Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-10-28 / 43. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési ár : Egy negyed évre ÍOO korona. Egyes szám ára 10 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A részvét jól eső és megvalljuk kétszeresen jól eső, ha olyantól ered, aki testvérünk volt és testvérünk maradt a nehéz időkben is, aki részvétét nem a mi bőrünkön felhizott gazdag fölényes mozdulatával alamizsnaként veti oda, hanem olyanformán, mint az a családtag, akit a véletlen jobb helyzetbe juttatván, érzi kötelezettségét vér szerinti atyafija iránt. Az amerikai magyarság nem először mutatja meg irántunk való hűséges érzelmeit. A nagy Amerika! Az is, az is alamizsnáskodott s mi el is fogadtunk és belsőleg pirultunk, pirulunk ma is. De magyar testvéreink, kik az idegenben is együtt éreztek, együtt lelkesedtek, könnyeztek velünk, ha ők jönnek, az ő részvétüket bátran elfogadhatjuk, miatta soha szégyenkeznünk nem kell. Egy pályázat juttatja mindezt eszünkbe, amelyet egy nagy amerikai lap irt ki s amelyet egy Szabó Emil nevű buffalói honfitársunk nyert el. Hogyan lehetne segíteni Magyarországon ? Ez volt a pályázat tárgya s a díjnyertes válasz így szól: Adjori minden Amerikában élő, mintegy félmillió magyar fejenként évi egy dollárt s az így befolyó összegből szerezzenek be itthon gépeket, szerszámokat, anyagokat s viszont létesítsenek oly kereskedelmi szervezetet, mely a magyar termékeknek piacot teremtsen Amerikában. Ha a tervet sikerül megvalósítani, valóban nagy segítséget jelentene számunkra addig is, míg — talán az amerikai magyaroknak dollárértékben ki nem fejezhető más fajta támogatásával : az ő vérük hullásával is! — magunk nem segítünk magunkon radikálisan és végleg! Yármegyei pártalakulás. Miniszterek Veszprémben. A veszprémvármegyei egységes kormányzópárt vasárnap, f. hó 22-én tartotta alakuló gyűlését Veszprémben. Az alakulásra kilátásba helyezte lejövetelét Bethlen István gróf miniszterelnök is, de az interparlamentáris unió miatt személyesen nem jelenhetvén meg, Rakovszky Iván belügyminiszterrel képviseltette magát. A miniszter, valamint Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is, Gömbös Gyula az országos párt ügyvezető alelnöke, Schandl Károly államtitkár és még számos egységespárti képviselő kíséretében reggel érkeztek a fellobogózott városba, hol ünnepélyes fogadtatásban volt részük. A gyűlés maga a színházban folyt le, melyet színültig megtöltött a vármegye hét választókerületéből összegyűlt kiküldöttek, valamint a veszprémi párttagok sokasága; Dr. Magyar Károly s a gyűlés tagjai együtt elimádkozták a nemzeti Hiszekegyet s ehhez fűzve gondoláit nyitotta meg a gyűlést a főispán, hangsúlyozván, hogy az egységespárt az integritás pártja, mely mindazokat, kik a régi Magyarországot helyre akarják állítani, magában kívánja egyesíteni. Majd üdvözölte a minisztereket s a fővárosi vendégeket s átadta a szót Rakovszky Iván belügyminiszternek. Rakovszky kiváló orátori képességgel, nagy hatással beszélt. — Ma — mondotta a belügyminiszter — a haza fogalmát és a hazafiság szót cinikusan, mondhatnám majdnem perverz indulattal igyekeztek egyesek nevetségessé tenni. Akadtak álpróféták, kalandor politikusok, akik az emberek önző érdekére hivatkozva azt kezdték prédikálni, hogy a hazafiság elvont fogalom és most, amikor az élet gazdasági oldala nyomul mindinkább előtérbe, felesleges ideálizmus a hazafiság. Ez nem igaz, mert ha még a legmateriálisabb alapon állunk is, akkor is mint közös kötelesség jelentkezik a hazafiság fogalma, mert az mindnyájunknak közös érdekét képezi. — A szociáldemokraták azt tartják a jövő politikájának, hogy a gazdaságpolitikai és általában a közélet terén a foglalkozási ágaknak egymással szemben kell állaniok és igyekezniük kell, hogy egymást legyűrjék saját rendjük önző érdekeinek szolgálatában. így akarják a világ haladását előmozdítani. Tévednek ebben és félre akarják vezetni a népet, mert ez nem haladás, hanem a középkorba való visszatérés. — A polgári radikális pártok ennél még tovább mennek és az egyéni önzésre és érdekre akarják a politikát alapítani. Ez a polgári radikális politika a szabadság magasztos és szent eszméjével él vissza, amikor apostolai utján az egyes ember szabadságát és érdekét a köz rovására akarja érvényesíteni. A mi zászlónkra is fel van irva az egyéni szabadság fogalma, amely azt jelenti, hogy mindenki érvényesüljön a maga szabadságának birtokában, osztály, felekezeti és« származási különbség nélkül, de csak akkor, ha meg tudja mutatni, hogy a köznek akár politikai, akár kulturális téren szolgálatot tud tenni. Az egységes párt egy nagy összefogó, nemzeti érdeket tűzött a zászlajára. Csak az a nemzet tud fejlődni és haladni, amelyen belül egyformán fejlődésképesek az összes társadalmi osztályok és a mi pártunk nevében az „egységes" szó azt jelenti, hogy közös erővel akarunk dolgozni az egyének és az ország érdekében. — A drágaság kérdésére tért ezután a belügyminiszter és kifejtette, hogy ez nem elszigetelt magyar jelenség, hanem egész Európa sinyli azt. Ennél a kérdésnél a kormány helyzete hasonlít a tört árbocu hajó kormányosának helyzetéhez. Amint a hajó kormányosától sem lehet sokat várni, éppen úgy nem lehet csodákat várni a magyar kormánytól sem. Azonban a magyar kormány igyekezni fog hazafias, becsületes magyar érzésével és teljes munkaerejének felhasználásával a magyar népet egy boldogabb, szebb révbe vezetni. — A jóvátétel kérdéséről szólva hangoztatta a belügyminiszter, hogy a koldussá tett Magyarországtól jóvátételt követelni nem lehet, sőt Magyarországnak volna joga jóvátételt követelni. — Ebben a kérdésben ismét széjjelválnak a pártok. Az egyik párt, amely mindig a magyar becsülettel ellenkező módon az ő internacionális felfogásába szeretné beolvasztani a magyar virtust, idegen mintára könyörögve akarna Európa elé járulni. Erre azonban sem a magyar kormány, sem más józan magyar ember nem vállalkozhat, mert ha valaki erejét és önérzetét veszti el, annak számára nincsen jövendő. A másik párt kalandokkal szeretné megoldani a reparáció kérdését. Ebbe sem szabad belemennünk, mert a kalandokból csak újabb és súlyosabb nyomorúság következnék. Van azonban egy nagy és erős fegyvertársunk, ez pedig az igazság, amely a mi pártunkon van. Erre kell támaszkodnunk, erre az igazságra kell hivatkoznunk. Már kezdik belátni a mi igazságunkat, amig azonban a teljes belátás elkövetkezik, addig férfiaknak kell lennünk és tűrnünk kell. Tűrni és dolgozni, ez az egyetlen jelszó, amellyel jövőnket megalapíthatjuk és eljutunk oda, amikor ismét nagy, erős és boldog lesz Magyarország. A belügyminiszter beszédét követő tetszészaj lecsiliapulta után ismét dr. Magyar Károly főispán szólott. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi egységespárt anyapártja, a régi kisgazdapárt az 1919. évben a vármegye egyik községében, Szentgálon alakult meg. Az alapító Szabó István miniszter ma újra közöttünk van, neki adja át a szót. Nagyatádi Szabó István szintén nagyszabású, lendületes beszédet mondott. Beszéde első részét régi kisgazdapárti híveihez intézte. Elveinkből semmit se engedtünk, sok eszménket a jelen valóra váltja, de a rendkívüli helyzet szükségessé tette, hogy ne fejtsünk ki izolált munkát. Forradalmakon mentünk át, csak az összes polgári pártok egyetértő munkája mellett válhatik lehetségessé, hogy újabb esetleges megrázkódtatás ne érjen bennünket, akik a polgári pártok közül a szélsőséges elemekkel szövetkeznek, akarva, nem akarva úgy járhatnak, mint történt ez 1918—19-ben. Ha pedig újra nagy válságok zúdulnak ránk, akkor megsemmisül mindaz az alkotó munka, melynek közös célja a régi nagy Magyarország megszerzése. Nagyatádi beszéde után következett a tulajdonképeni pártalakulás. A vármegyei párt elnökévé a főispán javaslatára, mint arra legérdemesebbet s korban legidősebbet Fiáth Pál bárót, a zirczi kerület elnökét választották meg; javaslatára mellé elnökül dr. Magyar Károly főispán és a főispán ajánlatára harmadik elnökül a régi kisgazdapártból Böröcz Pál Szentgálról választattak meg. Társelnökök lettek a megyebeli egységespárti képviselők: dr. Iklódy Szabó János, Gubicza Ferenc, dr. Dréhr Imre, továbbá az egyes kerületi pártelnökök: Mészáros Károly (Pápa), Szabadhegyi Elemér (Ugod), Barcza József (Devecser), dr. Csomasz Béla (Veszprém), dr. Jókay-Ihász Miklós (Nagyvázsony), Holitscher Károly (Zircz), Moharos Imre (Enying). Titkárnak dr. Moldovány Jenő veszprémi ügyvédet választották meg, a nagyválasztmány tagjaiul pedig az egyes kerületek intéző bizottságait. A megalakulás befejezése után rövidebben beszéltek még Gömbös Gyula, ki a fajvédelem terén való szervezkedés szükségét fejtegette, mint amely mozgalom szociálizmust és demokráciát és a magyarságnak a gazdasági életben leendő érvényesülését jelenti és Schandl Károly, aki a most alakult liberális blokkot a Károlyi Miháa legkényesebb izlést kielégítő választékban