Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-11-25 / 47. szám

Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. XVII. A keresztény szociálizmus a fokozatos fejlődés törvényeihez alkalmazkodva reális utakon halad az ideálizmus felé; nem tördeli össze az emberi boldogulás és közjó alapfeltételeit, ennélfogva természetes folyománya a jótékony evolúció. A nihilszociálizmusnaK azonban a mindent gyűlölő és megsemmisítő pusztítás a vezérelve, a célja pedig, hogy retrográd hatásával pokollá varázsolja át a földi életet, melyben a vadállattá sülyesztett embert csakis gonoszság, szenvedés és undok szennyek környékerik. Ez a szociálizmus tulajdonképen senkivel és semmivel szemben nem ismer és nem tűr meg magában szeretetet; ennél fogva gyűlölet nélkül nem tud megélni, szeretet nélkül pedig nem képes a közjó előmozdítására irányuló gondolatokhoz jutni. Az „osztályharc" elnevezés csak szelíd leplezgetése vérengző, vad természetének. Mert ha ezen a cimen már nem volna mit rombolnia, önmagát is kikezdené, vagyis „elvtárs" „elvtárs" ellen venné kezébe a pusztítás fegyvereit, mivel okvetlenül kell, hogy legyen valakije, akire gyilkos öklöt emelhet, ha mingyárt a hazája vagy az édes szülőanyja is az. Ez a szociálizmus burjánzott fel most nálunk is azokon a rothadó, fojtó anyagokon, amiket a háború maga után hagyott. Ez vert éket a társadalom alkotóelemei közé; ez szítja szakadatlanul a gyűlölet és pártoskodás tüzét közöttük. És látva tehetetlen helyzetünket, amelybe belesodort, ez kéjeleg most is örömében. A nihilszociálizmus hirdeti a felvilágosodás hamisan alkalmazott jelszavával az istentagadást. A nihilszociálizmus rendítette meg nálunk egy másik csalárd jelszavával, a kozmopolitizmussal az egységes nemzeti érzést. Miután a nagy felfordulást előidézték, lemondva a területi integritás elvéről, ennek a szociálizmusnak a Jászi Oszkárjai és Kun Bélái kínálgatták fel a vérszemet kapott nemzetiségeinknek és az entente-nak Magyarország háromnegyed részét, csakhogy meghagyják őket a megmaradó terület és a főváros uralkodóinak. És amikor szökniök kellett, ennek a szociálizmusnak politikai barátai voltak azok, akik a kommunizmus leple alatt garázdálkodó kriminális gonosztevőknek lehetővé tették, hogy vasúti szalonkocsikban, a „közvagyonból" tömérdek pénzzel megrakodva szökhessenek ki az ország területéről. Ez a szociálizmus fáradozik most is a magyar állam visszaállításának meghiúsításán és a nemzeti jelleg posztulátumainak elszintelenítésén. Minderre pedig azért van szüksége, hogy romboló munkájában elhárítson minden akadályt az útjai elől.. A nihilszociálizmus veszedelme abban rejlik, hogy terjesztői a népboldogítás ámító jelszavaival üzérkednek és a mézeskalács ártatlan alakjában adják be a megtéveszthető embereknek a pusztító mérget. Tehát hamis portékát árulnak a szellemiek terén. Áldozataikat az elégedetlenek közül gyűjtik a táborukba. Ebből a célból az a törekvésük, hogy minél több elézedetlen ember legyen a földön, hogy előkbe állván mondhassák: „Csak reánk hallgassatok, csak minket kövessetek, mert csak általunk érhetitek el sorsotok javulását." Ezt pedig nagyon könnyű elhitetniök, mert küzdelmes munka és takarékosság nélküli életet Ígérnek nekik a mások munkájának és takarékosságának a gyümölcseiből. Ez a szociálizmus és ennek a sajtója mételyezte meg oly nagyon az orosz népet, mely betegségétől és attól a pokoli élettől, amelyhez betegsége által jutott, még nagyon sokáig nem fog tudni megszabadulni. A magyar és a német nép magasabb fokú intelligenciájából származó józan belátásának köszönheti, hogy a méreg rajtok ennyire nem fogott. A nihilszociálizmus szolgálatába szegődött spekuláns vezérek, röpirat- és újságszerkesztők a társadalmi rend ellen irányítóit támadásaikban most is oly egyedek közreműködésére számítanak, akiknek gondolkozását és érzését degenerálta a háború gyilkos mestersége és a túlságba vitt szeszélvezet. Ennélfogva az a mérték, amely szerint a nihilszociálizmus valamelyik népnél elterjed és megerősödik, egyúttal fokmérője az illető nép erkölcsi degenerációjának is. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Dr. Csajághy Károly kúriai biró, a veszprémi kir. törvényszék elnöke a helybeli járásbíróság ügymenetének felülvizsgálása céljából tegnap óta városunkban tartózkodik. — Kanonoki kinevezés. A veszprémi megyéspüspök a Perényi Antal kanonok elhunytával megüresedett kanonoki stallumra dr. Lukcsics József, budapesti egyetemi rendes tanárt nevezte ki. — Dr. Lukcsics József, az új kanonok pályája kezdetén Pápán is működött mint hittanár, innen a káptalanhoz került, mint theol. tanár s könyvtárnok. Éveken át a római vatikáni könyvtárban végzett történeti tanulmányokat, most már több év óta az egyetem theol. karán az egyháztörténet rendes tanára. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete e hó 28 án közgyűlést tart, melynek fontosabb tárgyai: új memorandum a törvényhatósággá átalakulás tárgyában, városi tisztviselők beszerzési segélye, állami kislakások eladásának ügye, javaslat az irgalmasrendüek kórházára vonatkozólag, iparostanonciskolai tanítók díjazása s még vagy 20 kisebbnagyobb fontosságú ügy. — A legújabb vasúti menetrend. A kereskedelmi minisztérium e hó 20-tól kezdve, amikor életbelépett a duplájára felemelt vasúti díj, a vasúti forgalmat némileg korlátozta. Ez a korlátozás bennünket a következőkben érint: A reggel 5 óra 30 perckor tőiünk induló vonat nem Budapestig, hanem csak Győrig közlekedik. Este 19 ó. 41 p.-kor érkező vonatunk pedig nem Budapestről, hanem csak Győrből indul. Közvetlen Budapestre tehát naponként két vonatunk maradt: az éjjel i'20-kor induló személy- és a délután 16 41-kor induló gyorsvonat Ugyancsak kétszer lehet naponként Budapestről Pápára érkezni: a hajnali 4 36-i személyés a d. e. 11 59-i gyorsvonatta!. A bánhidai vicinális a szokott időben, d. e. 10 órakor csak hétfőn, szerdán és p.ntiken indul Pápáról, s ugyancsak a régi menetrend szerinti időben d. u. 14 ó. 58 p.-kor csak kedden, csütörtökön és szombaton érkezik Pápára. A többi vonatok maradtak a régiben. Az új menetrendet egyébként mai számunk más helyén közöljük. — Városok állandó bizottsága. A városok állandó bizottsága e hó 15-én Budapesten gyűlésezett Somogyi Szilveszter szegedi polgármester einöklésével. A bizottság tárgyalásának fő pontja a városi tisztviselők beszerzési segélye volt, mit a kormány nem utalt ki, hanem annak terhét a városokra hárította át. A bizottság ez ellen állást foglalt s kérelmét küldöttségileg tolmácsolta a pénzügyminiszter, majd utóbb a belügyminiszter előtt. Ennek alapján kilátás van arra, hogy a városok e jelentékeny összeget esetleg előlegként megkaphatják, de a tisztviselők ezen és egyéb illetményei már a jövő évtől kezdve előreláthatólag a városok által lesznek viselendők. A gyűlés további részében foglalkoztak a szállóadó kérdésével és a városok háztartásának rendezéséről készített törvényjavaslatul. Végül megállapították a városok kongresszusának jövő évi költségvetését. — A gyűlésen városunk polgármestere is jelen volt. — Sik Sándor estély. A katholikus nővédő egyesület igazi kulturmunkát végzett azzal, hogy a mai poéta nemzedék egyik legértékesebb egyéniségének műveiből állította össze vasárnapi estélyét. Sik Sándor a vallás és haza ihletet iantosa, ki szépen ívelő pályáján bizonnyal még nagyon magasra fog jutni. Vasárnap bemutatott új zsolozsmái és Zrinyidrámájának részlete erővel teljes tehetségének új, az eddigit felülmú'ó kibontakozását mutatja. A közönség (nagy és díszes közönség volt jelen), melynek nevében Gimerra Alberta bárónő üdvözölte a köliőt, sokat és meleg szeretettel lapsolta a kitűnő költőt. A műsor többi száma: Bergman Irén szavalata, Harsányi {ózsef éneke (egyik előadott dalának szép melódiáját Nemsitsné Széptóth Mariska szerzette) a Németh Döme tanár vezetésével működő vonós kvartett, méltó keretéül szolgáltak Sik Sándor előadásának A műsor befejezéseül Sik Alexius c drámájának egy részletete került szinre, melyben főkép Kohányi Imre, Okolicsányi Juliska és Gigler Idus arattak igaz sikert. — A villany ára. A szénárak folytonos emelkedése miatt ismét kisért a villanyárak emelése is. Az erre vonatkozó javaslatot a villanytelep felügyelőbizottsága csütörtöki ülésében tárgyalta, de csak ma, szombaton dönt végleg. A bizottság a közvilágítás ingyenességét meg akarja szüntetni, s minden kedvezményt meg akar vonni a tisztviselőktől és a felekezeti iskoláktól, ami az általános emelést esetleg egyelőre feleslegessé tenné. Amily helyesnek tartjuk a terv első felét, annyira helytelenítjük az utóbbit. Régi anomáliának tartottuk, hogy a legnagyobb adófizetők, mert a maguk lakásában nincs villany, egy fillért sem adnak a közvilágítás költségéhez. De a tisztviselők csekély kedvezményének elvonása példátlan inhumanizmus lenne, a felekezeti i skolákkal szemben, melyeknek a város forgalma nagyrészét köszönheti, viszont csúf hálátlanság lenne, ha az ilymódon adott igen csekély szubvenciót megszüntetnék. — Vármegyei tanító-gyűlés. A Veszprémvármegyei Általános Tanítóegyesület — mint már jeleztük — f. évi dec. hó 5-én (kedden) d. e. 8 órakor központi választmányi ülést, 9 órakor kezdődőleg pedig rendes évi közgyűlést tart Pápán a városháza dísztermében. A tárgysorozat főbb pontjai: Elnöki megnyitó. — A magyar irredentizmusról. Előadja: Kőrössy Endre, a Nemzeti Szövetség főtitkára. — A tanítói közélet és a tanítói egység. Előadja: Rákos István, a Magyar Tanítóegyesületek Orsz. Szövetségének elnöke. — A szülői értekezletekről. Előadó: Kraft József pápai állami tanítóképzőintézeti tanár. — Az 1923. évben tartandó VIII. egyetemes tanííógyülés programmja. Előadó Simon Lajos, a M. T. O. Sz. főtitkára. — A tanítók sérelmei. Előadó : Barabás Lajos igazgatótanító. — Esküvő. Izsák Vilmos és Schiller Eszti f. hó 26 án délután 2 órakor tartják esküvőjüket Kossuth Lajos utca 12. szám alatti lakásukon, melyre rokonaikat és ismerőseiket tisztelettel meghívják. — Mezőlaki gazdakör. November hó 19-én este tartotta a mezőlaki gazdaközönség alakuló közgyűlését. A gyűlésen egyhangú lelkesedéssel kimondották a gazdakör s ezzel kapcsolatos gazdasági olvasókör megalakulását. A község felvirágzása körül érdemeket szerzett Szóld Manó ottani nagybérlőt és földbirtokost közlelkesedéssel örökös diszelnökül választották, s erről őt — mivel jelenleg Budapesten tartózkodik — táviratilag értesítették. Fodor Gyula ref. lelkész és Tóth Kálmán községi jegyző lelkes szavakban méltatták a jótékony földesúr elvitathatatlan, örökéletű érdemeit, mint olyan férfiúét, kinek minden törekvése a község felvirágoztatása. Nem kiméi ő sem időt, sem faradságot, sem anyagiakat; boldogságát a nép és a haza boldogulásában találja. A most megalakult gazdakör folytatása a már harmadik év óta működő mezőlaki gazdasági téli iskolának, amely szintén a jótékony földesúr áldozatkészségéből épült és tartatik fenn. Az alakuló gyűlésen megválasztották a tisztikart is. Tiszteletbeli elnök: Bokor Ferenc gazd. felügyelő, elnök: Fodor Gyula ref. lelkész, alelnökök: Tóth Kálmán jegvző és Ruzsás Kálmán, pénztáros: Tapsonyi Gábor, ellenőrök: Nádasdy Gyula ref. tanító és Varga Gábor, háznagy: Ruzsás Sándor, jegyző: Szalai Miklós ev. tanító, könyvtáros pedig Bálint Gábor r. kath. tanító lett. — A Református Leányegyesület folyó hó 26-án délután 6 órakor saját helyiségében (Fő-utca 6., templomudvar) megnyitó estélyt tart. Jegyek válthatók Kis Tivadar könyvkereskedésében és este a pénztárnál. A tiszta jövedelem a szegény iskolás gyermekeké. Műsor: 1. Hangula'ok. Novella. Irta és felolvassa Királyné Jászai Gizi. 2. Sinding. Frühlingsrauschen. Zongorázza Kis Rózsi. 3. Petőfi S.: Élet vagy haiál. Szavalja Pethő Antal. 4. Fred Gunibert: O bitt'euch liebeVögelein. Hubay Jenő: Madárdal. Énekli Moraveczné Lengyel Frida. 5. Szigethy F.: Üzennek a magyar harangok. Szavalja Szabó Ili. 6. Magyar dalok. Előadják: hegedűn Sebestyén Tibor, zongorán Pálinkás László. x Mennyit ér egy asszony? Erre a kérdésre felel Szép Ernő a Színházi Élet ma megjelent új számában. Incze Sándor népszerű hetilapja ezenkívül csupa érdekes cikk, kép, regény és kottamelléklet. Egyes szám ára 50 korona, negyedévi el fizetés 500 korona. Kiadóhivatal: Budapest, Erzsébet-körút 23.