Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-04-09 / 15. szám

Kunt Testvérek £££££ Pápa, Kertsor utca 27. már szemüket marta a lecsorgó verejték . . . már a lábuk rogyadozott. A hadnagynak még mindig nem volt elég. Egy magyar kidőlt, bukfencet vetett. Ugy maradt, ahogyan elesett, meg sem mozdult. A hadnagy hadonászott: —- Gyorsabban 1 . . . Fuss I Mély, dörgő hang zúgott a levegőben: — Állj! A kétszázötven magyar megállt. Dacos lábuk alatt szinte megdobbant a föld. A hadnagy elsápadt: — Ki volt az! Pattantyús János előlépett a sorból: — Én ! Sasszemével belenézett a hadnagy szemébe: — Elég voltl A hadnagy megborzongott a dühtől: — Bitang! — ordította rekedten és ütésre emelte kartját. Pattantyús János megmarkolta a kardot, egyetlen rántással kirántotta s végig vágott a hadnagyon. Az éles golyóra töltött puskáju szakasz a sor elé kanyarodott. A román szakasz nekiszédült a magyaroknak. Pattantyús'János öklével végig kaszált a soron, csak úgy bukfenceztek a románok, A román szakasz eszeveszett futásnak eredt. Késő délután volt, mikor a magyarok bevonultak a városba. Jöttüket megelőzte a kemény zengésű ének : Kossuth Lajos azt üzente . . . A nóta szállt . . . szállt . .. Az egész oláh helyőrség ágyukkal kivonult. Vér festette pirosra a poros utat, a megmaradt magyarok énekelve megindultak a börtön felé ... ÚJDONSÁGOK. „Csoitfca Magyarország — nem ország, Kgész Magyarország — menny ország." — Személyi hir. Szegfű László, az Orsz. Munkásbiztosító Pénztár aligazgatója és dr. Záborszky István Orsz. Munkásbizt. Pénztári főorvos egy fogalmazó társaságában szerdán Pápán tartózkodtak s a helybeli munkásbiztosító pénztárnál a pénztári orvosok javadalmazásának rég húzódó kérdésében tanácskozást folytattak. — Dr. Antal üéza propagandája. Dr. Antal Géza professzor Hollandiában tartózkodása alatt országunk érdekében nagyszabású propagandát fejtett ki. Sok fontos kapcsolat megújítása, illetve létesítése ennek eredményeül tekinthető, melyek erkölcsi értéke a jövőben fog számunkra gyümölcsözni. Propagandája eredménye azok a szeretetadományok is, melyek mostanában országunkba érkeztek. Magának a dunántúli református egyházkerületnek és tanintézeteinek 230.000 K-t küldött, felkérve Németh István püspököt, hogy azt a mutatkozó legsürgősebb szükségletek kielégítésére szíveskedjék fordítani. Az összegből jelentékeny segély máris kiutaltatott a szűkölködő lelkészözvegyek és árváknak. A dunántúli református egyházkerületnek nagy gyásza van. Egyik legkitűnőbb vezető egyénisége : Czike Lajos szőnyi lelkész, a tatai egyházmegye tiszteletbeli esperese, a pápai főiskola és nőnevelő-intézet örökös gondnoka f. hó 3-án 84 éves korában elhunyt. A megboldogult igen nagy érdemeket szerzett a kerület iskoláinak felvirágoztatása körül. A nőnevelőintézet számára ő szerezte meg László József hagyományát, melynek segítségével az egyszerű kis „internátus" nyolc osztályú nagy tanintézetté fejlődött. Az iskolák ügyét 20 éven át a legnagyobb szeretettel vezette. A jóságos „Czike bácsi" sohasem hiányzott az év megnyitásáról, az évzáró vizsgálatokról. Ily alkalmakkor mondott beszédei feledhetlenek maradnak. Czike Lajos. | Gyülekezetének igazi atyja volt, egyházmegyéje adminisztrációját mintaszerűen vezette. Elhunytáról a helybeli főiskola és nőnevelő-intézet külön-külön gyászjelentést adtak ki. Temetése e hó 6-án folyt le Szőnyött, messze vidéknek —• így Komárommegye megszállott részének is — nagy részvételével. A templomban Németh István püspök, a megboldogult legjobb barátja, tartott mélyen megható remek gyászbeszédet, a sirnál Czeglédy Sándor győri lelkész, az esperességben utódja, mondott gyönyörű búcsúztatót. A helybeli tanintézetek részéről Csizmadia Lajos főiskolai igazgató szép szavakban mondott végső Istenhozzádot nagyérdemű gondnokuknak. Rajta kívül a temetésen Pápáról Faragó János főgimn. igazgató és Kutassy Mária nőnevelő-intézeti h. igazgató voltak jelen s koszorút helyeztek szeretett gondnokuk koporsójára. A főiskolai kántus Tóth Lajos zenetanár vezetésével megható gyászdalokat énekelt a temetésen. A megboldogultat kiterjedt előkelő rokonság sorában fia: Czike Imre nagyigmándi főszolgabíró és unokája: Szűcs Dezső pápai nemzetgyűlési képviselő gyászolja. — Béke hamvaira 1 — Luther hitvallástétele. F. hó 18-án lesz 400 esztendeje annak, hogy Luther a német birodalmi rendek előtt vallást tett hitéről a wormsi gyűlésen. A történelmi évfordulót szerte a hazában megülik az evangélikusok. Kapi Béla dunántúli ev. püspök körlevélben hivta fel kerülete gyülekezeteit a jubileumi évforduló méltó megünneplésére. A pápai evangélikusok e hó 17-én vasárnap tartanak ünnepi istenitiszteletet, karénekkel, másnap pedig az iskolás növendékek ünnepélye lesz. — A Hadröá alakuló gyűlése. A Hadröá helyi fiókja vasárnap délután tartotta csoporttá alakuló közgyűlését a városháza tanácstermében, mit ez alkalomra egészen megtöltött a hadirokkantak, özvegyek és az árvák gyámjainak serege. A gyűlést Kapcsos Gábor ideigl. elnök a Hiszekeggyel megnyitván, bejelentette, hogy a központ hozzájárult a csoporttá alakuláshoz, s elfogadta a jelölt lisztát, mit a csoport vezetőségét illetőleg hozzá felterjesztettek. Majd a maga és tisztviselőtársai nevében lemondott ideiglenes megbízatásukról, mire a közgyűlés Molnár János korelnök ajánlatára lapunk főszerkesztőjét, dr. Kőrös Endre népfölkefő századost kiáltotta ki a csoport elnökévé, akit, mikor az érte ment küldöttséggel a teremben megjelent, lelkes éljenzéssel fogadtak. Az új elnök nagy figyelemmel hallgatott, s a hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyét melegen felkaroló, bajtársias érzéstől áthatott székfoglalója után alelnökké Horváth Istvánt, ügyvezető-igazgatóvá Strausz Kornél népfölkelő századost, ügyésszé dr. Vathy Gábor tart. főhadnagyot, titkárrá Kraxner Józsefet, pénztárossá Czirfusz Józsefet, ellenőrré Kapcsos Gábort egyhangúlag megválasztották. Választmányi tagok lettek Pápáról : Antal László, Bartl István, Balog Sándor, Fejes Ferenc, Fejes Dániel, Gazsó Pál, Huszár Kálmán, Kovács Gyula, Máté József, Molnár János, Németh Károly, Nagy József, özv. Németh Ferencné, Pál Imre, Pauer Gyuláné és özv. Tóth Ferencné; vidékről: Major Endre, Vajtay József, Böröczky Lajos, Fülöp József, Deli Ferenc, Vörös Miklós és Varga. József. Majd Strausz József és dr. Vathy Gábor mondottak szép szavakban köszönetet megválasztatásukért, azután elnök a lelkes hangulatban lefolyt alakuló közgyűlést berekesztette. — Az útlevelek dolga. A vármegye alispánja figyelmezteti a lakosságot azon visszaélésekre, melyeket különbözö foglalkozású, gyakran arra nem alkalmas és nem hivatott egyének követnek el azzal, hogy utlevélkiállítási és láttamozási (vizűm) ügyekben busás honorárium ellenében közbenjárásukat ajánlják fel. Ily egyének tájékozatlan és hiszékeny emberektői sokszor i 0.000 K-t meghaladó összeget is zsarolnak ki, holott útlevél Ügyekben nincs közbenjárás s a kérelmezőknek mindig személyesen kell megjelenniök ebbeli kérelmök előterjesztésekor. A vármegye alispánja ezért tudomására adja a közönségnek, hogy atlevél, valamint utlevéláttamozási ügyekben mindennemű közbenjárás felesleges, mivel az útlevél kiállítása oly egyszerű közigazgatási funkció, mint pl. egy anyakönyvi kivonat kivétele és így az útlevélkérelmek ennek megfelelőleg gyorsan intéztetnek el. Az útlevél és utlevélláttamozási ügyekben mindennemű felvilágosításokat az illetékes hatóságok díjmentesen adnak meg s fizetni csupán az útlevél kiállítási dija cimén fizetendő a folyamodó foglalkozásának megfelelő összeg 25 korona, illetve 150 korona. Az alispáni hivatalban az útlevél iránti kérelmek mindenkor soronkivül és pedig beérkezésük sorrendjében nyernek elintézést, ez alól csak a legkivételesebb esetekben, ha az utazás rendkívül sürgőssége kétséget kizáró módon igazolva van, van kivétel. Amennyiben valakinek utlevélszerzésre közbenjárók szolgálataikat felajánlják, ne csak utasítsa vissza, hanem őket a rendőrhatóságoknál is jelentse fel. -— A tisztviselők fogyasztási szövetkezetének igazgatósága a mult héten tartotta alakuló ülését. Elnök ájból dr. Kapossy Lucián lett, társelnök Táncos Antal, ügyvezető-igazgató Hajdany Vince, jegyzők Nagy Pál és Nánik Pál, raktáros Gáspár Ferenc.' Az igazgatóság elhatározta, hogy az évi rendes közgyűlésen rajta esett sérelemért a sértegetővel szemben bírósági úton vesz elégtételt. — A Területvédö Liga választmányának igen t. tagjait kérem, hogy vasárnap d. e. fél 11 órakor a Kaszinó nagytermében — teljes számban — megjelenni szíveskedjenek. Tárgy; Elnökválasztás; a tisztikar teendőinek körvonalazása; -részvényjegyzés a „Magyar Nép" cimü lap átvételére. Takács Árpád ügyvezető titkár. — Az ev. férfi-énekkar hangversenye. A világháború miatt tevékenységében megakadályozott ev. férfi-énekkar és zenepártolóegyesület vasárnap kitűnően sikerült hangversennyel adott életjelt magáról. Az énekkar két számmal szerepelt a műsorban, mindkét esetben gondos betanulásnak adván tanújelét. Ügy az énekkar, mint fáradhatatlan vezetője: Nagy Pál tanító büszkék lehetnek a sikerre. Rabb István kollégiumi tanár, aki nemrég érkezett haza hosszú oroszországi fogságából, Szibériáról tartott szabadelőadást, közvetlen, elbeszélő modorban. Igen érdekesen ismertette Szibéria földrajzát, az orosz népéletet, a magyar foglyok ottani helyzetét, tarkítva derűs epizódokkal. Óraszám elhallgatta volna a hálás közönség a kitűnő előadó tanulságos és szórakoztató előadását. Csernussák Olga virtuóz technikával, pompás színezéssel játszotta Mendelssohn Rondo capriccioso-ját egyként gyönyörködtetve a hozzáértő és laikus közönséget. Ugyancsak nagy tetszést váltott ki Gáty Ferenc művészi hegedljátéka. Először klasszikus darabot, majd ráadásul népdalokat játszott, Gáty Miklós simulékony zongorakisérete mellett. Rendkívül kedves száma volt a változatos műsornak Cziller Edit és ifj. Nánik Pál énekduettje. Irányi Qitta diszkrét zongorakisérete mellett operettrészleteket adtak elő. Cziller Editnek behízelgő, színes szopránja igen szépen érvényesült partnere csengő tenor-baritonjával. Rezenka Jenő szavalóművészetét már többször volt alkalmunk megdicsérni, ezúttal csak öregbítette jóhirnevét Tompa A pusztában c. költeményének kitűnő elrecitálásával, A temperamentumos Hatvani Rózsika igéző bájjal, kedvesen mondotta el A rózsa cimü ötletes monológot. Befejezésül Az utolsó cimü verses ckamolettet adták elő. A.kis drámában egy szibériai kórházban sínylődő magyar hadifogoly hazavágyakozása szólal meg szivbemarkoló szavakkal. A halálos ágyon sínylődő katonát Kerekes Károly játszotta mély átérzéssel, a szemekbe könnyeket csaló drámai erővel. Borsoveczky Károly a beteg barátjától búcsúzó, hazainduló foglyot játszotta szépen, átgondoltan, hatalmas orgánummal. Balázs Emma és Lener Géza ügyesen alkalmazkodtak a szentimentális hangulathoz és segítették elő a kis dráma sikerét. A gyülekezet tanácstermét egészen megtöltő közönség az estély közreműködői iránt zajos tapsokban rótta le elismerését.