Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-12-02 / 48. szám

2. PAPAI HÍRLAP. 1922 december 2. tatta azt az óhaját, hogy az ipariskola, mely a múltban szép hírnevet szerzett, végre most már kezdje meg működését. (A tanítás t. i. mind máig szünetel.) Kis József szembeállítja a mul­tat, amikor 80 K évi órabér 4 q búzával ért fel s ez alapon nem sokalja a megállapított 3000 K-t, kiemeli azt a hazafias tevékenységet is, amit tanítóink kifejtettek s hiszi, hogy most már tovább folytatni fognak. A következő pontok mind egyhangú el­intézést nyertek: Gyenese Gyulával, mint a forgalmi adóhivatal vezetőjével kötött szerződést jóváhagyták. A kocsisakat a nyugdíjba nem vették fel. A virilisek névjegyzékét elfogadták. (L. az újdonságok között.) A kéményseprési díjakat felemelték. (L. u. o.) A bérkocsi díjakat szintén ilyesformán: vasúti fuvar nappal 200, éjjel 300, esküvőn 1 óra 400 K, vidékre 1 óra 400 K. Az alapítványi és gyámpénzeket követ­kezőleg helyezték el: 40% Pápai Takarék, 25 0/<, Pápa v. és vidéki Takarék, 15% Közgazdasági Bank, 10-10% Leszámítoló Bank és Hitel­szövetkezet. Határozatokat hoztak még a hely­pénz és kövezetvámdíjak felemelése tárgyában. A városnak adományozott kisüstjogot a Fructusra ruházták át. Végül illetőségi és települési ügye­ket intéztek el. A közgyűlés este fél 8-ra ért véget. Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. XVIII/ Az a sok folyó- és röpirat, amely a leg­újabban szemétmódra nálunk is felszaporodott, mind az elégedetlenség szításán és kizsákmá­nyolásán élősködik. A szerzőik érzik, hogy soha többé nem lesz oly jó alkalmuk rá, hogy az anarchiát állandósítsák és annak zavarosá­ban halászgathassanak, mint a mostani alka­lom, amidőn a háború és a párisi békekonfe­rencia igazságtalanságai folytán beállott nyo­mor az elégedetlenséget még soha nem létezett magaslatra emelték. Ezeknek a folyóiratoknak és brosüröknek a szerkesztői azt, ami -Magyar­országgal történt, nem tartják igazságtalanság­nak. Az a gondolat, hogy a magyar nemzet a jövőben a mostani kis területén nem fog tudni úgy elhelyezkedni és gazdaságilag berendez­kedni, hogy megélhessen, minél fogva a szom­szédos idegen fajú népek igája alatt fog kel­leni nyomorognia, ezeknek a népboldogítóknak egy cseppet sem fáj. A nép véleményét tehát oly irányban befolyásolják, hogy az ország feldarabolásába nyugodjék bele, mert az reá nézve nem baj. Baj csak az lenne, ha a nem­zeti érzület fellángolna és az életképes magyar állam felépülne. A nép jólétének érdekében szerintök ezt meg kell akadályozni. Ezért tovább kell tüzelni a társadalmi osztályharcot és a politikai pártoskodást is. Ez a nemzetietlen, magyarellenes tendencia rí ki az új folyóiratok és brosürök cikkeiből. Sokat mondó és ránk nézve tanulságos jelenség, hogy a románok, csehek és szerbek, akik a tisztességes magyar lapoknak és folyóiratoknak a megszállott terü­letekre való behozatalát nem engedik meg, szí­vesen elnézik a magyarság érdekei eilen izgató és újabb forradalmat szító röpiratok behozata­lát, terjedelmes plakátokon való hirdetését és terjesztését; sőt az entente sajtója is szimpati­kusán fogadja azoknak hazug közléseit. Ha a nihilszociálizmus biologiáját szem­ügyre vesszük és észrevételeinket összegezzük, arra a meggyőződésre jutunk, miszerint az em­beri boldogulásnak legszentebb érdekei köve­telik meg, hogy az egész társadalom töreked­jék ennek az antikrisztusoktól terjesztett szociá­íizmusnak kiirtására és teljes megsemmisítésére, hogy az igazi szociálizmus békeséget és áldást hozó törekvéseinek többé el ne állhassa az útjait Mert a nihilszocidlizmusnak egyetlen er­kölcsi elve sincsen. Attól tehát morális alapon nyugvó társadalomban semmi jó nem várható. Akarjanak a szociálisták olyan jót és igazat, amely nemcsak önmagokra, hanem mindenkire nézve jó és igazságos, és meglátják, hogy az egész világ szociálistává lesz. A magyar szociá­listák pedig, miként a franciák stb., akarják ezt a jót és igazat ország- és nemzetbontó tenden­ciák nélkül és akkor az egész magyar nemzet velük együtt fog érezni és cselekedni. Ellenzőik csak azok lesznek, akik a jónak és igaznak ellenségei. Én nem mondtam és nem is fogom mon­dani soha, hogy a társadalom mai berendez­kedése, magasabb emberi szempontokból te­kintve, tökéletes állapot. De hát ez a mai be­rendezkedés még az ember őskorában indult meg a maga hibás útján, amelyről a jobbikra az örökké gyarló ember áttérni már nem képes. Kénytelen tehát egyik legnagyóbb gyarlóságá­nál, az önzésénél fogva rajongva szeretni a megszokott téves életprincipiumokat és ragasz­kodással követni azoknak téves útjait: a nacio­nalizmust, a faji, hilfelekezeti és nyelvi elkülö­nítést, amiknél fogva kénytelen a közös emberi érdekekkel összeütköző különérdekek szolgála­tában tovább küzdeni. Kénytelen tovább is a haza- és fajszeretet, a felekezeti hitvallás és nemzeti nyelv uralma és dicsősége érdekében a békeség feldúlásával és a szeretet megölésé­vel önző szempontokból háborúkba keveredni, hogy a közös emberi javakból egyik nemzet a másikéból minél többet elrabolhasson. Azok a mély gondolkozású filantróp böl­csek, akiknek elméiben — miközben az em­beri boldogulás helyesebb útjait keresték — a kozmopolitizmus, kommunizmus, az erkölcs­valláson alapuló közös istenimádás, a demokra­tizmus és a szociálizmus egyéb vezérlő eszméi a magok eredeti tisztaságában megszülettek, bizonyára abból a szempontból indultak ki, hogy az Isten, aki maga a szeretet, jóság és igazság, szeretetet, jóságot, igazságot és relatív egyenlőséget kiván az emberektől is egymás között, hogy érdeméhez mérten egyenlően bol­dogulhasson mindenki a földön, amelyet fő­képen az ő részökre teremtett. Mily ideális álla­pot, mily nagy boldogság volna tehát, ha e földön egy ország volna csak, miként a Te­remtő tervezte : az emberiség országa, amelyben a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat" elve szerint minden egyformán jó és értékes ember részére egyformán jut szeretet, jog, igazság és egyéb erkölcsi és anyagi jó 1 Ha ebben a közös országban nem volna — mert rendeltetésénél fogva nem is lehetne — angol-francia versen­gés, német vagy másféle szupremácia, mivel nem volna külön nemzeti, helyesebben faji ér­dek, következőleg nem volna nemzeti féltékeny­ség, gyűlölködés és háború se, s így tehát az emberben nyugtalankodó ambíció az általános emberi érdekek szolgálatára, a közös emberi javak szaporítására és növelésére, az igazság és békeség útjainak egyengetésére és fenntar­tására volna utalva! Mennyivel közelebb jutna ember az emberhez, mennyivel magasabbra emelkedhetnék megtisztult értelmével, ha a köl­csönös megértésnek és szeretetnek nem volná­nak akadályai, ha egyazon hitvallással és egy­azon közös nyelvvel mindannyiunk, nem pedig csak az egyazon hitvallásuak, egyazon nyelvűek és nemzetbeliek érthetnék és szeretheinék meg egymást I Egészen bizonyosra vehető, hogy ilyen értelemben az annyira gyűlöletessé lett kozmopolitizmust és kommunizmust sem tar­taná az emberiség oly átkos és megvetendő világnézetnek, mint aminőnek azokat a nihil­szociálizmus fertőjében beszennyezett, a keresz­tény vallás szellemével, tehát az Istenszeretet, az önzéstől félre nem vezetett pártatlan igaz­ság- és emberszeretet követelményeivel ellen­tétbe helyezkedő mostani eltorzult formájokban tartja. Csősz Nándor géplakatos fafürészelő- és felaprító vállalata Vásár-utca 7. szám. 'J L 'J _ M. mindennemű ^ Köhögést , hülés t biztosan gyógyít a hires Or. Jármay Csodamelltea kapható minden gyógytárban és drogériában. Rhoflim a köszvény, itiicuiiiay csonthasogatás ollon csakis a z egyedül biztos általánosan 15II %S>mm ismert és minden esetben bevált Kapcin-kenőcs segít Ezt kérje minden gyógytárban és drogériában. Utánvét mellett küldi: „Oroszlán" gyógyszertár Budapest, IV., Papnövelde-utca 2. szám. x Disznóöléseket elfogadok. Zsemlevits János hentes Füst-utca 11. szám. (Zárda mellett.) ÚJDONSÁGOK. — A Horthy-akció. A megyénkbeli Horthy-akció ügyében a héten Veszprémben dr. Magyar Károly főispánunk elnöklésével értekezlet volt. Ezen megállapítást nyert, hogy az akció sikere vármegyénkben teljesen bizto­sítva van. A segélyzendők két csoportba osztat­nak: olyanok, akik mint teljesen munkaképtele­nek, minden ellenszolgáltatás nélkül részesülnek télen át természetbeni és pénzbeli segélyben s olyanok, akik a segély ellenében közmunkát teljesítenek. Közmunka gyanánt az útak javítá­sát vették tervbe kidolgozott, kész terv szerint. A városiak közül a közmunkákra vállalkozók a vidékiekkel egyforma elbánásban részesülnek, a többiek a városok külön gyűjtéséből segélyez­tetnek. Ez a segélyezés városunkban már kará­csony előtt kezdetét veszi a népkonyha fel­állításával és tüzifasegély kiosztásával. Az érte­kezleten Pápáról dr. Sült József tb. főszolga­bíró és dr. Hermann László v. aljegyző vet­tek részt. — Személyi hir. Dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát hétfőn városunkba érkezett s több napon át itt tartózkodott. — A törvényszéki elnök Pápán. Dr. Csajághy Károly törvényszéki elnök a hét elején a helybeli járásbíróságnál hivatalvizsgálatot tar­tott, melynek végeztével tapasztalatai felett tel­jes elismerését nyilvánította dr. Handl József járásbirósági elnök előtt. — A törvényszéki elnök tiszteletére első ittléte alkalmából a hely­beli ügyvédi és bírói kar bankettet adott, mely­ben kiváló és népszerű egyéniségét meleg szeretettel ünnepelték. — Földbirtok és házhelyrendezés. Dr. Szabó Sándor kir. táblabíró városunkba érke­zett és december hó l-jétől kezdődőleg két héten át a helybeli földbirtok és házhelyigény­lők ügyeit fogja intézni. — Egyházkerületi feítigyelőválasztás. A pápai evangélikus egyház vasárnap délelőtt tartott közgyűlésén az egyházkerületi felügyelő­választásnál szavazatát dr. Ostffy Lajos ostffy­asszonyfai földbirtokos, Vasvármegye volt fő­ispánjára adta le. — Az első estély. A református leány­egyesület a régi református iskola helyén lévő új helyiségében kezdte meg idei estélyei soro­zatát. A műsor minden száma: Király Ivánné novellája, Kis Rózsi zongorajátéka, Moraveczné Lengyel Frida éneke, Pethő Antal és Szabó Ili szavalata, Pálinkás László és Sebestyén Tibor hegedű zongora-duettje mind egyaránt megérdemelt tetszésben részesültek. — Pápasalamon — nagyközség. A belügyminiszter megengedte, hogy a Veszprém­megyéhez tartozó Pápasalamon kisközség nagy­községgé alakuljon át. — A blokk-rendszer ellen. A forgalmi adó hatékonyabb ellenőrzése szempontjából december hó 1-ével életbeléptetett blokk-rend­szer nagy visszatetszést keltett az ország ipa­rosai és kereskedői körében, így Pápán is. Az érdekeltek a blokk-rendszer behozatalát irántuk való bizalmatlanságnak, s az üzleti forgalom lebonyolítása indokolatlan megnehezítésének te­kintik és sürgős hatályon kivül helyezését kí­vánják. Ez ügyben az ipartestület hétfőn este Hajnóczky Béla elnöklete alatt szokatlanul né­pes gyülét tartott. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy még a lépcső is tele volt emberekkel. Az iparosság sérelmének Hajnóczky Béla adott hangot, elénk színekkel vázolván azt a kelle­metlen helyzetet, amibe az iparosságot a blokk­rendszer hozza. A közönségre is káros hatás­sal lesz az újítás, mert feltétlenül drágítást von maga után. Utána Böhm Samu szólott a tárgy­hoz, kemény bírálatot mondván a blokk-rend­szer fölött. A beszédeket a jelenvoltak elkese­redett kifakadásokkal kisérték, úgy hogy több­ször az elnöknek kellett lecsillapítani az izguló kedélyeket. Végül is kimondották, hogy csatla­koznak az országos mozgalomhoz és Haj­nóczky Béla, Böhm Samu és Czifra József­ből álló küldöttséggel képviseltetik magukat a vasárnap Budapesten tartandó tiltakozó gyűlé­sen. Ezek után az egybegyűltek az iparosság nehéz helyzetének megvitatása közben szétosz­lottak. — A küldöttséghez a husiparosok ré­széről még csatlakozik Hochschorner Jenő hentes. Csü Báf Precíz BA1 ZOI LÜI VIZV Pápa Mindi mur G01 es Koi

Next

/
Thumbnails
Contents