Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-09-09 / 36. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 200, félévre 100, negyedévre 50 K. dr. KŐRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar Egyes szám ára 10 korona. dr. KŐRÖS ENDRE. könyv- és papirkereskedésében. Az összehasonlítás önként kínálkozik. Mióta a világ van, mindig tudtuk, hogy a török sokkal különb náció, mint a görög. Egyszer ugyan fellelkesedtek a népek a görögök szabadságharcáért, de azoknak, akik lenn jártak akkor a Balkán déli felén — így a költő Byronnak is — bőséges alkalmuk nyilott arra, hogy kiábránduljanak a spártai hősök korcs utódaiból. Göröggel szemben áll a török, e hibái ellenére is kitűnő emberfajta, mely kettőt hiven megőrzött dicsősége fénykorából: a fanatizmust és a vitézséget. Halálát százszor megjósolták és ime mégis él, Enver basa már harmadszor is hitelesen esett el és negyedszer viruló egészségben kikiáltotta a Független Turkesztánt, ugyanakkor, amikor Musztafa Kemal elől eszeveszetten hátrál a görög had s már Brusszában is magasan lobog a próféta zöld-selyem zászlója. Az összehasonlítás önként kínálkozik, de nem fog javunkra kiütni. Hát nem hitványabb nép a cseh a görögnél, nem korcsabb és torzabb nála az oláh ? Hát tudunk-e valaha is egyetlen fegyvertényt, mely ezeknek nevéhez fűződnék? Az orosz fronton a kézfeltartás, a kiürített Erdélybe való belopózkodás, ezek csak nem fegyvertények, ezek csak nem hadjáratok. S velük szemben itt állunk mi, a világháború, nem: a világtörténet legendás hősei, akik annyi megpróbáltatás, annyi csapás után csak talán mégis rendezettebbek vagyunk, mint rendezetlenségükben is többet merő török testvéreink. Hisz a mi pénzünket még Zürichben is jegyzik, ha csak 0*2 ponttal is! Ki hallott róla, hogy mi van a török pénzzel? Kinevetnék az embert, ha felkínálná a zürichi tőzsdén. Ellenben Enver meg Kemal azok jegyzik, vérrel jegyzik ellenségeik útját s nevüket pedig belejegyzik a halhatatlanságba. Mérlegeket és súlyokat használó kereskedők, iparosok és gazdálkodók b. figyelmébeI A közel jövőben megtartandó időszakos mértékhitelesítésen javításba utalt mindenféle mérleg és súly javítását a leggyorsabban, legjutányosabb áron vállalja és hitelesíttetve szállítja haza Rosenberger Hugó műszerész és mérlegjarftó Pápa, Kor?m-utca 4. szám. Magyarország katasztrófája. Irta: Deme Károly. VIII. Az a szerencsétlenség, amit a front öszszeomlásának szerencsétlensége Magyarországra zúdított, okozati összefüggésben van a bűnös osztrák politikával és a mi belső bajainkkal, melyek között legveszedelmesebb a politikai pártoskodás és a meghamisított elvekkel romboló szociálizmus, mert ezekhez vezethető vissza minden egyéb baj, tehát az ország pusztulása és a nemzet mai megalázó helyzete is. A legközelebbi múlt és a jelen eseményei egyaránt arról tanúskodnak, hogy egyes hatalmak, miközben másoknál elitélnek és leintenek minden imperiálisztikus törekvést, a magok részéről más népek állami érdekeinek rovására is a legnagyobb erőfeszítéssel törekszenek a nemzeti állam külső és belső hatalmának emelésére. Ezt láttuk a háború előtt Franciaország revanchepolitikájában, valamint Németország és Oroszország telhetetlen hatalomvágyában, amivel felidézőivé lettek Európában azoknak a konstellációknak, amelyek a világháború kitörését vonták maguk után. És ezt látjuk legújabban a legtöbb európai államban, főképen pedig azokban a szomszéd kis államokban, amelyek a magyar állam területeinek jogtalan eltulajdonítása által akarnak most nagyranőni. Franciaországot ugyanis a Németország ellen irányuló boszuvágya arra indította, hogy a népességét messze túlhaladó arányokban emelje a haderejét, amely körülmény csakhamar magával hozta Német- és Oroszország, majd pedig Ausztria-Magyarország nagyobbarányu fegyverkezését is. Ausztria ezelőtt Magyarország erélyes tiltakozása ellenére is a Balkánon próbálta meg érvényesíteni imperiálisztikus törekvéseit, amiben hathatósan támogatta őt Németország, amely Oroszország terjeszkedő törekvéseivel szemben Ausztria-Magyarországot tekintette keleten a német érdekek védővárának. Bismarcknak azon állítása tehát, hogy a Balkán Németországra nézve Hekuba, nem felelt meg a tényleges valóságnak. c Az osztrák nagyhatalmi politikának az volt a szerencsétlensége, hogy az tulajdonképen nem volt se osztrák, se magyar nemzeti politika, hanem a dinasztia házi, úgyszólván családi politikája. Tehát nem az államhatalom elvein épült fel és ennélfogva önző, a fáraók korára emlékeztető autokratikus jellege folytán természetes úton még Ausztria népeinek szimpáthiája sem támogathatta azt. A magyarok pedig, akik Ausztria és a bécsi udvar hatalmának emelkedésétől nem várhattak egyebet, mint Magyarország még erősebb elnyomását, épenséggel gyűlölői voltak minden nagyhatalmi törekvésnek. A bécsi udvar családi politikájának káros hatásai Magyarországot sújtották a legjobban, mert annak dacára, hogy Magyarországnak nem voltak kifelé irányuló nagyhatalmi vágyai, az intrikával dolgozó dinasztikus osztrák politika fosztotta meg a nemzetet annak a lehetőségeitől, hogy a magyar államot megfelelő politikai és szociális reformokkal belsőleg megerősítse, amennyiben a dinasztia az ő uralkodói hatalmának biztosítása céljából „divide et impera

u elvével kizárta lelkéből Magyarország életképes államiságának még a gondolatát is. A dinasztia avval a politikájával, amelyet a Balkánon Németország érdekében is űzött, beleütközött Oroszország érdekeibe, ami által azt kérlelhetetlen ellenségévé tette. Ennél azonban sokkal nagyobb veszedelmet zúdított magára abban a körülményben, hogy Németországgal szövetséget kötött, mert evvel Franciaország haragját is kihívta maga ellen. Oroszországot telhetetlen hódító törekvéseiben, melyek a Dardanelláknak birtokbavétele által a déli szlávokkal való egyesülésre irányultak, Ausztria-Magyarország úgy sem tartóztathatta volna fel. De nem is volt rá szükség, hogy erre Németországgal szövetkezve vállalkozzék, mert hiszen a Dardanellák ügye Angliát jobban érdekelte, az orosz hegemónia megakadályozása pedig európai feladat volt. Az állami kislakásokról. 4 • A lakásügy közügy, akár közpénzekből, akár magánszemély pénzén történik az építkezés. Par exellence fontos közügy az a mostani lakásínségben. Azért helyénvalónak tartjuk, ha a sajtó foglalkozik vele a nyilvánosság előtt és rámutat itt is az Achilles-sarkakra. Itt az esős ősz, ennek nyomában közeleg a nehéz gondokat okozó tél, a kislakások lakói pedig várva-várják az építkezés még hátra levő munkálatainak befejezését. De hiába várják. A munka két hét óta szünetel. A járdákon még nincsen kavics, az utcán nincsen lámpa, a jobb oldali soron nincsenek meg a kerítések. Az építkezés szemete ott hever a lakók lábai alatt, egyik-másik lakó kertjében pedig 2—3 méter mélységű gödrök tátonganak. Talán ideje volna már ezeket is betölteni. A lakók külön bért fizetnek a kert után ; de ha nem fizetnének, abban az esetben is be kellene a kiásott homok- és agyagbányák üregeit már tölteni, hogy a kert a valóságban is kertté lehessen és annak megművelése még az ősz folyamán megkezdődhessék. Az udvarokon a gyümölcsfák elültetésének is az ősz folyamán kellene megtörténnie. A bányahelyek betöltése nagyobb költekezés nélkül is keresztülvihető, ha van valaki, aki törődik vele. Ott van p. o. a két házsor mentén a két árok tele földdel. Ezek az árkok értesülésünk szerint a vármegye hatáskörébe tartoznak. Ásassa ki a város ezeket az árkokat és a kikerülő földdel töltesse be a gödröket. Nyer általa a város is, a megye is. A kislakások lakóira a vékony falu házikókban keserves tél vár. Nehéz és nagyon költséges dolog lesz a fűtés. Növeli a nyomorúságot az a körülmény is, hogy a lakásokhoz nincsen se pince, se fáskamra. Hogy a lakásínség és menekülés folytán tökrement lakók építtessenek magoknak majorságtartáshoz ólat vagy fáskamrát, arról a mai drágaságban szó sem lehet. Ezekből kitűnik, hogy itt a házépítő gazdának vannak még megoldásra váró feladatai, amiket részben a kötelesség, részben a humánizmus követel meg tőle. Reméljük, hogy annyi nagy áldozat után nem fog kitérni ezek elől a kicsiségek elől sem. A lakók részéről azonban más tekintetekből is hangzanak fel bizonyos panaszok. KiV

alódi francia női köpeny- és kosztüm-kelmék, angol férflszövetek, kész női- és leányka-kabátok kiéStövTiasztékban raktárra érkeztek KRAUSZ és KORÉIN divatáruházába. /