Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.

1922-07-08 / 27. szám

— Egyházmegyei közgyűlések. A pá­pai református egyházmegye múlt héten három napon át gyűlésezett városunkban Kis József esperes és Kulin Sándor, kúriai biró, egyház­megyei gondnok együttes elnöklésével. A meg­előző tanügyi bizottsági gyűlésen beosztották az iskolavizsgálati köröket s elfogadták a Kiss Zoltán t. ü. b. einök által készített iskolavizs­gálati jegyzőkönyvet. Javaslatot tesznek az egy­házkerületre a kántori és tanítói illetmények szétválasztása iránt. A Győry János elnöklésé­vel tartott lelkészértekezleten Végh János refe­rádájában az elemi iskolai hittantanítással és Fazekas Lajos előadásában a kunhegyesi me­morandummal foglalkoztak. Magának a köz­gyűlésnek kiemelkedő mozzanata volt az espe­res jelentése, dr. Jókay Ihász Miklós gyámoldai elnöknek az özvegyek felsegélyezésére adott 6000 K-ás adománya. Határozatba ment, hogy minden lelkész is a folyó évben 1000 K-t fi­zessen az özvegyek javára. A tanácskozásokat még bírósági ülés egészítette ki, melyen leg­inkább közigazdatási természetű vitás ügyeket intéztek el. A veszprémi ev. egyházmegye e héten, szerdán tartotta gyűlését Veszprémben, az ev. templomban. A gyűlésen Takács Elek esperes és Bélák Lajos felügyelő elnököltek. A Mester­házy László pápai lelkész által végzett rövid istenitisztelet után Bélák Lajos a gyűlést gon­dolkodásra késztető, hazafias szellemű szép beszéddel nyitotta meg, mit egész terjedelmé­ben jegyzőkönyvbe iktatni határoztak. Majd Takács Elek esperes terjesztette elő az egyház­megye egész életét felölelő jelentését, melynek kapcsán örömüket fejezték ki Sopron vissza­tolása felett, melegen üdvöz'ölték Szutter Dániel pápai és Csányi Lajos bakonytamási tanítókat 40 éves tanítói működésük alkalmából. Jegyző­könyvi köszönetet szavaztak a Tabitha-lelkü Korossy Albertné ezredesnének, amiért az ihászi áll. elemi iskolába járó ev.. vallású növendékek hitoktatásánál elismerésre méltó eredménnyel és nagy buzgalommal közreműködött. Az esperes 6 éves mandátuma lejárván, szeptember 15 i határidővel elrendelték a szavazást, s a szava­zatbontó bizottság tagjaiul kiküldötték Mester­házy László, dr. Mohácsy Lajos, Kristóffy Gyula, Nánik Pál, Szutter Dániel és Nagy Pál tagok­ból álló bizottságot. Egyházmegyei pénztárossá Molnár Gyulát, az egyházmegyei számvevő­széknél megüresedett helyekre Kristóffy Gyulát és Nánik Pált, a népiskolai bizottságnál meg­üresedett helyekre Kirchmayer Győzőt és Nagy Sándort, iskolaköri felügyelőkké Pócza Ferencet és Nánik Pétert választották meg egyhangúlag. A Zsedényi-díjat a folyó évre Rónai Kálmán somlószőllősi tanítónak ítélték oda. Tudomásul vették a különböző bizottsági jelentéseket, melyek az egyházmegye virágzó életéről tesznek tanú­ságot. Az élénk érdeklődés mellett lefolyt köz­gyűlést déli 1 órakor az esperes buzgó imával rekesztette be. — Pápáról résztvettek a gyűlé­sen: Bélák Lajos, Mesterházy László, Szutter Dániel, Fadgyas Aladár, Kirchmayer Győző és Nánik Pál. — A jelölés joga. A Dunántúli Nép legutóbbi számában megtámadja a pápai járás nagyérdemű főszolgabiráját, Bélák Lajost, mert a jákói jegyzőválasztás alkalmával a jelölést nem a községi képviselőtestület óhaja szerint ejtette meg. Ámbár a jelölés joga a törvény értelmében egyedül és kizárólag a főszolgabírót illeti meg s ő egyáltalán nem tartozik meg­okolni azt, hogy egyeseket miért vesz bele, másokat miért hagy ki a jelölésből, mégis mivel Bélák főszolgabírót nemcsak igazságos­ságáról, de méltányosságáról is ismerjük, kér­dést intéztünk ez ügyben hozzá s tőle a követ­kező felvilágosítást kaptuk: „A jelölésnél engem a közigazgatás érdekein kivül messzebb menő hazafias és nemzeti szempontok vezettek s ez alapon jelöltem ki a sok pályázó közül azt a hármat, akiket az állás betöltésére éppen azon a helyen a legalkalmasabbaknak tartottam". Ez a jákói jelölés története s hozzá még csak annyit, hogy igenis a jó jákói svábok közül is akárhányan voltak, akik a megválasztott jegyző mellett akartak állást foglalni, de a többség terrorja miatt nem merték leadni szavazatukat. — A vidéki hírlapirodalom köréből. A Dunántúli Nép laptársunk megszűnt napi lap lenni, s e héttől kezdve hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap jelenik meg. — Jubiláris közgyűlés. A pápai ref. nőegylet múlt vasárnap tartotta meg — huszonöt éves fennállása alkalmából — jubiláris köz­gyűlését. A közgyűlésnek diszes keretet adott, hogy ép az ev. nőegyletek orsz. konferenciája alkalmából folyt le s hogy rajta a dunántúli ref. egyházkerület s a helybeli összes nőegye­sületek — a városi jótékony nőegylet, a kath. nővédő, a ref. leányegylet, az ev. nő- és leány­egylet s az izr. nő- és leányegylet — képviselve voltak. A közgyűlést a XC. zsoltár eléneklése után dr. Csehszombathy Lászlóné szép szavak­kal nyitotta meg, vázolván a jubileumát ülő egyesület hivatását és jelentőségét. Részletes beszámolót az egyesület 25 éves munkásságá­ról dr. Vass Vince titkár nyújtott, aki megemlé­kezett az egylet alapítóiról, első elnöknőjéről, néhai Sebestyén Dávidnéről, kinek emléke meg­örökítésére leánya, Barsi Józsefné a jubileum alkalmából 1000 K-ás kegyeletes alapítványt tett, a többi lelkes vezetőkről, kik közül hosz­szab ideig tevékenykedtek az elnöki tisztben Baranyai Zsigmondné és Kiss Józsefné, továbbá az egyesületnek 24 éven át fáradhatatlanul és lelkesen dolgozó titkáráról, Faragó János főgimn. igazgatóról, végül jelenlegi új működési irá­nyairól, mely főkép a tanulók felruházása terén kifejtett jótékonyságon kívül a belmisszió terére is átlépett. A tetszéssel fogadott jelentés után dr. Misley Sándorné az gv. hőegyletek szövet­sége nevében üdvözölte az egyesületet. Nagy hatással szólott dr. Antal Géza egyházkerületi főjegyző, aki kiemelte főkép azokat az eredmé­nyeket is, melyeket a háború alatt testvéri szeretetben összeforrott összes helyi egyesüle­tek keretében ért el a jubiláns egyesület. Az ev. nőegylet részéről Fadgyas Aladár titkár, az ev. leányegylet nevében Hütter Anna elnök, az izr. nő- és leányegylet nevében dr. Fehér Jenő titkár, a czeglédi nőegylet részéről Zsengellér Gyuláné, a protestáns nők szövetsége nevében Gregersen Lujza főtitkár szóltak, mindnyájan nagyon szépen és belsőségesen. Miután elhatá­rozták, hogy az elnöki megnyitót és titkári jelentést jegyzőkönyvbe iktatják, a közgyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. Utána a választmány tagjai kimentek a temetőbe s meg­koszorúzták az első elnöknő, Sebestyén Dávidné sírját. — Orvosi hir. Dr. Fehér Marcel fog­orvos tanulmányútra Berlinbe utazott, ahonnan julius végén tér vissza. — A magyar állampolgárságért. A trianoni békeszerződés értelmében a megszál­lott, illetve elszakított területeken illetőséggel biró magyaroknak a békeszerződés életbelépé­sétől számított egy éven belül nyilatkozniok kell, hogy melyik állampolgárságot akarják megtartani. A nyilatkozattétel, az úgynevezett optálás iránti kérelem előterjesztésének határ­ideje a folyó lévben julius 26-án jár le. Az optálásra vonatkozó kérelmet a főjegyzői hiva­talban lehet előterjeszteni, ahol a mult év őszé­től egyre többen nyilatkoznak a magyar állam­polgárság mellett. A határidő lejártának közel­sége most azokat is sürgeti a nyilatkozatra, akik eddig elmulasztották. Az állampolgársági nyilatkozattétel személyes jelentkezés alapján történik, bár eszközölhető írásban is. Az előbbi mód azonban egyszerűsíti és gyorsítja az opciós kérvények elintézését, mert az optálásról jegyző­könyvet vesznek fel, melybe a kérvényezők személyi adatait bejegyzik. Az opciós kérvénye­ket a belügyminiszterhez terjesztik fel, ahol most ebben az ügyben ugyancsak serény munka folyik. A belügyminiszter csak nagyon indokolt esetben utasít vissza optálási kérelmet és lehe­tőség szerint minden kérelmezőnek megadja a magyar állampolgárságot. — A Pápai Sport Egylet atlétái vasár­nap, julius 9-én két versenyen is indulnak. Az ifjúságiak a MAC. budapesti versenyén, a széniorok pedig a SzTC. székesfehérvári orszá­gos versenyén. — Új adó, minek tapsolni kell. Moz­galom indult meg, hogy minél gyorsabban, még pedig nagyon súlyos adókat vessenek ki azokra, kik idegen nemzetek fürdőiben mennek Csonka­magyarországból üdülni, nyaralni és pénzt po­csékolni. Nagyon helyesen van, talán ez lenne az egyedüli adó, mihez minden becsületesen gon­dolkodó magyar tapsolna teljes szivével. Mert a betegek, a kényszerű fürdőzőket úgyis ki kel­lene venni az adókötelezettség alól, vagy szá­mukra mérsékelni kellene az adóalapot. De mi szeretnénk megtoldani ezt az adótervet és nagyon kívánnánk, hogy mindazokra kiterjesszék ezeket a nagyon súlyos adókat, kik szórakozásból, gyönyörűségből, unaloműzésből töltenek hosz­szabb-rövidebb időt külföldön és költenek óriási pénzeket a termő magyar föld és a termő magyar verejték hozadékaiból. — A czelldömölki csatlakozás. A vesz­prémi ev. egyházmegyei közgyűlés pápai és pápakörnyéki alkotó tagjait, valamint a velük Veszprémbe utazó közönséget kedden reggel Czelldömölkön kellemetlen meglepetés érte. A székesfehérvári vonat pár perccel előbb kirobo­gott előlük a czelldömölki állomásról, s reggel 6 órától délután 4 óra 18 percig Czelldömöl­kön kellett vesztegelniök, holott a kibocsátott meghívók szerint az egyházmegye egyes bizott­ságainak már délelőtt 10 órakor kellett volna Veszprémben ülésezniök. Fokozta a bosszúsá­got, hogy a lekésés igen könnyen elkerülhető lett volna. A pápai vonatot ugyanis a vinári állomáson majd fél óráig feltartóztatták, hogy a Szombathely felől érkező gyorsvonat ott el­kerülhesse, holott a pápai vonat Vinárról 18— 20 perc alatt Czelldömölkre beérkezhetett, s a székesfehérvári vonattal csatlakozhatott volna. Az utazó közönség érdekeinek eme feltűnő semmibevevése arra késztette a hoppon maradt társaságot, hogy reklamációjának a panasz­könyvben adjon kifejezést, viszont a magunk részéről is arra kérjük a szombathelyi üzlet­vezetőséget, hogy sürgősen intézkedjék, misze­rint jövőben a pápaiak részére a czelldömölki csatlakozás feltétlenül biztosítva legyen. Az uta­sok között többen voltak, akiknek aznap dél­előtt vitális ügyekben a veszprémi törvényszék előtt kellett volna megjelenniök, s ki veszi ma­gára a felelősséget a károkért, amelyek az el­maradásból esetleg érték őket? A sokszorosan felemelt viteldíjak mellett az utazó közönség mindenesetre több figyelmet és méltányosabb elbánást érdemelne a vasút részéről. — A Főtér járdáján. A városi tanács utolsó ülésén szóba került, hogy a közönség vasár- és ünnepnapokon és vásárnapokon is a Griff-szállodától a Kunszt vaskereskedésig eső aszfalt gyalogjárón olyan tömegben tartózkodik, hogy a forgalmat teljesen megakadályozza. A városi tanács ennek alapján megkereste az államrendőrség pápai kapitányságát, szívesked­jék intézkedni aziránt, hogy a jelzett útvonalon a tömeges tartózkodást a jövőben megszüntes­sék és a beszélgetők ezen útvonalról a Főtér­nek kocsiforgalomban nem szereplő részeire terei­tessenek át, — Testnevelő oktató tanfolyam. Az Országos Testnevelési Tanács III. szakosztálya (Budapest, III., Esterházy-utca 4.) Veszprém vármegye területén 1922 augusztus 1-ével 20 napi időtartalommal Pápán, Balatonkenesén és Balatonalmádiban tartandó oktató tanfolyamo­kat tervez, kizárólag a falvakból jelentkezett oktatók részére. Erre a célra a fiatal, testileg alkalmas tanítóság szemeltetett ki. Minden egyes tanfolyam 25 hallgatóval bir. A hallgatók napi 200 korona pótdíjban részesülnek. Közös elszállásolás, étkezés a tanfolyam vezetősége által előre biztosíttatik. Ajánlatos azonban 1 szalmazsák, 1 lepedő, 1 takaró és 1 fejvánkos elhozatala. Az étkezés 100 koronába fog előre­láthatólag kerülni. A tanfolyam vezetője 15.000 korona előleget kap a szükségletek beszerzé­sére. Tananyag: modern athletika, úszás, cél­lövés. Oktatók: állami testnevelők, vagy polg. szakoktató. A tanfolyamra való jelentkezés egyszerű levelező-lapon név, állás, állami vagy felekezeti jelleg megjelölésével Sütő László vármegyei testnevelési vezető cimére Veszprém, polgármesteri hivatal, cimzendő. A tanfolyam 1922 augusztus 22-vel feloszlik kis záróünne­péllyel. A kiképzett oktatók a testnevelés meg­indításától állami díjazásban részesülnek. (Eddi­giek szerint havi 400 kor.) Az egyes helyekre való jelentkezés elvben megengedve, de az arányos elosztás jogát a vármegyei vezető fenn­tartja. Vármegyei Testnevelési Bizottság. — Tűz Csütörtökön délelőtt a földmives­iskola cselédlakásainál a kovácsműhely fazsin­delyes tetőzete a kéményből kipattanó szikrától meggyulladt s leégett. A tüz tovaterjedését sze­rencsére sikerült hamarosan megakadályozni.

Next

/
Thumbnails
Contents