Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-04-14 / 15. szám

r Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. Egyes szám ára 4 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. A negyedik nagypéntek köszönt reánk, amióta hazánk keresztre feszíttetett. Bűnbánó alázattal kellene ünnepelnünk a sok jóért, amit elmulasztottunk és a sok rosszért, amit azóta megcselekedtünk. Keresztre feszítve hazánk; így találja torzultan, halaványan immár a negyedik tavasz. Kinek bűnéből, óh ki tudná megmondani ? A bölcsek, a tudósok, a történetbúvárok még némán állnak a véres rejtély előtt, csak itt-ott egy-egy szájas farizeus mer vádaskodni talán azért inkább, hogy magáról a figyelmet elterelje. Ámbár ami a Golgota előtt történt, azon ma már hiába is vitáznánk, hiába, ha marjuk egymást. Igazság szerint tán oly tényezőket kéne tetemre hívni, kik felett Ítélkezni nem áll hatalmunkban. De ami azután történt, azt már módunkban állott volna magunknak irányítani. A feltámadás krisztusi csodája megtörténhetik ma is, de az isteni akaratot emberi munkával kell kiérdemelni. Ámde hol ez a munka? Hol a céltudatos készség, az egyetlen eszmétől áthatott ellenálhatatlan törekvés, mely feltámassza a halottat, mely a kereszt borújára a kikelet hajnalsugarait szórja?.Vigaszok vigasza, hol nyújtasz itt vigasztalást? Mikor deríted fel agyarkodó magyar lelkek komor nagypéntekét? . . Elégtétellel tartozunk az osztrákoknak. Bár némileg elkésve, amiben kétségtelenül a vörös terrornak is része lehet, ők is nyilvánították részvétüket annak az uralkodó háznak, melynek legtöbbet ők köszönhetnek s kimutatták gyászukat azzal az uralkodóval szemben, ki a nagy összeomlásig mindig közöttük élt. Megtartották végre gyászistenitiszteleteiket, tüntető felvonulást is rendeztek, majd két nap előtt hatalmas gyászünnepséget ültek, melyen a volt udvari emberek nagy tömege meghatva hallgatta végig a szerencsétlen özvegy királynőnek Lichtenstein Károly herceghez intézett táviratát „Az elhunyt császár — így szól a távirat — legutolsó lélekzetvételéig szeretettel és vágyakozással gondolt népeire és drága hazájára. Legutolsó szavai is a kedves Ausztriáról szóltak . . Bizonyos, hogy Károly király még halálában is kenyérrel dobta vissza azokat, akik életében köveket hajigáltak rá. Vadász Jenő zongorahangoló PA PA, Eötvös-utca 34. Kapi Béla püspök az életről. A hét (valóban Nagyhét) első három napja itt a mi városunkban sok ember lelki világában nevezetes forduló pontot fog képezni azon sorozatos előadás révén, amelyet az evangélikusok szűknek bizonyult templomában Kapi Béla püspök tartott az emberi életről, s amelyet városunk szellemi arisztokráciája is felekezeti különbség nélkül mély megilletődéssel és fáradhatatlan mohó figyelemmel" hallgatott végig. Hiszen mindenkit érdeklő kérdésről, életinegujításról volt a szó és pedig filozófiai mélységbe lebocsátott alapra épült az a mesteri alkotás, amelynek csúcsa fenn a hit csillagos egének boltozatára nyúlt fel; az ország egyik legelső papjának és komoly tudósának ajkairól egy fényes kép bontakozott ki, amelyben olyan sok vonást ismertünk fel a magunk életéből és legtitkosabb vágyainkból. Az első estén a modern ember a maga meghasonlott bensőjével tárult fel a hallgatók előtt. Egy sfinksz Thébe kapujában, gyönyörű leányfejjel, rettenetes oroszlántesttel és porban vergődő sárkányban végződő alakjával. Nagy dolgokra képesített lelki erők birtokában vérengző oroszlánok lettünk és lenn csúszunkmászunk a mocsárban. Mi idézi ezt elő? Az, hogy elhagytuk, mint a tékozló fiu az apai hajlékot, kitéptük magunkat az Isten közösségéből, önállóság után sóvárogva, büszke magabizással lefejtettük magunkról Istennek ölelő apai karját és ezzel megindultunk a bün lejtőjén. A bün nem képzelet, hanem rettenetes realitás, amelynek átka nyom egyént, nemzetet, emberiséget, miatta nyomorult a világ minden külső csillogása dacára is, az agyonhajszolt modern embernek nincs egy pillanatnyi nyugalma és békessége. Múltja szemrehányás, jelene szenvedés, jövendője reménytelenség. Öntudatra ébredés megláttatja velünk vigasztalan helyzetünket, azt, hogy bármint próbálgatja is mentegetni és természetesnek találni a filozofáló ember a bünt, az a legnagyobb mértékben átok és természetellenes. Az ember nem a fertő számára teremtetett, A második estén a bűnből szabadulás útja tárult fel a hallgatóság előtt. Meg kell ismernünk, hogy van bün, s be kell látnunk, hogy a mi arcunk vonásait is eltorzította az. Nem a büntetéstől való félelemből kell szakítanunk eddigi életünkkel, hiszen a bün magában hordja a büntetést is, a bün következményeit semmi hatalom el nem tüntetheti, nem is az egyes bűnök okoznak nyugtalanságot és fájdalmat, hanem az a tudat, hogy bemocskoltuk lelkünket, tönkre tettük életünket, amin soha többé nem változtathatunk. De tovább nem sülyedhetünk, feltámadt életösztönünk visszasír az elhagyott apai hajlék felé és elkeseredett harc tör ki a szokás hatalmával lenyűgöző bűn és a tiszta életre vágyódó lélek kőzött. Ebben a kemény harcban lelkünk forog kockán, érdemes megvivni. Harceszközeink csak lelkiek lehetnek, ezek: a bün megismerése és beismerése, a bűnbánat és a megtérés. Megtérésünk nem az ártatlanságba visszahelyezkedés (ez immár lehetetlen), hanem összetört szivvel az Atya lábai elé borulás; a fiúság jogát teljesen eljátszottuk, csak a szolgákul visszafogadtatáséít esedezhetünk. Siró könnyeink egybefolynak az Isten bűnbocsátó könnyeivel és ebből támad az az új élet, amely a harmadik előadásban állt éles vonásokkal a hallgatóság elé. Lelki vergődésben, a sziv gyötrelmeiben, khaotikus forrongásban, a gyász és fájdalom, a lemondás világában születik meg az s félni lehet attól az embertől, akinek még soha sem volt lelki válsága, önmaga megsiratása, akinek életútját csupa virágok szegélyezik, de nincs vágyódása a jobb után s nemesebb akarásra. Az új élet kapujához lelki válságokon át vezet az út. Ne kerüld, de várd a fájdalmat és szenvedést, mert más leszesz általa, mint nélküle voltál. Ám az új élet sem a megromlott életnek, sem a bűn előtti ártatlanságnak nem lehet a folytatása, a bűn nyoma, mint márványba vésett betű él a lelken. A tékozló fiúnak nincs az apai otthonban semmije, ő mindenét elpazarolt koldus, minden, amit kap, az apjáé, aki kegyelemben részesíti; nem a jog, hanem az isteni irgalom alapozza meg az új életben Istenhez való viszonyunkat. Ebből az új viszonyból megváltozott világnézet támad ; az önző én helyét a központban Isten foglalja el, Isten örök fénye ragyogja be s ez az ő szolgálatára kényszerít. A megtért fiúnak az az öröme, hogy apjáért dolgozhatik, az új életet élő ember a maga méltóságát abban ismeri fel, hogy Istenért élhet. Boldogságát nem a külső sorsban, a szerencsében keresi, nem is mint az erény jutalmát várja, hanem bírja az Istennel való közösségben és teljesen ura a külső viszonyoknak. Új erőt kap az Istennel való állandó közösségből az uralkodásra. Az új élet eszköze nem a a fejlett értelem, nem a nemes szív, nem is az erős akarat, hanem a kegyelembe fogadtatás. Ezt szolgálja a Krisztus egyháza, amely nem emberi holt szervezet, hanem az élő Krisztus élő teste, amely életmegújulást jelent annak, aki lélek szerint tapad hozzá. Mindhárom estét ima zárta be, amelyek közül egész megrendítő s könnyekre indító volt a hazáért elhangzott utolsó. * * * Referádánk teljességéhez hozzátartozik annak megemlítése, hogy az előadások után az első nap Hütter Anna, második nap Harsányi József s végül a harmadik napon ifj. Nánik Pál szólót énekeltek, ezzel is emelve a hallgatók áhítatos hangulatát. R. K. Csecsemők egészségének megóvására legjobb a Diana csecsemő (Baby)-krém Diana csecsemő (Baby)-hintőpor Diana csecsemő (Baby)-szappan Mindenütt kapható! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. 4. Budapest, V., Nádor-utca 30. 5avaszi női- és l

eámjka-köpenij újdonságok, francia női-kelme különlegességek, ^^^^-"JCtansz és Koréin divatáruháza, frpa.