Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-04-16 / 16. szám

Szerdán ismét a népszerű Baratye-család vonult fel a színpadra, hogy Farkas Imre „Túl a nagy Krivánon" cimü kedves operettjében oktondiságaival mulattassa a szépszámú közönséget. A derék famíliát Békefi Lajos, Füredi Ilonka és Kormos Ferenc alkották, pompás játékukkal, /^matos humorukkal a jókedv derűjét varázsdrcán a színházba. Érczkövi Károly Kis Pistája a népszínmű aranykoronának hivatott művelőit juttatta eszünkbe; tömör baritonja a régi ércességében csengett. A többi szereplőkről is csak jót mondhatunk. Csütörtökön a halhatatlan brit szellemóriás: Shakespeare jutott szóhoz a „Velencei kalmáréban meglepően jó tolmácsolásban! Bodonyi Béla Shylockja tanulmányszámba menő, grandiózus alakítás volt. Az embertelen, sivárlelkü uzsorást, a gonosz, vén zsidót, aki kölcsöne után garanciául a derék Antonio testéből egy font hust kíván, aki egyetlen leánya megszökésekor csak a vele vitt drága ékszereket sajnálja, mesteri módon, megdöbbentő reálizmussal személyesítette meg. A közönség templomi csendben leste a szót ajkairól, figyelte kínos vergődéseit, megrázó lelki tusáit, miket az embertclenség prototípusa: a visszataszító Shylock a nyomorult pénzért keresztül szenvedett. Nagy jelenetei után többször is a lámpák elé tapsolták a kiváló művészt, akinek ez alakítása sokáig emlékezetben marad. Mig Shylock gonoszsága megdöbbentett, Porcia angyali jósága arany szálakkal fonta be a színpadot. B. Király Boriska annyi bájjal, kellemmel, melegséggel játszotta e kedves szerepet, hogy az szinte üdítő oázisként hatott a főcselekmény sivár pusztasága mellett. Sokszor és hódolattal megtapsolták. Felemlítést érdemel még Rogoz nemes patináju Antoniója, Szécskay testben-lélekben megtört Öreg Gobbója, Nádassy Mici kedves Neriasája és Graffics Gyöngyi szép Jessicája. A többiek kévésbbé sikerülten illeszkedtek bele Shakespeare légkörébe. A közönség egészen megtöltötte a színházat, ami örvendetes jele annak, hogy nem csak a lenge operettek, hanem a klasszikus művek is megértésre találnak nálunk. Több ilyen estét kívánunk a publikumnak is, a színtársulatnak is! ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem oraiág, Egéssc Magyarország — monnyoríxág." — Hadparancs. Horthy Miklós kormányzó e hó 12-én a következő hadparancsot intézte a nemzeti hadsereghez: Amidőn a kormányzói állást elvállaltam, feltett szándékom volt, hogy a kormányzói méltóságban csak addig maradok, amíg azt a nemzet érdekei megkövetelik. A népeinkért és a beliő konszolidációért való küzdelmünk még nem fejeződött be. Minden erőszakosan beálló változás a kormányzás terén az ország katasztrófájára vezethet, ezért az utolsó napok eseményei ellenére is megmaradtam eredeti elhatározásom mellett és hazám érdekében helyemen kitartottam. A nemzeti hadsereg e nehéz idők alatt is várakozásomnak megfelelőleg egységesen és hűen megtartotta a nekem tett esküjét. Magyar szivem egész melegével mondok ezért köszönetet a nemzeti hadsereg vezetőinek, tisztjeinek, altisztjeinek és legénységének. Bizalommal nézek a jövő elé, mert a nemzeti hadsereg fegyelme és egysége a legnagyobb biztosíték arra, hogy hazánk a belső megerősödés útján tovább halad és a világ többi népei között azt a helyet elfoglalni, amelyet ezer éves múltjánál fogva méltán megérdemel. — Püspöki látogatás. Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök f. hó 8-án ellátogatott városunkba, hogy itt híveivel közvetlenül érintkezzék. Péntek délután kocsin érkezett s a plébániára szállt Gerstner Ignác plébános vendégeként. Még aznap fogadta a helybeli katholikus nőegyletek vezető-ségeit. Másnap látogatásokat tett és résztvett az irgalmas nővérek zárdájában tartott jubiláris ünnepi estélyen. Vasárnap délelőtt 10 órakor a plébánia-templomban szentbeszédet mondott, igaz főpásztori magasztos szózatban tárva fel a templomot zsúfolásig megtöltő hivek előtt a valódi keresztényi élet kötelességeit. Utánna püspöki nagymise volt, melynek folyamán az énekkar Martort Győző karnagy vezetésével a Miss solemnis D-dur misét énekelte. Az egyesült főtemplomi és városi zenekar is két számmal működött közre. Dr. Rott püspök e napon dél felé is folytatólagos látogatásokat tett a katholikus közélet vezető egyéniségeinél s a délután folyamán kocsin püspöki székhelyére Veszprémbe utazott vissza. — Üj konventi titkár. Fővárosi lapokban olvassuk, hogy a református egyetemes konvent elnöksége Kállay Kálmán volt bukaresti esperest konventi titkárrá nevelte ki. Kállay a jelen iskolai év folyamán, mint helyettes tanár a pápai theologiai akadémián működik. — A gyermekekért. A m. kir. népjóléti minisztérium ellenőrzése alatt Országos Gyermekmentő Akció működik, amelynek kiküldöttei Löderer Béla ny. őrnagy, a csóti fogolytábor voít parancsnoka, kinek vármegyénkben ismert, becsült neve van és Horváth József főtisztviselő megyénkbe érkeztek, hogy itt is megszervezzék a gyermekvédelmet és figyelmeztessék a magyar társadalmat, hogy a magyar gyermekek ügye ennek ennek a sokat szenvedett, megcsonkított országnak a legszentebb és legfontosabb közügye. Felhívják vármegyénk közönségét, hogy a nyomorgó, testi és erkölcsi züllés széién álló gyermekeinket mentsék meg a pusztulástól egyrészt azáltal, hogy közülük minél többet fogadjanak családi körükbe, akár örökbe, akár csak bizonyos időre, akár esak kis szolgának, szolgálónak, vagy legalább csak nyárra, hogy ezek a szerencsétlen páriák egy kis tejen, egy kis kenyéren felüdüljenek, némileg magukhoz térjenek, másrészt pedig azáltal, hogy az Országos Gyermekmentő Akció által felállítandó gyermekotthonok részére minél hathatósabb anyagi segítséget nyújtsanak. — A legmelegebb pártfogásra méltó, nemes akció érdekében e hó 21-én értekezlet lesz. Előre is felhívjuk reá társadalmunk figyelmét. — A pozsonyi egyetemért. Győr város nevében küldöttség megy holnap a kultuszminiszter elé, kérve, hogy a pozsonyi egyetemet ideiglenesen Győrbe helyezzék el. A küldöttség tagjai: dr. Bárdos Rémig főapát, dr. Darányi Kálmán főispán és Farkas Mátyás polgármester. Fontos dunántúli közérdeknek tartjuk, hogy az akció sikeres legyen. — Tanuljunk és dolgozzunk! Amerre jár az ember az utcán, mindenütt a kirakatokban invenciózus, csinos kézifestésü plakátok , tűnnek szemébe. Annyira kedvesek, annyira újszerűek ezek a plakátok, -nem lehet elmenni mellettük anélkül, hogy önkéntelenül el ne olvassuk: miről is szólnak tulajdonképen. Elolvasás után pedig őszinte öröm tölti el lelkünket: íme az útja a boldogulásnak, ime a nagyszerű mottó: „Tanuljunk és dolgozzunk". Okosabban, reálisabban alig akarja intézmény ezt a mottót megvalósítani, mint a Katholikus Nővédő-Egyesület, mely a háziipar fejlesztése terén eddig elért sikereit tetézni kívánja most azzal, hogy fehérnemű, nyakkendő, blúz, gyermek, felnőtt felsőruha készítésére, harisnyafoltozás és kötésre, monogramm é» egyéb hímzésre tanltja meg mindazokat — elsősorban a tisztviselői osztály asszonyait és leányait —, akiknek az élet nagy harcában erre szükségük van. Azonfelül, hogy kenyérkeresethez jutnak Így, hozzájárulnak az árak leszorításához is, amely célra bármi e körbe vágó munkát át lehet adni Ludvíg-nővérek divatüzletébe, vagy Wohimutné Galamb Hona úrhölgynél, a Nővédő háziipari osztály vezetőjénél, aki az érdeklődőknek — nem kételkedünk benne, hogy ezek igen nagy számmal lesznek — szíves készséggel szolgál felvilágosítással. A NővédS új nemes akcióját örömmel üdvözöljük s annak teljes sikert kívánunk. — Menekült iparosok iparigazolványa. Azok a menekült iparosok, akik a megszállott területeken képesítéshez kötött ipart űztek, de okmányaikat menekülés közben elvesztették, vagy régi lakhelyükön hagyták, iparengedélyük megadhatása végett igazolt esetekben forduljanak az Országos Menekültügyi Hivatal helybeli körletirodájához (Petőfi-utca 12. szám), ahol kellő felvilágosítást nyernek. — Elhunyt gazdasági felügyelő. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Kluge Ferenc min. tanácsos, m. kir. országos gazdasági főfelügyelő, e hó 4-én életének 59-ik évében elhunyt. A megboldogultnak a, magyar állategészségügy körül bokros érdemei vannak. Hosszú hivatali munkásságának jelentékeny részét vármegyénkben töltötte el. Halála nejét, sz. Mihály Ilonkát, leányát Kaltenecker Jenőn ét t a Pápán köztisztelt pápai Kluge- s nagydémi Mihály-családokat borította gyászba. Dr. Antal Gábor püspök özvegye sz. Kluge Matiid s dr. Kluge Endre helybeli ügyvéd testvérüket gyászolják benne. Áldás emlékére! — A vármegyei múzeum épülete. Veszprémvármegye lakossága már másfél évtized előtt megteremtette a vármegyei múzeumot és ennek elhelyezésére közadakozásból diszes palota építését kezdette meg. A palota építése 1914 óta szünetel s kitéve az idők viszontagságainak pusztulásnak van kitéve, ami a mai értéket tekintve 14 millió koronás kulturkincs pusztulását jelentené. Befejezése nem igényelne többet, mint 1 millió 700 000 K-t, mely összeg felét az állam fedezi. Az esetben, ha a többit viszont a vármegye lakossága vállalja magára. Az adakozást dr. Rott Nándor megyéspüspök 60.000 koronával kezdte meg, a veszprémi iparosok 150.000 korona értéWi munka ingyen elvégzésére vállalkoztak. A vármegye alispánja, egyszersmind a múzeumi bizottság elnöke, dr. Bibó Károly kérő szóval fordul most a lakossághoz, elsősorban a birtokos lakostághoz, melynek módjában áll, hogy közcélokra a legmesszebbmenő áldozatokat is meghozza s kéri, hogy adományaikkal segítsék felépíteni a vármegyei és hazai kulíurának erő* várát. Adományok az alispáni hivatal cimére küldendők nyilvánosan nyugtáztatni és a vármegyei múzeum építkezésének történetében megörökíttetni fognak. — Orvosi hír. Dr. Hajós Mór orvos Bécsből megérkezett és a rendelést, úgy mint eddig, Jókai Mór-utca 5. szám alatt folytatja. — Egy lev. lap utazása. Egy levelező lapot kapott a héten lapunk egy helybeli szorgalmas olvasója, amelyet még 1919 szeptember 1-én adtak postára Kúnhegyesen. Az időben Kúnhegyest a románok tartották megszállva, tehát ők cenzúrázták s indították útnak a lev. lapot is, amely ime jó másfél év múlva meg is érkezett rendeltetése helyére, Pápára. És még momlja valaki, hogy nem gyors és pontos az oláh posta. — Piaci mizériák. Panaszos levelet kaptuhk, melyet alább közzéteszünk. A levél végén felvetett kérdésre választ mást nem adhatunk, mint hogy a rendőrhatóságot erélyes intézkedések megtételére kérjük. Piaci állapotaink sohasem voltak valami rózsásak, de a konjunktúrái világ óta egyenest tűrhetetlenek. A levél itt következik: „Tekintetes Szerkesztő Úr! Tisztelettel kérem, szíveskedjék panaszomra — sokak panaszára — b. lapja utján a helyi hatóság figyelmét felhívni. Menekült tisztviselő felesége vagyok s amióta Pápán vagyunk, havonként egyszer elkövettem azt a könnyelműséget, hogy az uramnak kedvenc életét, tejfölös turóscsuszát készítsek ebédre. Most már azonban letettem erről a fényűzésről, mert a pápai piacon tejfelt nem lehet kapni, csak jól összehabart aludttejet, ami fölmelegítve savóvá válik, s itt-ott úszkál benne pár szem túrómorzsa. S ennek az aludt tejnek „verdungját* (2 deci I.) mérik a jó falusi asszonyok 10—12 koronáért. Hát még a kofák 1 Nagyobb bajom azonban a tej mizéria, amire föltétlen szükségem van, mert 10 hónapos kis fiamat nem tarthatom krumpli- és bablevessel. A piacon tej elvétve akad s ilyenkor is a szokásos kérdésre: hogy a tej? ez a felelet: sehogy! Ha pedig sikerült egy-egy teveli asszonyt elfogni, ez fizettetett a tejért eddig literenként 10 koronát, most pedig már 12—14 koronát, holott úgy tudom, hogy a tej hatóságilag megállapított ára literenként 6 K. Szíves tanácsot kérek, mit tegyek ? A kis fiam csenevészedjen-e el tej nélkül, vagy ha neki tejet veszek, akkor mi felnőttek akasszuk-e szánkat a szegre s így robotoljunk a hivatalban reggeltől estig ?! Talán a tek. Rendőrkapitányság segíthetne a bajon ?! Hálás köszönettel: Menekült tisztviselő felesége