Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-15 / 28. szám

2. PÁPAI HÍRLAP. 1922 juliu s 15. koiható közöny, mellyel a gazdák a szuper­foszfátnak a piacon való újra megjelenését fo­gadták. Pedig a szuperfoszfát elsőrendű termés­fokozó hatása ma épp úgy megvan, sőt a katasztrofális takarmányhiány következtében el­maradhatatlan állatlétszámcsökkentés következ­tében még fokozott jelentőséggel bir. Hogy a gazdák nem fogják fel teljes mértékben a szu­perfoszfátozás nagy jelentőségét, annak szégyen­teljes bizonyítéka, hogy a hazai műtrágyagyárak a belföldi elhelyezés lehetőségének hiányában igen számottevő mennyiségű szuperfoszfátot adnak el külföldre — dupla áron. Múlt ősszel a gazdák a vizben oldható foszforsavtartalom 1 kg.-ját 48 K-ért kapták, ami 100 kg. 18%-° s szuperfoszfátnál 864 K-ás árnak felel meg, mellékköltségekkel együtt kb. 900 K-nak. Ha tehát a számítani tudó — vagy az érvekkel és papiroson ceruzával meggyőz­hető — gazda egy iiold buzavetése alá 150 kg. szuperfoszfátot kiszórt és az csupán 100 kg. terméstöbbletet eredményezett, úgy a műtrágyá­zás csupán szemtöbbletben 4900 K többlet­értéket eredményezett, amiből levonva a mű­trágyázás költségeire kereken 1000 K-át, a szuperfoszfátozás ezen előrelátó gazdának kat. holdanként tisztán 3900 K-t jövedelmezett. A legtöbb gazda, ha szuperfoszfátozásra biztatjuk, azzal érvel, hogy nem tud számítani, mert nem tudhatja előre, hogy a műtrágyázás által elért terméstöbbletnek aratáskor mennyi lesz az értéke. Ez az érvelés azonban csupán abban az esetben helytálló, ha az illető a mű­trágyát oly hitel igénybevételével vásárolja, melyet annakidején névértékben kell visszafizetni. Nem fogadható azonban el ez az érvelés akkor, ha a gazdának módjában áll saját pénzéért vásá­rolni, mert még ha — ami nem remélhető — számszerűleg annakidején nem kapná is meg a műtrágyázás ellenértékét, akkor az azt jelen­tené, hogy pénzünk értéke időközben lénye­gesen megjavult, tehát a mostani rossz pénzen vásárolt műtrágya eredményeképen nyert termés­többletért nagyobb vásárlóerővel biró jobb pénzt kapna. Fenti fejtegetésünk épp úgy helytálló ma, amikor a szuperfoszfát ára — havonkénti 1 K­val emelkedőleg — jelenleg 83 K vizben old­ható foszforsavtartalöm kilogrammonként, mint volt tavaly nyáron a 48 K-ás ár mellett. Nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk tehát gazdatársainknak, hogy minél többet műtrá­gyázzanak, mert a lényeg a többtermelés, akár Önzőén csupán a magunk hasznára tekintünk, akár pedig — ami hazafias gondolkozás mellett még jelentőségteljesebb — szerencsétlen hazánk nemzetgazdasági többtermelését vesszük figye­lembe. Ifj. Ritter Ottó a „Pápavidéki Gazdák Szövet»ége" titkára. KÉT GYERMEK. Egy szent asszony haldokolt. Kis fiát Az áldott jézus gondjaira bizta. „Irgalmas Megváltóm! A fiamat Vezesd, kérlek, a meny országba vissza!" Haldoklott a lator. Kicsiny fiát A vesztőhely lábánál sírva látta. Jézus! Bűnösök menedéke, esdek: Vezesd kis fiamat a meny országba l" És nemsokára ment a két gyerek, Lehunyták örök álomra szemük. És Jézus jött. Jobb kezén, bal kezén Vezetve őket — égbe ment velük. Kopog. Szent Péter nyitja a kaput. „Én vagyok, Péter, s e két kis gyerek." „ Uram! — mond Péter, — rendelésed szent, Én ellenkezni véled nem merek. A szent asszony fia hadd jöjjön ... Ám A latoré ?" „ Velem jön az is égbe. Gyermek mindkettő, hisznek és szeretnek, , Kis szivük Isten szent hitében égve. Mert, Péter, én az apák bűneit A fiaikban meg nem büntetem, Viszont apák erényeért fiát Az üdv trónjába be nem ültetem. Higyjen, szeressen mindenik, tegyen Az Úr előtt hitvallást ö maga, S Jézus velük lesz, kis fejük fölött Tündöklik az üdvösség csillaga ! u Váradi Antal. KÜRTZ GYULA zongoraraktára Pápa, Fő-tér. ÚJDONSÁGOK. — Egyetemes konvent. A magyarországi református egyház konventje a héten fejezte be idei tanácskozását. A gyűlésen Németh István dunántúli püspök és Degenfeld József gróf el­nököltek. A konvent elvben elfogadta a refor­mátus tábori püspökség szervezeti szabályzatát és kimondta, hogy ennek az állásnak személyi kérdéseivel őszi ülésén, ez év szeptember 19-én foglalkozik. Ugyanebben az időben ül össze a református zsinat is. Foglalkozott továbbá a konvent a katonaság számára megállapítandó ünnepekkel, amelyeket a következő napokra javasolt: október 6-át az elesett hősök emlék­ünnepéül, március 15-ét a nemzeti függetlenség és a nemzeti hadsereg megalakulásának emlék­ünnepéül és végül a mindenkori törvények sze­rint uralkodó király név- és születésnapját. Több belső ügy letárgyalása után a konvent elhatá­rozta, hogy előterjesztést tesz a kormánynál, hogy a visszaállítandó főrendiházba valamennyi református püspököt és főgondnokot vegyék be. Tárgyalta a konvent a vallássérelmi eseteket is és minden egyes esetben orvoslást keresett az illetékes fórumoknál. A konvent ülésén meg­jelent az amerikai presbiteriánus egyház két képviselője: Good dr. és Scháffer dr. profesz­szorok, akik az elhangzott üdvözlésre vála­szolva elmondották, hogy segíteni akarnak a magyarországi református egyházon és e célból be fogják járni valamennyi egyházkerületet. Mint értesülünk, az amerikaiak augusztus első nap­jain Pápára is eljönnek. — Dr. Antal Géza Hollandiában. Dr. Antal Géza, miután a múlt héten az egye­temes tanügyi bizottság s a konvent ülésein részt vett, kiutazott Hollandiába, hogy ott propagativ és tudományos munkásságát foly­tassa. Hollandi cime: Rotterdam, Eendrachts­weg 12. — Hímen. Örömmel vettük a kedves hirt, hogy Cseh-Szombathy Flóra úrleány, dr. Cseh-Szombathy László v. tiszti főorvosunk leánya és dr. tamás Károly fővárosi tanár f. hó 15-én, ma délután 6 órakor tartják esküvő­jüket a bőnyrétalapi református templomban. — Házhelyrendezés. A héten Mihályi Sándor gazdasági felügyelő a pápai házhely­ügyek intézésével foglalkozott. Tudvalevő, hogy az igényelt terület, különböző helyen levő komplexumokban, mind az Esterházy grófi hit­bizományi uradalom tulajdonában van. Darány Ágost jószágfelügyelő a hitbizomány részéről kijelentette, hogy az igényelt területeket az uradalom mind [átengedi és pedig olyanformán, hogy vagyonváltság gyanánt adja át az állam­nak. Egyesek számára a házhelyek árát e sze­rint a Földbirtokrendező tanács fogja megálla­pítani. — Tisztviselők figyelmébe! A m. kir. pénzügyminisztérium a Budapesti Közlönynek 1922. évi 36. számában közzétett 1922. évi 1200/PM. számú körrendeletével az 1920. évi 4700/PM. sz., illetőleg az 1920. évi 6200/PM. sz. körrendeletek alapján kiállított és az 1921. évi 3700/PM. sz. körrendelete értelmében 1921 október 31-ig beváltandó (úgynevezett régi) cipőutalványok beváltási határidejét 1922 aug. 31-ig meghosszabbította és ezzel kapcsolatosan elrendelte, hogy mindazok, akik a fenti kör­rendeletek értelmében cipőutalványt kaptak, de azt mindezideig be nem váltották, kötelesek ezt a kezeik között levő cipőutalványt annál a számfejtő hivatalnál, amely azt részükre kiállí­totta, felülbélyegzés végett mielőbb, de leg­későbben 1922 julius 31-ig bezárólag okvet­lenül bemutatni, mert 1922 julius 31-ike után a felülbélyegzésre be nem mutatott cipőutal­ványok érvényüket veszítik, többé be nem vált­hatók s az utalvány tulajdonosa készpénz­megtérítésben sem részesülhet. A számfejtő hivatalok a felülbélyegzés végett náluk bemu­tatott minden egyes cipőutalványra kötelesek a következő záradékot rávezetni: „Az 1922. évi 1250/PM. sz. pénzügyminisztériumi körrendelet alapján beváltható". Tartozik továbbá a zára­dékot keltezni és hivatali pecséttel ellátni. A számfejtő hivatalok által így záradékolt cipő­utalványok a körzetébe tartozó cipőelosztó helyen legkésőbb 1922 augusztus 31-ig be­válthatók a cipők részére a most folyó akció­ban megállapított kedvezményes áron. — „Világ", „Dunántúli Hazánk", pápai egységes párt. A fővárosi „Világ" csütörtöki számában megtámadja a helybeli „Dunántúli Hazánk"-at az orgoványi rablógyilkosság bün­pörének tárgyalása alkalmából irt Szemléjéért s ugyanott a „Dunántúli Hazánk"-at többizben a „pápai egységes párt" lapjának nevezi. Erre vonatkozólag az egységes párt helyi vezetősége felkért bennünket annak kinyilatkoztatására, hogy a „Dunántúli Hazánk", mely a Zsilavy Sándor szerkesztő által alapított „Keresztény Kisgazda- és Földmives Szövetség" s nem a „Keresztény Kisgazda-, Földm-. és Polgári Párt" lapja, semmi néven nevezendő kapcsolatban sincs a pápai egységes párttal. Sőt! A választási kampány alatt Zsilavy lapja több izben a legélesebben ellene fordult úgy a pápai, mint az ugodi egy­séges párti jelöltnek s támogatta egyenlő lelke­sedéssel Pápán dr. Paupera Ferencet, Ugodban pedig — önmagát, mint saját külön Szövet­ségének jelöltjét. Különösképpen Pápát illető­leg meg kell jegyeznünk, hogy P. Hédly Jeromos abban az időben garmadával öntötte a cikkeket (a mostani orgoványi Szemlére emlé­keztető stílusban) a „Dunántúli Hazánk" hasáb­jain Paupera Ferenc, a szerinte egyedüli és igaz keresztény jelölt, úgyis mint a „Világ" gazdasági munkatársa érdekében, akkor azon­ban a „Világinak nem volt kifogása e fegyver­barátság ellen. Mindezt természetesen nem azért mondottuk el, mintha ma talán a dolog lényegében a „Dunántúli Hazánk" oldalán áll­nánk, akadhat ugyan kaján vagy analfabéta, aki ezt szeretné sorainkból kiolvasni, nem, mi csupán az igazságot kívántuk szolgálni, sokak által már bizonyára megbánt tényeket leszö­gezni s végül és ismét hangsúlyozottan meg­állapítani, hogy a pápai egységes párt és Zsilavy az kettő, csak a „Világ" és a „Dunán­túli Hazánk" voltak, nem is oly régen, egy­szer egy. — „Magyarország katasztrófája." E cimmel jeien számunkban Deme Karoly, Dél­vidékről menekült középiskolai igazgató, kiváló munkatársunk tollából hosszabb cikksorozatot kezdünk meg, melyre felhívjuk olvasóink szives figyelmét. A cikksorozat tulajdonképen egy összefüggő tanulmány lesz, amint hogy Deme Károly már a háború előtt is több, feltűnést keltő politikai tanulmányt irt. Jelen művének különös érdekességet ad az a körülmény, hogy az 1918—19-es megszállás szomorú idejéből számos oly adatot fog közölni, melyek mind­eddig sehol nem kerültek nyilvánosságra. — A felvidék szomorú helyzete. A cseh-szlovák korona nálunk elérte a 31 koro­nát s csak természetes, hogy ezt a rohamos árjavulást nagyobb megrázkódtatás nélkül nem birja ki sem a régi, iparilag oly virágzó Cseh­ország, sem a még alig konszolidált u. n. Szlo­venszkó. Magyar testvéreink, akik a megszállott részről jönnek hozzánk, ijesztő képét festik annak a gazdasági pusztulásnak, amely „Cseh­szlovák" ország iparát, kereskedelmét, vállalatait valósággal végig söpri. Az export lehetőség teljesen megszűnt. A gyárak elbocsátották mun­kásaikat, akik most tétlenül ődöngenek. A cseh ipar megszűnt versenyképes lenni. Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, de maga Csehország is jóval olcsóbb német árukat ren­deli. Kevés a pénz és nagyon drága. A felvi­déki magyarok, németek és szlovákok elado­gatják házaikat, földjeiket, mindent pénzzé tesz­nek és tömegesen vándorolnak Csonka-Magyar­országba. A megélhetés is drága. íme néhány fontosabb cikk ára. A hus kilója 16 cseh ko­rona, a tej 3 korona, tojás 80 fillér, rizs 8 korona, férfiing 100, férfiruha 3000, női ruha 400—5000, egy pár ló 10—15.000, egy szoba­lány havi fizetése 3000, napszám 40, orvosi díj 50—1000 korona. Tessék minden tételt 31-el megszorozni s a valutakülönbség figye­lembe vételével a mi árainkat szorosan tetéző árakat kapunk. — Leesett a szekérről. Kedden este 9—10 óra között Horváth József pápai lakos zsindelyt fuvarozott be az állomásról. Mikor a Tirol melletti Sörház-utcába ért, hol az út hir­telen lejt, a kocsi nagy gyorsasággal megindult s a szerencsétlen ember a szekérről a kerekek közé bukott. Különösen a jobb kezén szenve­dett súlyos sérülésekkel az Irgalmasok kór­házába szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents