Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-04-23 / 17. szám

nevében Karlovitz Adolf, a járásbíróság részéről dr. Fürst Sándor, az állami hivatalok nevében Okolicsányi József, a bencés gimnázium nevében dr. Kocsis Lénárt, az állami képző részéről Sarudy Ottó, az ipartestület nevében Hajnóczky Béla, Devecser község nevében, melynek szülötte az új főgondnok, Bélák Endre, a győri ref. egyház nevében Rostetter János, a helybeli ref. egyház és egyesületek részéről Kis József s végül a főiskolai ifjúság nevében Válly Miklós. A meleghangú üdvözlések mindegyikére Balogh Jenő külön-külön válaszolt s minden válasza egy a nemzeti érdekeket minden fölé helyező vallásos keresztyén lélek megnyilatkozása volt, melyek mélységes és kétségtelenül maradandó hatást tettek azokra, akikhez intézve voltak. 1 óra volt, mire a tisztelgések véget értek. Délután 2 órakor a ref. nőnevelő intézet ebédlőjében 150 terítékes társas ebéd volt. Az első felköszöntőt Németh István püspök mondotta Horthy Miklós kormányzóra, kit lelkesen éljeneztek s táviratilag üdvözöltek. Ez után szebbnél-szebb, hazafias pohárköszöntők egész sora következett. Beszéltek Beöthy Zsolt, Balogh Jenő, dr. Antal Géza, Szász Károly, Révész Kálmán, Gyurátz Ferenc, dr. Tenzlinger József, Kapi Béla, Konkoly-Thege Béla, Raffay Sándor, Hunkár Béla, dr. Kocsis Lénárt, dr. Bibó Károly és Fülöp József. Az összes felköszöntők nagy hatást keltettek. A diszes társaság, mely a társasebéd háziasan elkészített fogásaitól is el volt ragadtatva, délután 5 óráig maradt együtt s akkor egy feledhetetlen ünnep benyomásával oszlott szét. A vendégek egy része még aznap, nagyobb zöme pedig másnap a reggeli vonatokkal utazott el városunkból. ^sterházy Jenő gróf j Az Esterházy grófi család élete és sorsa évszázadok óta össze van forrva Pápa város életével és sorsával. A történelmi múlt hol fényes, hol gyászos lapjaira van ez az összefogottság feljegyezve, a város krónikája pedig külön megőrzi azoknak az érdemeknek emlékezetét, melyeket a grófi család a város és ennek mindenkori lakossága körül szerzett. Ha az ember áhítatos érzéssel merül el a főtemplom architektonikus szépségének szemléletében, meg kell hogy újuljon emlékezetében az az Esterházy grófi püspök, kinek ez az alkotás köszönhető. Ha az újabb időkben létesült új városrészeket nézzük, el kell ismernünk, hogy ezek a megfelelő telkek átengedése, az Esterházyak megértő jóakarata nélkül nem létesülhettek volna. S ha főkép arra gondolunk, hány szűkölködőn segített a mindenkori Esterházyak bőkezűsége, akkor tisztelettel fogunk meghajolni nemes erényeik előtt. Azok sorában, kik főkép a szegények iránti jóságukkal tündököltek, egyike a legjobbaknak, legnemesebbeknek dölt ki e héten az élők sorából Esterházy Jenő gróf személyében. Városunk közönsége nem régen ismerte. Annak előtte, míg a hitbizomány Esterházy Pál gróf hősi halála után reája nem szállt, keveset fordult meg városunkban. A háború alatt lett városunk lakója s ittlétét mindenkorra emlékezetessé tette a rendes méreteket felülhaladó bőkezűségével. A jótékonyság gyakorlásán kivül más öröme nem volt, mint az olvasás. Akik ismerték, bámulattal adóztak nagy tudásának, ritka műveltségének. Hazánk történetét kevesen ismerték jobban nálánál s érdekes felemlíteni, hogy történetünknek főképp azok a mozzanatai ragadták meg figyelmét, mikor a nemzet önállóságáért, függetlenségéért, az Ausztriától való elszakadásért küzdött. Megérti, aki tudja, hogy a 48-as huszárezredes, Esterházy Pál gróf fia volt! A forradalom zavaraiban elköltözött városunkból s attól kezdve Bécsben, szerény szállodai lakásban lakott. Mint családtalan ember, lemondott a hitbizományról s azt a jövedelmet, amit a maga részére kikötött, mondhatni teljes egészében jótékonycélra fordította. Százezreket juttatott el városunkba, sok-sok száz embert juttatván egy-egy falat kenyérhez, tüzelőfához. A helyi jótékony egyleteket is bőségesen pártfogolta, halála érzékeny veszteség rájuk is. 64 évet élt, mikor az Úr, kinek parancsát, hogy: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" kevesen teljesítették hívebben, mint ő, e földről elszólította. Kihűlt tetemét érckoporsóba téve Pápára szállítottak s itt a főtemplomban felravatalozva f. hó 22-én d. e. 10 órakor tartották meg lelki üdvéért az ünnepélyes gyászistenitiszteletet. A rekviemen a grófi család tagjain kivül megjelentek a katona tisztikar Radoychich Lajos alezredes, a törvényhatósági bizottság küldöttsége dr. Horváth Lajos vm. főjegyző, a város küldöttsége dr. Tenzlinger József vezetésével, valamint az összes többi hivatalok is. Az uradalmi tisztikar Darányi Ágost felügyelő vezetésével teljes számban jelen volt. A jótékony egyesületek mind aépes küldöttséggel képviseltették magukat. A gyászmise alatt, melyet Gerstner Ignác esperesplébános celebrált, a templomi énekkar megható gyászdalokat zengett. Tegnap délután népes gyászmenet kisérte végig a városon az elhunyt grófot utolsó útján. A holttestet Nagygannára szállították, ahol a mai napon délelőtt helyezik örök pihenőre a nemeslelkü főurat, kire e város lakói mindenkor igaz szeretettel fognak gondolni. Áldás poraira! Színészet. Pénteken az első operett-újdonság, aszezón slágere: „Debreczenbe kéne menni 1" Farkas Imre előbbi hangulatos szerzeményeinek méltó folytatása. Meséje ugyan nem sok. A debreczeni cívis fiút: Balogh Nagy Pistát és a szepesiglói Huber Grétet cserébe adják német, illetőleg magyar szót tanulni. A szőke zipszer-szépség aztán a magyar szóval lélekben és magatartásban is olyan magyarrá válik, mintha csak a délibábos róna szülte volna. Természetesen, a cseregyerekből végül is egy pár lesz. Ez a kis mese azonban a körítésével együtt zamatosan magyar, bájosan diszkrét, mindvégig szórakoztató. Zenéje invenciózus magyar muzsika, régi kedves dallamok csendülnek fel benne új, eredeti feldolgozásban. Az előadás kitűnő volt. Völgyi Nusi (Gréte) ragyogó sikert aratott. A finom modorú német kisasszonykát választékos eleganciával, a megmagyarosodott leányt pedig tüzes temperamentummal játszotta, hangja üdén csengett, táncai graciózusek voltak. Hasonlóan jót mondhatunk a másik német leányról, az ambiciózus kis Tömöry Nusiról, a délceg cívis ifjúról Nagy Pálról, Parlagi Béla mulatságos Huber gyárosáról, Rogozról, Homokiról, Békefiről, általában az előadás összes szereplőiről. A zenekar is sok tapsot kapott. Szombaton, vasárnap az előadást a bemutatóéhoz hasonló zsúfolt házak mellett megismételték. Hétfőn Gárdonyi Géza „Annuskáját" újították fel, a cimszerepben Tömöry Nusival. Mintha csak reá szabták volna e kedves szerepet. A zárdában nevelt Annuska lényét betöltő igaz vallásos érzelemnek, s a szivét fogva tartó tiszta szerelemnek bensőségesen, az ártatlan lelkek naivitásával adott hangot. Békefi, a kedvelt táncos komikus, mint szerelmes ifjú is jól megállta a helyét. Az epizód szerepekben mindig kitűnő Parlagi Béla János barátja kabinetalakítás számba ment. A könnyezésig megkacagtatta a publikumot. M. Nádasy Mici, Szécskay Árpád érdemelnek még felemlítést jó játékukért. Kedden a szépmuzsikáju és érdekes szövegű ,Drótostót" került szinre. Hogy a műsoron évek hosszú sora óta vissza-visszatérő darab most is kellemesen szórakoztatta a fél ház publikumát, az főképpen a magát máris megkedveltetett primadonna: Füredi Ilonka és a népszerű komikus: Békefi Lajos érdeme. Előbbi Zsuzska, utóbbi Pfefferkorn hálás szerepébe vitte bele tudása legjavát, egyénisége minden kedvességét. Sokszor és melegen megtapsolták őket. Parlagi Béla, Völgyi Nusi és Érczkövy Károly voltak még a zajos siker részesei. Szerdán Lehár „Pacsirtá"-ja csattogtatta dalait a színházban. Á falu édes szavú pacsirtája Völgyi Nusi volt, aki mindjobban belopja magát a szivekbe. Ez estén különösen pajzán jókedvvel játszott. Énekével, táncaival is nagy tetszést aratott. Telekán Valér igen természetesen adta a nyers parasztlegényt, csengő tenorja is jól érvényesült. Ellenben Békefi egészen elejtette Pali bácsi hálás szerepét; de ezért a szemrehányás azokat illesse, akik e szerepet — Szécskay helyett! — neki osztották ki. Remek táncait azonban megújráztatták. Csütörtökön a „Debreczenbe kéne menni" került szinre negyedszer, még mindig telt ház előtt. Amire bizony, az előző napok gyér bevételei után, nagy szükség volt. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — Dr. Antal Géza előadásai. Dr. Antal Géza Hollandiából, hol oly sok és jelentős szolgálatot tett szenvedő magyar hazája ügyének, a múlt hét elején haza érkezett körünkbe. Annak az érdeklődésnek kielégítésére, mely a velünk egytittérző nemes holland nép iránt országunkban megnyilatkozik, e hó 19-én és folytatólag 20-án előadást tartott városunkban Hollandiáról az első este önálló előadás volt a főiskola tornatermében óriási közönség előtt. Ez alkalommal Hollandia földjéről és történetéről beszélt. Második este a theológusok hangversenye keretében folytatta előadását Hollandia népéről, népszokásairól, életmódjáról, iparáról, kereskedelméről. Hogy dr. Antal Géza, a városunkban évtizedek óta nagyratartott kitü nő előadó ezúttal is excellált, azt talán mondanunk sem kell. Lebilincselte hallgatóságát, maradandó tanulságokat termelt lelkükben. Pompás vetített képek tették teljessé a hatást. — Dr. Antal Géza itthon tartózkodása alatt ma Győrött, a jövő hét folyamán pedig Székesfehérvárott és Veszprémben tart az ittenihez hasonló ismertető előadást, melyek mindenesetre lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Hollandia iránti rokonszenvünk fokozódjék s erősödjék. — Bírói kinevezés. Kapossy Arthur helybeli kir. járásbirósági jegyzőt, járásbirónak nevezték ki. Az új biró egy évtized óta működik bíróságunknál, ahol alapos jogi képzettségét, éles judiciumát és ritka munkabírását mindig méltányolták. Birói karunk jeles taggal szaporodott benne. — Négyszázéves évforduló. A történelmi jelentőségű wormsi birodalmi gyűlés négyszázéves évfordulóját a helybeli evangélikusok a bátor hitvalló, dr. Luther Márton emléke iránti mélységes tisztelettel és kegyeletes érzelmekkel ülték meg. A vasárnap délelőtti ünnepélyes istenitisztelet keretében Mesterházy László lelkész emelkedett szellemű, erős protestáns öntudattól áthatott szép beszédében lélekben elvezette hallgatóságát az 1521 április 18-iki wormsi birodalmi gyűlés színhelyére, ahol az V. Károly német császár jelenlétébea egybegyülekezett pápai követ, német fejedelmek és nemesi rendek előtt Luther felszólíttatván vallási tanainak visszavonására, azt kereken megtagadta, „mert — úgymond — a lelkiismeret ellen cselekedni nem tanácsos és nem is tisztességes". Buzdította hallgatóságát Luther példájának követésére, hogy az igazság mellett mindenkor rendületlenül álljanak meg s maradjanak hűek apáik hitéhez. A gyülekezeti vegyeskar művészi tökéllyel énekelte el Beethoven „Dicsőít téged nagy égi teremtő ..." kezdetű hatalmas szerzeményét. Végül a lelkész felolvasta Kapi püspök körlevelét, melyben a négyszázéves évfordulón Luthernek reformátori működését méltatta szép szavakkal. — Másnap az iskolás növendékek számára tartottak ünnepélyt a gyülekezeti tanácsteremben, ahol a tartalmas emlékbeszédet Szutter Dániel igazgató-tanító mondotta nagy szónoki lendülettel. — A sorsüldözött színtársulat. A tavaly városunkban működött s itt teljesen tönkrement Bruckner-féle színtársulatot ugyancsak üldözi a sors, amely ezúttal a szerbókok képében jelentkezett. A társulat a jugoszláv kormánytól engedélyt kapott, hogy szerb megszállott területen játszhasson, útrakelt hát a £0 tagból álló társulat; Szegeden azonban távirat fogadta őket, amelyben a dicső szerb kormány a játszási engedélyt visszavonta és megtagadta a beutazást. A szerbek tehát saját engedélyüket sem respektálják, ha a magyar kultúra terjesztéséről van szó.