Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-03-11 / 10. szám

Belépési felhívás a Pápavárosi és Pápavidéki Méhészeti Egyesületbe! Bakonyvidéki méhészek 1 Nemzetünk egye­temének a mi társadalmunk is része. A mi erőnk, a mi összehozott munkaeredményünk magyarságunk diadala kell hogy legyen a messze jövőben is. Tapossuk le könnyen járható uttá a méhészet töretlen útját s mutassuk meg a nagy nyilvánosság szine előtt, hogy munkás ságunk nagy nemzeti kincset, életértéket jelent. Hivjuk életre a néhai Pataki Béla volt méhész­tanár által megszervezett, de már évek óta megszűnt méhészeti egyesületet. Az egyesület célja elsősorban az, hogy községenként méhészeti csoportokat alkosson s majd az Egyesület egyes méhészeknek, csopor­toknak központul szolgáljon. Továbbá, ahol erre alkalmas méhlegelő van, ott mintaméhest állítson fel, hogy a méhészeti gazdaságoknál, ezeknek keretében: Termelő, rajzó, anyanevelő, faj nemesítő, kísérleti, oktató, mézelő és növénytermelő telepeket létesítsen s ezekkel kapcsolatban ellássa tagjait méhcsaládokkal, mézelő növényekkel, hogy így a méhbiztosííást, a méh- és mézkeres­kedelmet megszervezze, hogy a kötelékébe tar­tozó méhészeti csoportokat, valamint egyes méhészeket olcsó és jó minőségű eszközökkel ellássa, hogy vidéki méz- és viaszgyűjtő állo­másokat létesítsen, hogy nyilvántartsa a méh­legelőket és ezzel kapcsolatosan előmozdítsa tagjainak a vándorlást, hogy a lefojtásra szánt kasos méhcsaládokat megmentse, méhészeti tan­folyamokat tartson és végül tudományos kuta­tásokat támogasson. Beléphet az egyesületbe úgy kezdő, mint gyakorlott, méhész, évi tagdíj 20 korona, beirási díj 5 korona. Pápai méhészek jelentkezhetnek Horváth József úrnál Pápa, Liget-út 11. szám alatt. Kránitz József. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — Személyi hir. Dr. Bárdos Rémig fő­apát, dr. Strommer Viktorin perjel, dr. Horváth Károly titkár és dr. Janota Cirill szertartás­mester kíséretében Wallis grófné temetésére folyó hó 8-án városunkba érkezett s másnapig a helybeli székház vendégeként városunkban tartózkodott. Ugyanezen idő alatt körünkben időzött Jándi Bernardin dömölki apát, a hely­beli főgimnázium volt igazgatója is. — Szinházi estélyek. Agilis társadalmi egyesületünk, a református leányegyesület hétfőn és kedden két nagyobbszabású estélyt rende­zett a városi színházban, mely ez alkalomból mindkét estén nagyszámú diszes közönség töl­tött be. Az első est hangversenyszerü volt s fényét kiválóan emelte dr. Császár Elemér egyetemi tanárnak, a hirneves tudósnak szerep­lése. A kitűnő irodalomtörténész belletrisztikai formában tárgyalta azt a kérdést, hogy: Van-e magyar irodalom? Ez persze csupán azoknak kérdés, aki, mint az ő méltóságos asszonya, a nyugat kultúrájáért való rajongásukban min­dent lekicsinyelnek, ami magyar. Ilyenek azon­ban a fővárosi delnők (de a vidéki intellek­tuellek között is!), nem csekély számban van­nak. A kérdést egy Arany-részlet finom eszté­tikai elemzésével meggyőzően oldotta meg a felolvasó, kit úgy is mint nemzeti eszményeink törhetlen harcosát, lelkes ünneplésben részesí­tett a közönség. A hangverseny egyébként is magas nivón állott. Megnyitotta egy gyönyörű életkép, melyet Székely Bertalan képe (V. László udvara) alapján Losonczi Jenő rendezett ismert művészi tudásával. A kép, melynek egyes alak­jait Medgyasszay Ilona, Péter Baba, Süle Baba, Tauber Jolán, Csizmadia Dániel és Med­gyasszay Lajos, mindnyájan gyönyörű jelmezek­ben ábrázolták, nagy hatást tett, a közönség újra és újra látni kívánta. Tar Dolly Csengery ma is hatásos Fogoly lengyelét szavalta teljes átérzéssel és sok kifejező erővel. Az est másik vendége Váry Edit budapesti tanárnő, tánc­művésznő volt. Ő három számban szerepelt. Előbb egy görög táncot lejtett teljes illúziót keltő stílussal, majd az éji szellő lebbenéseit illusztrálta nagyon szépen s végül Brahms dal­lamára magyar táncot mutatott be épp annyi gráciával, amennyi művészettel. Minden száma nagyon tetszett, hogy a nemzeti legjobban, azt tán fölösleges mondanunk. A táncok zongora­kiséretét Kis Rózsi látta el teljes precizitással. Hasonlókép teljes sikert aratott dr. Hermann László nagy gonddal és igaz tudással előadott hegedűszólója, melyhez Csernussák Olga szol­gáltatott diszkrét zongorakiséretet. Vargha Gyu­láné Reményik Pilátusát szavalta. Teljes bele­mélyedés és nagy drámai erő jellemezték gyö­nyörű előadását. Mint mindig, most is nagy sikere volt Bodorné Vései Piroskának frissen csengő hangján szívhez szóló módon előadott műdalaival. Az estély rendezéséért Krausz Adrienne leányegyleti alelnöknőt illeti elismerés. — Másnap este vidámságtól volt hangos a szinház. Herczegnek ma már bátran elévül­hetetlennek mondható Qyurkovics-leányai talán még egyszer sem aratták oly zajos sikert, mint most utoljára. Része lehetett benne, hogy igazi művészi humor oly ritkán jut szóhoz színpa­dunkon, de annak is, hogy az előadás kitűnően volt betanulva. Annyi, igazán szinészkészségü szereplőt ritkán láttunk együtt, mint ezúttal. A női főszereplők közül Papp Zoltánné, előbb a vérbeli jukkerlányt, utóbb férjét fölényesen ke­zelni tudó kincstári lányt, Szűcs Ida, az elejé­től végig öntudatosan is bájos és szellemes bakfist s Lauer Gizi a nagy háztartás, nagy lányok gondját bunyevác-kedéllyel vezető mamát egyformán kitűnő alakításokban mutatták be. Hogy a hölgyekkel végezzünk megemlítjük, hogy kisebb szerepeikben Kunszt Manci és Kiss Iluska is igen jók voltak. A legkisebb Gyur­kovics-Iányok pedig Mayer Idusban, Hermann Ancsiban és Kovács Rózsikában találtak kedves megszemélyesítőkre. A férfiak közül első helyen Medgyesy László ezredest kell felemlítenünk. Megjelenésben, mozdulatokban, modorban tö­kéletesebb ezredest képzelni sem lehet. Amel­lett csak úgy sugárzott a humor minden sza­vából. Wohlmuth Lajos Korday Ferijéhez is tanulni mehetne akárhány olyan is, aki a szí­nészetből él. Könnyed, elegáns, ötletes volt. Groteszkebb komikum terén művészien ked­veset produkált Harsányi József, minden tekin­tetben jeles alakítás volt dr. Kiss Gábor Sándorfíyja, Grézló Lajos, Végh István kisebb szerepeikben szintén hozzájárultak a sikerhez. Ennek oroszlánrésze persze Sándor Pál tanárt illeti, ki azonban a harsogó „Rendező!" kiál­tásokra sem volt hajlandó a függöny előtt meg­jelenni, hogy az elismerés adóját átvegye. — Tornay Cecil Pápára jön. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének pápai vá­lasztmánya a napokban gyűlést tartott, melyen az elnöklő Gamerra Alberta Mária azt az örömmel fogadott bejelentést tette, hogy Tor­nay Cecil, a Szövetség nagynevű elnöke, a zseniális irónő, május hó folyamán városunkba is ellátogat. Ez alkalomból a helyi választmány nagyobbszabású ünnepet fog rendezni. — A gyűlésen foglalkoztak még a városunkban jövő hó folyamán megnyíló háziipari kiállítás ügyé­vel, elhatározták, hogy a destruktív sajtó és az érzéki táncok ellen akciót indítanak, a Szövet­ség megküldött propaganda-iratait terjeszteni fogják s végül, hogy a taggyüjtést teljes eréllyel folytatják. — Petőfi-ünnep. A nagy költő születé­sének közelgő századik évfordulója alkalmából az első Petőfi-ünnepet a helybeli ref. nő­nevelő-intézet rendezi ma (szombaton) saját dísztermében. Kezdete 8 órakor. Jegyek Kis Tivadarnál és este az intézetben válthatók. — Vátasztott bírósági alakuló ülés. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár vá­lasztott bírósága e hó 6-án tartotta alakuló ülését. A megjelent ülnököket és pótülnököket dr. Handl Gyula vezető-járásbiró, a választott biróság elnöke üdvözölte, s szociális érzéstől áthatott szép beszédben tárta eléjük kötelmei­ket, majd pedig kivette tőlük az esküt. A vá­lasztott biróság, amely az elnök vezetése mel­lett hármas tanácsban működik, legközelebb megtartja első tárgyalását. Gróf Wallis Gyuiáné Gróf Wallis Gyuiáné med­gyesi Somogyi Ilona grófnő, csillagkeresztes palotahölgy, folyó hó 7-én élete 92-ik évében Pápakovácsiban csendesen elhunyt. A megboldogult utolsó sarja volt a Somogyi grófi családnak, nagyművelt­ségű, nemesszivü főúri hölgy, aki már régeb­ben — mikor még boldogult férje oldalán inkább Bécsben élt — sok jótékonyságot gya­korolt itthon, ahol birtokai voltak, mióta pedig állandóan haza költözött, valóságos védangyala lett az egész vidéknek. Nem fordult hozzá senki segélyre érdemes, akit fel ne karolt volna, de felkerestette a szemérmes szegényeket is, hogy segítsen rajtuk. Ápoló és taníttató apácákat telepített le Kovácsiban, a világháború alatt kórházat létesített, egyik uradalmában templo­mot építtetett, másutt a templomokat renovál­tatta, az Istennek tetsző nemes .erényeket tet­tekben gyakorolta. Ritka magas kort ért el, de tán még ennél is több adatott volna neki, ha hűséges ápoló orvosa, dr. Nagy Imre hirtelen halállal el nem húnyt volna. Ez a csapás mélyen hatott reá s két hét se;n tellett bele, nemes magyar lelkét minden szenvedés nélkül visszaadta Teremtőjének. Halálának hirére a bencésrend helybeli székházára kitűzték a gyász­lobogót. A megboldogult grófnő ugyanis — kegyeletes megemlékezéssel nagybátyjára, So­mogyi Dánielre, aki a XVIII. század végén, egy emberöltőn át a rend főapátja volt — vagyonának jelentékeny részét e hazafias tanító­rendünkre hagyta. Temetését, mely folyó hó 9-én ment végbe, dr. Bárdos Rémig főapát végezte Jándi Bernardin dömölki apát és dr. Strommer Viktorin főmonostori perjel segéd­letével. A döbröntei ősi sírboltban helyezték örök pihenőre. Az örök világosság fényesked­jék neki! — Választási előkészületek. A vár­megye törvényhatósági bizottságát a mai napra rendkívüli közgyűlésre hivták össze, melynek egyetlen tárgya a központi választmány meg­alakítása. A központi választmány van hivatva tudvalevőleg a választói lajstromok összeállításá­ról gondoskodni, s a választások egyéb elő­készületeit megtenni. — E helyen kellene meg­emlékeznünk a képviselőjelöltekről is, a hely­zet képe azonban e téren még nem alakult ki. Városunkban s a vidéken ugyan, annyi tény, mind erősebben és mind több oldalról nyilvá­nul meg az az óhaj, hogy kerületünknek 1910— 1918-ig volt nagynevű és osztatlanul népszerű országgyűlési képviselőjét, dr. Antal Gézát küldjük ismét a parlamentbe. Dr. Antal Géza, úgy tudjuk, nem sok idő múlva haza érkezik, s akkor nyilatkozni fog, vájjon vállalná-e a megbizatást. — Kinevezés. A győri kir. ítélőtábla elnöke dr. Kovács István ügyvédjelöltet az ítélőtábla területére joggyakornoknak nevezte ki és szolgálattételre a pápai kir. járásbíróság­hoz osztotta be. x A „Magyarság" cimtí, dr. Milotay István szerkesztésében megjelenő napilap, mely mindig a leg­több kedvezményt nyújtotta előfizetőinek, arról értesíti szerkesztőségünket, hogy mindazok, akik április l-ig küldik be előfizetési díjaikat, még a régi árban kapják a lapot. Mutatványszámot kívánatra készséggel küld a kiadóhivatal Budapest, VII., Miksa u. 8. — Az ifjúság márciusi ünnepe. A szabadság hajnalhasadásának ünnepét, mely­nek hivatalos iskolai ünneppé tétele tárgyában, idén miniszteri rendelet is kiadatott, városunk tradícióinak megfelelőleg fogja idén is meg­ünnepelni. Az ünnepségek középpontja, mint mindig, a főiskolai képzőtársulat ünnepe lesz. Ez d. e. a honvédszobornál kezdődik, hol Tóth Kálmán (mai számunkban közölt pályanyertes ódájával), Csizmadia Dániel és Edelényi Szabó Gyula fognak szerepelni, este a színházban ének-, zene- és szavalati számokon kivül Her­czeg Ocskay brigadéros-a kerül szinre, a főbb szerepekben a következőkkel: Szűcs László, Szalay Juliska, Győrffy Rózsi, Csizmadia Dániel, Horváth Lajos, Pethő Antal, Hatvani Rózsi, Tóth Kálmán és Szalay Benő. Este a Griffben táncmulatságot is rendez az ifjúság. A színi­előadást 16-án megismétlik. — A képzőtársulat vezetősége tudatja, hogy az előadásokra jegye­ket még mindig lehet váltani Kis Tivadar könyvkereskedésében. A 15-iki előadásra elő­jegyzett jegyek 13-án délig kiváltandók, mert ezen túl másoknak adatnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents