Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-04-22 / 16. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 4 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Nem hiszem és ha ezer esztendeig élnék, akkor sem hinném, hogy a budapesti rendőrség, amelynél leleményesebbet alig lehet találni a világon, csődöt mondott volna most, mikor a valaha is elkövetett legaljasabb merényletnek kinyomozása vált kötelességévé. Még kevésbbé hiszem s bár nem kenyerem az árulkodás, magam lennék hajlandó bíróság elé vinni azt, aki állítani merészelné, hogy lehetnének előttünk ismeretlen erők, melyek képesek volnának az igazságszolgáltatást a maga munkájában megakadályozni. Kételkedjék bárki, csüggedjenek el akárhányan, én ma is rendületlenül bizom abban, hogy a bün nem maradhat megtorlatlanul s hogy előbb vagy utóbb, talán ép olyankor, mikor már senki sem reméli, s talán azért későbben, mert az eredmény biztosítása ezt így íette szükségessé, meg fogunk tudni mindent, amit most még pokoli cselszövény hálója fed .el remegve kutató szemünk elől. Nem az emberi, de az isteni igazságban való hitünk rendülne meg, ha ez nem így lenne, ép azért csak .várjunk, Istennek a malma lassan, de biztosan őröl! Mamutnyereségnek nevezi a legilletékesebb szaklap, a „Magyar Pénzügy" azt a jövedelmet, melyet a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. a múlt (1921.) üzletévében elért. A vállalat ugyanis 32 millió K alaptőkéjével 25 millió K leirás után 50*9 millió K-t keresett, vagyis egy esztendő-alatt alaptökéjének 2

lh szeresét nyerte meg. Ezen az alapon az igazgatóság a közgyűlésnek 150 K (= 75°/o!) osztalék kifizetését javasolja. (Tavaly csak 90 K-t, 45%-ot fizettek.) Ezeket az adatokat ismerve, most már meg tudjuk érteni, mért kellett a szén métermázsáját az idei télben 160—240 K-jávai fizetni s a szén alapján következtethetünk sok minden más közszükségleti cikkre, melynél — főkép a nagy vállalatok, bankok — ilyen, vagy ehhez hasonló hasznot értek •el. Az a lap, melyből adatainkat kölcsönöztük, felveti a kérdést, vájjon nem érkezett-e el az ideje a szénárak megfelelő leszállításának, részünkről pedig azt a kérdést tesszük fel, nem jött-e már el végső ideje annak, hogy a közönség mindennemű kizsarolása erélyessen letöressék ?! KURTZ GYULA zongoraraktára UV Papa, F6-tér. j" BEÖTHY ZSOLT | A halhatatlanság kapuján át sorban távoznak körünkből a nagyok és erősek s egyedül hagynak bennünket, gyöngéket és kicsinyeket. Miért kell ennek így történnie? Miért hogy mig szemünk belekáprázik a sugárözönbe, mely átszellemült alakjukat körülragyogja, addig e sorssújtotta édes honi földre von le bennünket a kin és a gyász s nem tudunk egyebet tenni, mint csendes megadással rebegni: „Uram, legyen meg a Te akaratod .'. Beöthy Zsolt meghalt. Meghalt az aggastyánok korában és mégis annál sokkal korábban, semmint idejét elérkezettnek tarthattuk volna. Ő irt a maga hasonlíthatlan, szárnyaló stílusával irói pályákról, melyek merész ívben, tüneményes gyorsan törtek fel a magasba, de az egyszer elért pontnál tovább aztán nem jutottak, másokról viszont, melyek szelid emelkedés után aláhanyatlottak s minden becsületes erőfeszítés ellenére a teremtő ingenium megfogyatkozása miatt örökre megrekedtek, s ismét másokról végül, melyek fokozatos haladással mentek feljebb, mindig feljebb, „per aspera ad astra" s akkor voltak delelőjükön, mikor el kellett távozniok a minden élőknek útján. Az ő egyénisége fejlődésének útja, pályája ez utolsó kategóriába tartozott bele. Aki utoljára hallotta szólni őt, mikor Tisza István alakját rajzolta bele az örökkévalóságba, aki olvasta végső irását Vörösmaríyról, kinek költői nagyságát s költői nagyságának titkait szinte újból felfedezte, az csudálattal hajolt meg a tudásnak ekkora gazdagsága, a szellemi erőnek ilyetén frissesége előtt. Nem, ő valóban nem hanyatlott. Hanyatlottunk csupán mi, akik porig sújtva attól, amit ez utolsó évek zúdítottak reánk, kezdtük veszíteni hitünket nemzetünk erejében és hazánk jövőjében. Lelkes magyarja Volga mellől ide szakadt fajának, első hirdetője a nagy tanításnak, hogy nemzetünk ezer éve bent él a nyugati nemzetek kulturközösségében s mivel azt, amit ebből magába felszívott, magyarrá, tősgyökeresen eredeti magyarrá tudta átidomítani, Kálvin hitének nemes követője, ki Isten kifürkészhetetlen előre elrendelésében látott megmagyarázottnak vért és könnyet, keservet és gyászt, vészt és dicsőséget, multat és jövőt, ő hitt, utolsó lehelletéig hitt abban, hogy a Zrínyiek, Vörösmartyk, Petőfik, Aranyok és Madáchok nemzete főnix-madárként fog kiemelkedni a tűzvészből, mely az egész világon végigrohanva nálunk vetette rőt fényét legvadabban az egek egére 1 Nagy halottunk, Beöthy Zsolt, legyen neked s legyen nekünk is a te hited szerint! A te hited az apostolok hite, a te lelked az a lélek, amely megelevenít. Lelked az itt maradt műveidben, melyből eljövendő boldogabb nemzedékek. is tanulni fogják megbecsülni mindazt, amit a magyar géniusz versben és prózában, szóban, képben, szoborban nagyot és maradandót alkotott. Lelked az itt maradt mindazokban az országos intézményekben s itt e város tanintézeteiben is, amelyeket valaha vezettél és irányítottál s melyeken szerető rajongássat csüggtél. „Non omnis moriar", rebegheted ekként az üdvözülés hangján. Az ógyallai csillagvizsgáló Budapesten, Néhai Konkoly- Thege Miklós, a kiváló csillagász és a tudományoknak nagy Mecénása, Komárom megyében, ógyallai birtokán csillagvizsgálót létesített, amely akkor, a múlt század 80-as éveiben, versenyezni tudott a külföld hasonló intézményeivel. Később, 1900-ban, a csillagvizsgálót és fönntartásához 1700 holdas ógyallai birtokát, az államnak ajándékozta. Azóta ez a mi egyetlen állami csillagvizsgálónk csöndes, de komoly munkát végzett, bele kapcsolódva a külföldi csillagvizsgálók munkakörébe, főképpen a potsdami nagy német asztrofizikai obszervatóriummal közösen megállapított programm alapján. És ezt az intézetet, amellyel kapcsolatban mindig eszembe jut, amikor az elhunyt alapítóigazgató, a külföldön is méltán tisztelt-becsült öreg úr, komoly munka közben nemcsak jó tanácsokkal, hanem vidám anekdótázással is fokozta munkakedvünket, — most a betolakodott csehek tartják megszállva! Igazán a legnagyobb elismerés illeti meg az intézet mostani vezetőit: Tass Antal helyettes igazgatót és Terkán Lajos, egyetemi tanár, obszervátort, akik a cseh invázió elől — a Károlyi-kormány egyenes utasítása ellenére — elmenekülve, magukkal hozták az intézetnek majdnem valamennyi értékesebb műszerét. Sajnos, a könyv4ár ott maradt: azt nem volt idejük elhozni; és természetesen ott maradtak az épületek, a speciálisan csillagászati célra készült forgatható kupolák, amelyeket a mostani viszonyok közt pótolni nagyon, nagyon nehéz. A megmentett műszerek Budapesten a Svábhegyen, a Mátyás király úton levő Nágelviilában voltak és vannak nagyobbrészt még ma is. A tudományos világ sürgetésére még az ősszel megkezdte az állam a Svábhegyen, a Normafa mögött, a hegynek már szelíden délfelé Iejtősödő tetején, egy 4 hektár területü telken, az új csillagvizsgáló fölépítését. Két épület — egy középnagyságú távcső számára való kupola és a csillagászati hely- és időmeghatározáshoz való műszer, a passage-cső befogadásához egy kis házikó — most már készen is van. A műszereket bennük rövid idő alatt el is helyezik és a tudományos munka ismét megindul. De még sok, igen sok más műszer vár felállításra és ezeknek is épület kell. Legnagyobb ezek közt egy nagy kettős-távcső, amelyek közül az egyik közvetlen megfigyelésre,- a másik égi fotografálásra való; de ezeknek fölállítása, a szükséges épületek elkészítése a mai viszonyok között sokkal nagyobb áldozatot kiván, minthogy ennek megvalósítását tisztán az államtól várni lehetne. Pedig nemzeti érdek, hogy megvalósuljon minél előbb 1 Tudományos tekintetben is meg kell mutatnunk, hogy fölöttük állunk a minket környező rabló szomszédoknak; a tudományos munka fölvételével is észre kell vétetni a müveit külfölddel, hogy mi vagyunk és lenni akarunk. Külföldön, nagyobb, gazdagabb országokban is, ahol az állam tudományos célokra többet áldozhat, társadalmi áldozatkészség segíti elő igen sokszor a csillagvizsgálók céljainak megvalósítását. Minálunk pedig, ahol az annyiféleképpen igénybevett államtól a tudományos Javaszi női- és leányka-köpeny újdonságok, francia női-kelme ^különlegességek,