Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-03-18 / 11. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 120, félévre 60, negyedévre 30 K. DR. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Egyes szám ára 3 korona. DR. KŐRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Bécsben, így olvastuk legutóbb, megállapították, hogy az utolsó egy hóna­pon át a drágaság nem fokozódott, illetve egyes tételeknél csupán és ott is olyan jelen­téktelen percentben, ami a mai viszonyok között számba sem jöhet. Igaz, hogy a nyomorult kis Ausztria mammut-fővárosa már olyan magaslatra ért el a drágaság terén, hogy repülőgépen is nehéz utánna szállni, de ha egyszer valahol megállás van, akkor remény lehet rá, hogy előbb vagy utóbb a vissza-út is megkezdődik. Teljesül-e ez a remény, nem tudjuk, egyelőre az biztos, hogy ha valaki üzleti ügyben Bécsben jár, 10.000 osztrák korona a legkevesebb, mit egy nap el­költ, de ha nem is teljesülne ez, egy másik vágyuk könnyen valóra válhat volt „testvériünknek, hogy mi is az ő sor­sára juthatunk. Míg ott, mint fentebb irtuk, az utolsó hónapban nem volt emel­kedés, nálunk ez a hónap ismét a drága­ság lázának jegyében folyt le. A 300 K-s nyakkendők, 1000 K-s férfikalapok s a 2000 K-s cipők korába értünk. És ezek a kezdő árak. Hogy a hús ára szintén szökött, a liszté hasonlókép, arról már máskor, külön szólottunk. Hogy mi okozza ezt a végzetes áremelkedést, nem tud­hatni. Talán a tisztviselőknek beígért (s máig ki nem adott) 8000 K-s segély, talán a vasúti tarifa emelése, avagy a nagy politika, a választási mozgalmak, a szünetlen jövő madeirai hírek, a lelep­lezett és leplezett panamák, ki volna képes azt eldönteni. A baj azonban itt van és azzal, hogy mivel egy terv nem vált be, tehát más tervvel nem próbál­kozunk, legkevésbbé se segítettünk ma­gunkon. Ha ázsiai tétlenséggel, mint a néhai agg muzulmán, csak a köldökün­ket nézzük, azzal ugyan soha semmire nem megyünk. Valakinek tehát jönnie kell, valamit tehát tenni kell és pedig minél előbb, mert különben már égi csuda sem segíthet rajtunk. A csudák kora pedig amúgy is lejárt. ELADÓ egy teljes fürdőszoba=berendezés, továbbá egy prima diszes pedálos cimbalom. Cim a kiadóhivatalban. Az űj főispán. Vármegyénk főispánjává — mint mi azt már régebben előre jeleztük — dr. Magyar Károly nyert kinevezést. Minden ok megvan arra, hogy ezt a kinevezést nemcsak a legteljesebb meg­nyugvással, de osztatlan örömmel is fogadja vármegyénk lakossága. Dr. Magyar Károly a vármegyei törvényhatóság életé­ben évek hosszú során át tevékeny sze­repet játszott. Az a kifejezés, amit itt használtunk, akárhányszor csak annyit jelent, hogy valamelyik vármegyei úrnak a keze ott fungál egyes bizottságokban. Nála ez nem így volt. Ő a bizottsági tisztségeket komoly munkára használta fel s e munkájában mindig a közjó szem­pontja irányította. Nagyarányú tevékeny­séget fejtett ki évek hosszú sora óta a Vármegyei Gazdasági Egyesület élén, az ő érdemének tekinthető, hogy a kisbirto­kosok is megkedvelték és magukénak kezdték tekinteni e fontos szervezetet, mely vezetése alatt mezőgazdaságunk és állattenyésztésünk fejlesztése terén sokat és maradandói alkotott. Az új főispán, egyénisége méltó a legnagyobb rokonszenvre, minthogy osz­tályosa is volt mindazok részéről, akik vele vármegyei szereplése és képviselői működése során a múltban érintkeztek. Igaz hazafi, igaz keresztény, aki nem száján hordja a haza s a vallás szent igéit, de tettekben váltja azokat valóra. Nehéz időben vette át a vármegye kormányzását, alig volt elődje, akire ily súlyos feladat várt volna, mint reá. Ismerve nemes, komoly és határozott egyéniségét, nem kételkedünk benne, hogy — bár választási harc dúló zajában — pártatlan kézzel, bölcs eréllyel fogja irányítani vármegyénk kormányának rúdját. Ha pedig túlesünk ezen viharos időszakon s eljön a békés, alkotó munka ideje, akkor bizonyára megadatik neki, hogy fontos hatáskörében sokat, nagyon sokat tehessen e vármegye s benne városunk felvirágoztatása terén. swmn mw&A = ajánlja kitűnő .... ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron köloBonöa, Pina, javít és hangol zongorát, pianinót. PMér. Márciusi ünnepek. Hagyományos lelkesedéssel ünnepelte meg városunk idén is a 48-as nagy Március emié­kezetét. Á különböző helyeken megtartott ünne­pélyekről itt következik lapunk terjedelméhez mért rövidebb tudósításunk : A főiskolai ifjúság ünnepe volt idén is a legnagyobb szabású és ez folyt le a nagy nyil­vánosság előtt Isten szabad ege alatt, mint amaz örökké emlékezetes esős napon a már­ciusi ifjúság első fellépése. A honvédszobor előtt délelőtt 11-kor nagy közönség gyűlt egybe. A Himnusz után Veress László szavalta el Tóth Kálmán pályanyertes ódáját. A mult számunk­ban közzétett ódánál évek óta nem produkált szebbet a képzőtársulat pályázata s egyúttal abszolút költői értéket is jelent. Veress rend­kívüli hatással adta elő. Az ünnepi beszédet Csizmadia Dániel ifj. elnök tartotta, szárnyaló hévvel dicsőítve március emlékezetét. Végül Edelényi Szabó Gyula szavalta el sikerülten a Talpra magyart. A szobor megkoszorúzása után a Petőfi emléktáblához vonultak el (örül­tünk, hogy mult évi erre vonatkozó felszóla­lásunknak meglett a kellő eredménye) s ott ugyancsak Csizmadia szép szavai után nemzeti­szín szalagos babérkoszorút helyeztek el az emléktáblán. Este a színházban folytatódott az ünne­pély. Itt a zene- és énekkar produkálta magát szokott tökélyével, ismét díszt hoztak magukra és kiváló vezető tanárukra, Tóth Lajosra. Tóth ódája Veress szavalatában itt is nagy hatást keltett. Aztán az Ocskay brigadéros került színre. Ez a darab már nem először tette próbára az ifjúság képességeit, becsületükre vált, hogy idén is kielégítették a közönség várakozását. A címszerepet Veress László adta sok drámai erővel, jeles partnere volt Tisza Ilona szerepé­ben a szív igaz hangjait megszólaltatni tudó Szalay Juliska. A többi szereplők közül kivál­tak főkép Csizmadia Dániel, Tóth Kálmán, Hatvani Rózsi és GyÖrffy Rózsi. Ám a többiek is mind igen jól illeszkedtek bele az együttesbe, melynek rendezői érdeme a képzőtársulat kitűnő diszelnökét, a korát meghazudtoló tevékenysé­get tanúsító dr. Kapossy Luciánt illeti meg. Megemlítjük még a szép palotást is, melyet díszmagyar ruhás ifjak és lányok nagyon ügye­sen lejtettek, a szólót sok keccsel Prégler Ellus táncolta. Az egész betanítása Laky József tánc­tanárnak szolgál dicséretére. Színielőadás után, melyet másnap megismételtek, a Griff ben fénye­sen sikerült táncmulatságot rendezett az ifjúság. Az ev. leányegylet már vasárnap este meg­tartotta márciusi emlékünnepét. Mélyenjáró elő­adást Fenyves Jenő főgimn. tanár tartott, Tóth Kálmán papnöv., Paál Béla s.-lelkész szavaltak, dr. Kiss László — Irányi Gitta zongorakisé­rete mellett — magyar dalokat játszott hegedűn. Ezeken kivül előadták a „A pataki diák" és az „Annikó" cimü egyfelvonásos vígjátékokat. Az állami tanítóképző-intézet 15-én dél­után ünnepelt választékos műsorral. Emlék­beszédet Kutassy József tanítójelölt mondott, lelkesen aposztrofálván az eseményeket, ame­lyek örök ünneplésünk tárgyává teszik már­VALÓDI ANGOL ÖLTÖMYSZÖVETEK SELYMEK, GRENADINOK MEGERKEZTEK. KRAUSZ ÉS KORÉIN DIVATÁRU HÁZA, PÁPA.

Next

/
Thumbnails
Contents