Pápai Hírlap – XIX. évfolyam – 1922.
1922-06-17 / 24. szám
— Magyar Drg-farming. Sikeres gazdálkodás szárazságban. Irta: Gyárfás József, az Orsz. m. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás igazgatója. Kiadta az OMGE könyvkiadóvállalata Pátria r.-t. Budapest, IX., Üllői-út 25. 1922. Ára 176 K. Száraz évjáratok termésünket megtizedelni szokták. Esőt ugyan nem gyárthatunk, de, hogy száraz esztendőben is, hogyan biztosíthat jó termést magának a gazda, arra megtanít fent nevezett jeles gazdasági szakírónknak most megjelent, 35 ábrával ellátott legújabb munkája. Benne a szerző 25 éves, jórészben hazánk legszárazább vidékén, a Nagy-Magyaralföldön nyert tapasztalatai alapján, kiváló hazai gazdák észleleteinek és eljárásainak, nemkülönben az idevágó külföldi irodalomnak felölelésével megtanít arra, hogy a gazda hogyan védekezhet kellő sikerrel a szárazság ellen Es pedig nemcsak megfelelő talajműveléssel, helyes trágyázással, vetéssel és ápolással, továbbá a szénakaszálásnál és aratásnál alkalmazott fogásokkal stb., hanem szárazságot biró növényeknek és fajtáiknak megválasztásával is. Külön fejezet megtanít arra is, hogy a legszárazabb viszonyok között miként biztosíthatja a gazda állatállományának zavartalan ellátását takarmánnyal. A neves szerző azonkívül a legszárazabb talajainkon, úgymint: a futóhomokon és a szikes talajon való legsikeresebb gazdálkodást is ismerteti. Sokoldalú munkája végül felöleli röviden a most annyira égető fásításnak, nemkülönben saját beható tapasztalatai alapján a hazai öntözés kérdésének tárgyalását is. Nagyon kívánatos, hogy ez a könnyű nyelvezettel világosan megirt könyv nemcsak a képzett gazdák, hanem a kisgazdák körében is minél szélesebb körben elterjedjen, mert csak a benne elmondott módok és eljárások segítségével lehetséges a többtermetést száraz évjáratokban megvalósítani. Állami anyakönyvi kivonat. Születtek: Junius 10. Schneider Ferenc hentes és neje Seehoffer Mária leánya: Erzsébet, rk. Junius 13. Rózsa János vasúti munkás és neje Makrai Erzsébet fia: János, rk. Junius 14. Tóth András vasúti kalauz és neje Bokor Mária leánya: Gizella, rk. — Grézló Jenő vasúti hivatalnok és neje Konkoly Róza fiai József, rk. Meghaltak: Junius 9. Varjú Gyula ref., 4 hónapos, tüdőlob. — Biró Mihály cseléd, rk., 63 éves, rák. Junius 12. Léránt István napszámos, ev., 55 éves, agyrázkódás. Házasságot kötöttek: Junius 10. Neuner Sándor kőmives, rk. és Sági Rozália, rk. —• Kerschner József kocsigyártó-segéd, rk. és Fejes Alojzia, rk. — Szabó Imre szövőgyári munkás, rk. és Kis Terézia, rk. Junius 13; Frischman Béla hittan-tanító, izr. és Tauszig Helén, izr. Junius 14. Kertész József napszámos, rk. és Csukárdi Mária dohánygyári munkásnő, rk. A szerkesztésért ideiglenesen felel: Nánik Pál. Pápa, 1922. Főiskoiai könyvnyomda. A veszprémi kir. törvényszék. B. 1599/17/1921. A magyar állam nevében. A veszprémi kir. törvényszék, mint büntetőbíróság sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt: I. Bozzai Kálmán ; II. Bozzai Gyula ; III. Böröczki Mózes; IV. Böröczki Kálmán ; V. Böröczki Lajos ; VI. Czere Géza ; VII. Dömölki Károly; VIII. Gyimóti Gábor; IX. Kiss Lajos; X. Merétey János; XI. Németi Gyula; XII. ifj. Somogyi Márton ; XIII. Vajtai Lajos; XIV. Vajtai Gyula és XV. Zeles Sándor ellen a vádtanácsnak B. 1591/14/1921. számú vádhatározatában foglalt vád felett Csajághy Károly kir. tvszki tanácselnök, mint elnök, Schátzler István kir. tvszki biró és Kamen Manó kir. tvszki biró, valamint Kopcsák Béla kir. tvszki joggyakornok, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, Toldi Gyula kir. ügyésznek, mint közvádlónak, a szabadlábon levő vádlottaknak és dr. Lantos Andor ügyvéd, mint magánvádlók képviselője, valamint dr. Illés Dezső ügyvéd védőnek jelenlétében Veszprémben, 1922. évi március hó 13. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján, a j vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő Ítéletet: I. Bozzai Kálmán : 43 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Böröczki Eszterrel, földmivelő, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos ; apja : f Bozzai Péter; anyja: f Gyimóti Ágnes; II. Bozzai Gyula: 40 éves, adászteveli születésü és lakos, ref. vallású, magyar anyanyelvű, házas Szalai Vilmával, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos; apja : f Bozzai Péter; anyja: f Gyimóti Ágnes; III. Böröczki Mózes: 42 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Péter Máriával, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos; apja: f Böröczki Mózes; anyja: fBaranyay Zsuzsánna; IV. Böröczki Kálmán: 60 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Balog Jankával, földmives, kisbirtokos, hadmentes, ir, olvas, vagyonos; apja: f Böröczki Péter; anyja: f Badics Zsuzsánna; V. Böröczki Lajos: 60 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Major Lídiával, földmives, kisbirtokos, hadmentes, ir, olvas, csekély vagyona van ; apja : f Böröczki István ; anyja : f Böröczki Erzsébet; VI. Czere Géza: 42 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Kovács Zsófiával, fölmives, napszámos, hadviselt, ir, olvas, vagyontalan ; apja : t Czere Mihály ; anyja : f Gyimóti Teréz ; VII. Dömölki Károly : 36 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, beszél angolul, új házas Péter Eszterrel, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos ; apja : f Dömölki Gábor; anyja: f Illés Teréz; VIII. Gyimóti Gábor: 42 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Kovács Ágnessel, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos; apja : Gyimóti Gábor; anyja : Böröczki Teréz ; IX. Kiss Lajos : 45 éves, adászteveli szül. s lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Lőrincze Lídiával, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos ; apja : Kiss Lajos ; anyja : f Németh Lidia ; X. Merétei János: 35 éves, áaáSáleyeli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, beszé németül, ref. vallású, házas Nagy Máriával, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ir, olvas, vagyonos ; apja : Merétei Kálmán ; anyja : Nemes Zsófia; XI. Németi Gyula: 47 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Merétei Karolinával, földmives, kisbirtokos, hadviselt, ír, olvas, vagyonos ; apja : f Németi Sándor; anyja: f Baiassa Eszter; XII. Ifj. Somogyi Márton : 34 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Nagy Karolinával, földmives, napszámos, hadviselt, ir, olvas, vagyontalan; apja : Somogyi Márton ; anyja : Böröczki Eszter; XIII. Vajtai Gyula: 34 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Németh Zsófiával, földmives, kisbirtokos, hadmentes, ir, olvas, vagyonos; apja : Vajtai Lajos ; anyja : Baditz Júlia ; XIV. Vajtai Lajos: 62 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű, ref. vallású, házas Baditz Júliával, földmives, kisbirtokos, hadmentes, ir, olvas, vagyonos; apja : f Vajtai József; anyja: f Somogyi Erzsébet; XV. Zeles Sándor: 41 éves, adászteveli születésü és lakos, magyar anyanyelvű,- ref. vallású, házas Major Lidiával, földmives, kisbirtokos, ir, olvas, hadviselt, vagyonos; apja: Zeles Márton; anyja: Major Lidia vádlottak bűnösek az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző s a 3. §-ának 2. bekezdése 1. pontja szerint minősülő három rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy a Pápán, 1919. évi okt. hó 1-én megjelent Pápai Hirlap 33. számának Nyilttér rovatában Nyilatkozat cim alatt községi elöljáróság aláírással megjelent cikkben Morvái Mózes, Szabó Lajos sértettekről a többek között azt írták, hogy: „Az április havában megejtett direktóriumi "és munkástanács! választáson a következő események játszódta! le: A boldodult és derék Mészáros Mártont a népakarat a legtöbb, 280 szavazattal tanácstaggá választotta. A választás megejtése után a most fogva tartott Morvái Mózes és Szabó Lajos a községi irodában a választást megtámadták, mert ők a kommunista rendeletekhez ragaszkodva, Mészáros Mártont a választásból és választhatóságból kizárandónak tartották, mivel cselédtartó gazda"; majd folytatják: „Az akkor megválasztott direktóriumi tagok folytatták működésüket, de Morvái és Szabó akkor sem voltak a nép bizalmasai a kommunizmus felé hajló érzelmeik miatt". Továbbá: „A régi biró Morvái Mózes s helyettese Szabó Lajos volt. Az elöljáróság a képviselőtestület együttes s egyhangú határozataképen, amit a főszolgabíró úr is igazolhat, új választást kérelmeztünk, mert a kommunista érzelmű elemekkel nem akartunk együtt dolgozni". „Ez alkalommal Mészáros Mártont... nekik is szemükre vetette közeli multjukat, hogy olyan bírót és helyettes birót nem ismerünk, akik a kommunista rendeletekhez szigorúan ragaszkodtak és a németektől eltulajdonított lovakról hamis járlatot állítottak ki s hogy Novákkal folyton paktáltak, együtt pecsenyéztek, lélekkufárok, pecsovicsok voltak s a község ügyeit ilyen vezetőkre nem bizhatjuk". S fent nevezett Morvái Mózes, Szabó Lajos és Kiss Géza sértettekről azt irták, hogy „a szeptember 14-iki bucsu alkalmával Kiss Géza jelzésére Szabó és három Morvai-testvér, névszerint Mózes, Lajos és Sándor Mészáros Mártont megtámadták. Lajos késsel támadott, de ez nem sikerült, mire Morvái Mózes Mészáros Mártont megragadva, távolabb rántotta s Sándor egy revolverrel szíven lőtte. Mészáros Márton rögtön kiszenvedett. Morvái Mózes a holt fejét megrúgta s nejét a holtra taszította" — mi által nevezett sértettekről olyan tényt állítottak, illetve tényeket, melyek valódiságuk esetén nevezettek ellen bűnvádi és fegyelmi eljárásnak megindítását vonták volna maguk után s nevezetteket közmegvetésnek tennék ki. A kir. törvényszék ezért: I. Bozzai Kálmán, II. Bozzai Gyula, III. Böröczki Mózes, IV. Böröczki Kálmán, V. Böröczki Lajos, VI. Czere Géza, VII. Dömölki Károly, VIII. Gyimóti Gábor, IX. Kiss Lajos, X. Merétei János, XI. Németi Gyula, XII. ifj. Somogyi Márton, XIII. Vajtai Gyula, XIV. Vajtai Lajos és XV. Zeles Sándor vádlottaknak az 1914: XLI. t.-c. 3. §-ának 1. bekezdése alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fejenkénti 500 -j- 500+500 K (ötszáz + ötszáz + ötszáz K) ^ÍÍl mint főbüntetésre, ezenfelül fejenkénti 200+292+ 200 K ( kétszá z + kétszáz -f- kétszáz u r ni.\ wáiaz, min t mellékbüntetésre itéli. A esetére tandó l-l napi fogház>^^ó át^ A pénzbüntetést az iM^tSSJLehS kedésétől számított 15 nap alatt kSl^ f ? tás terhével a veszprémi kir. ügyészSSfc^ Tn l; 1892: XXVII. t.-c. 3. §-ában meghat^ 02 0" célra megfizetni. A vádlottak a Bp. 480. és 481. §-ai érteid mében kötelesek az eddig felmerült bűnügyi költség fejében 1284 koronát egyetemlegesen s a netán ezután felmerülő bűnügyi költséget pedig külön-külön az államkincstárnak megtéríteni. Kötelesek a vádlottak a Bp. 489. §-a értelmében Morvái Mózes, Szabó Lajos és Kiss Géza sértetteknek 2000 koronát ügyvédi költség fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével egyetemleg megfizetni. Az 1914: XIV. t.-c. 43. §-ának 4. bekezdése értelmében elrendeli a kir. törvényszék a sértettek kívánságára, hogy az ítélet indokaival együtt a Pápai Hírlapnak a jogerős Ítélet kézhez vétele után megjelenő legközelebbi vagy azt közvetlenül követő számában a vádlottak költségére közzététessék. Sértettek kárigényükkel polgári perútra utasíttatnak. Végül elrendeli a kir. törvényszék, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a Bp. 494. §-a értelmében a kir. ügyészséggel, Morvái Mózes, Szabó Lajos és Kiss Géza adászteveli lakos sértettekkel és a Pápai Hirlap szerkesztőségével közöltessék. Indokok. Az elitélt vádlottak egybehangzó beismerésével beigazolást nyert, hogy a vádlottak Adásztevel községben 1919. évi szeptember hó 28-án összejőve, a vád tárgyát képező s a „Pápai Hirlap" 1919. évi november hó 1-én megjelent 33. számának Nyilttér rovatában: „Nyilatkozat" cim alatt leközölt cikk tartalmát közösen megbeszélték, annak irásba foglalt szövegét aláírták és hírlapi közzétételére megbízást adtak. Minthogy ezen Nyilatkozatnak az Ítélet rendelkező részében foglalt tényállítása valóságuk esetén alkalmasak volnának, hogy a cikkben említett Morvái Mózes, Szabó Lajos és Kiss Géza sértettek ellen a büntető eljárás