmi áldozatkészség segíti elő igen sokszor a csillagvizsgálók céljainak megvalósítását. Minálunk pedig, ahol az annyi­féleképpen igénybevett államtól a tudományos Javaszi női- és leányka-köpeny újdonságok, francia női-kelme ^különlegességek,

Next

/
Thumbnails
Contents