Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-03-05 / 10. szám

Olyan ez a könyv, mint a jó szakács­könyv. Meg akarom íudni, hogy p!. mikép le­het sikerrel kendert termeszteni, elolvasom a fonalas növényekről szóló részt s aszerint járok el. Az eredmény biztos. Szerző mávét elsősorban tankönyvnek szánta, de óhajtandó volna, hogy minél több gazda megszerezze, mert ha gyakorlati tapasz­talatait elméleti ismeretekkel bővíti, annak csak hasznát fogja látni. Ma már a földmivelés is bizonyos tudást feltételez. Nem elég csak a földet az ősidőktől megszokott módon, „a régi öregek módjára" művelni, hanem igénybe kell venni a technika vívmányait: a tökéletesített gazdasági gépeket, — a chemia produktumait: a műtrágyákat, amelyeket helyesen használva, illetőleg a talaj vegyi összetételéhez alkalmazva, a többterme­lést, amire nemzetgazdasági szempontból oly nagy szükségünk van, sikerrel kultiválhatjuk. A tudás — hatalom. Mindt yájunknak ta­nulnunk, ismereteinket gyarapítanunk kell, hogy többet tudjunk. Tanulnia kell a belterjesen gazdálkodni akaró gazdának is. Ezért melegen ajánljuk a földmiveléssel foglalkozók figyelmébe Tar Gyulának most megjelent Részletes növény­termelés cimü könyvét, amely felettébb alkal­mas a szakismeretek gyarapítására. A 160 oldal terjedelmű, csinos kiállítású könyv ára 100 ko­rona ; kapható Kis Tivadar könyvkereskedésé­ben, Pápán. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország 1 — nem ország, Egész Magyarország — mennyország." — A TEVÉL pápai megalakulása. Magyarország Területi Épségének Védelmi Li­gája 1921 március hó 10-én, budapesti köz­pontja közreműködésével hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepségre Budapestről leutaznak: Lázár Andor dr. ügyvéd, Imre Sándor dr. államtitkár, Czettler Jenő dr. egy. tanár, nemzet­gyűlési képv., Tasnádi Nagy András dr. nem­zetgy. képv., Szűcs Dezső, városunk képvise­lője, Krisztics Sándor dr. egyet. m. tanár, a Liga főtitkára, Basilidesz Mária operaénekes, a m. kir. Operaház tagja, Keszler Ede dr. kir. ügyész, Keszler Edéné, Toronyi Qyula tenorista, a m. kir. Operaház tagja, Szappanyos Gerő dr. tárogatóművész, Karácsonyi István m. kir. Operaházi karnagy. — Programm. I. Megelőző nap, 9-én délután 2 órakor a budapesti kül­döttség ünnepélyes fogadtatása az állomáson. II. 10-én d. e. 10 órakor könyörgő Istentiszte­let Magyarország Épségéért az összes templo­mokban. A róm. kath. templomban Basilidesz Mária, a református templomban Toronyi Gyula operaénekesek egyházi énekeket adnak elő. III. Istentisztelet után népgyűlés a Főtéren, me­lyen dr. Tenzlinger József polgármester meg­nyitó beszéde után dr. Karaffiáth Jenő és dr. Tasnádi Nagy András fognak beszédet tartani a területi integritásról. IV. Délután 5-kor alakuló közgyűlés a városháza nagy tanácstermében. V. Este fél 9 órai kezdettel a városi színház­ban hazafias estély a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd: Dr. Lázár Andor, a béke­delegáció tagja, franciaországi élményeit adja elő. 2. Basilidesz Mária, a m. kir. Operaház tagja, művészi irredenta dalokat énekel. 3. Dr. Keszler Ede kir. ügyész és 4. dr. Keszler Edéné irredenta verseket szavalnak.- 5. Toronyi Gyula tenorista énekel. 6. Dr. Szappanyos Gerő tá­rogatóművész kurucdalokat ad elő. Az ének­számokat Karácsonyi István operaházi karnagy kiséri zongorán. Jegyek elővételben Kis Tiva­dar könyvkereskedésében kaphatók. Lobogózzuk fel házainkati Mindenki ott legyen, aki ma­gyarnak érzi magát! — A rendező-bizottság. — Tanári beosztás. A földmivelésügyi miniszter Holbok Ede gazdasági tanárt a pápai állami tanítóképző-intézet mellé osztotta be és egyúttal megbízta őt Veszprém vármegye terü­letére a gazdasági vándortanári teendők ellá­tásával is. — A fahivatal hivatalos óráit felek ré­szére reggel 8-tól délelőtt 11 óráig tartja. A városmajori fára kiadott utalvánok beváltása reggel 8 órától délután 2 óráig eszközöltetik naponta. — A közélelmezés új vezetője. Nagy Zoltán lemondván a helybeli közélelmezési hi­vatal vezetéséről, több pályázó közű! a városi tanács Tánczos Antalt, a tisztviselők fogyasz­tási szövetkezetének volt ügyvezető-igazgatóját bizta meg a hivatal vezetésével. Tánczos Antal hétfőn már el is foglalta hivatalát. — Tejgazdasági szakiskola Pápán. Még a mult nyáron mozgalom indult meg a sárvári tejgazdasági szakiskolának Pápára leendő áthelyezése iránt. Legközelebb ez ügyben a pápai járás tejtermelői értekezletet tartanak. A terv ugyanis az, hogy az iskolával kapcsolat­ban nagyobb szabású tejüzemet létesítenének, mely természetesen sajtkészítésre is be lenne rendezve. A tejüzemet részvénytársasági, vagy szövetkezeti alapon létesítenék, olyanformán, hogy a részvények, illetőleg üzletrészek bizo­nyos hányadát a Földmivelésügyi Minisztérium, a többit az érdekeltség venné át. Csak azután az ismeretes pápai helyhiány útját ne állja a dolognak; erre a célra bajos a városban meg­felelő helyiséget találni, ahol a „Pápavidéki Mezőgazdák Szövetkezete" raktárnak alkalmas helyiséget sem tudott kapni, hanem csak az uradalom szívességéből jutott ahhoz. — A ref. leány egyesület estélyei. A református leányegyesület hétfőn és kedden fényesen sikerűit estélyeket rendezett a szinház­ban. Az előadások iránt oly nagy volt az érdek­lődés, hogy a jegyeket már előtte való napok­ban teljesen elkapkodták. A nagy érdeklődés indokoltnak bizonyult; a finom Ízléssel össze­válogatott műsor rendkívül kellemes szórakozást nyújtott a zsúfolt házak diszes közönségének. Az első est élőképpel kezdődött. Losonczi Jenő főgimn. rajztanár művészi kompozíciójában Attila udvarát mutatták be. A gyönyörű kép, amely­ben az aranyifjuságon kívül városunk szépséges fiatal hölgyei szerepeltek, olyan effektust keltett, hogy a közönség háromszor is látni kívánta. Gáty Ferenc, Gáty Miklós, dr. Kiss László és Alexay Barna jeles muzsikusok két zeneművet adtak elő alapos készültséggel, melyek közül főként a melodikusabb második szám keltett tetszést. Medgyasszay Gy. Vince, a lapunk hasábjairól is ismert kiváló költő-pap, költemé­nyeiből olvasott fel zengzetes orgánumán. A szebbnél-szebb poémákat a hazafias bánat boruja járta át, de felcsillant mindegyikből a remény, hogy lészen még eltiport nemzetünk­nek feltámadása. Ez a gondolat különösen a legutoljára felolvasott Legenda cimü versben jutott megkapó módon kifejezésre. A költemé­nyek osztatlan mély hatást keltettek. Pap Zoltánná, hangversenyeink behízelgő hangú, kedvelt éne­kesnője, operarészleteket énekelt, gyarapítva sikereinek számát. Befejezésül a Csiribiri cimü vígjátékot adták elő. A címszerepben Krausz Adrienne bájos naivitással, kedves közvetlen­séggel és humorral, kész színésznővel vetekedő biztossággal játszott, Kálmánné Szőllősy Karola pompásan társalgott; Szabó Ily kitűnően játszott, Faragó Irén bátor fellépésével ért el szintén teljes sikert. A darabot rendező Anday Ferenc a deresedő, szerelmes agglegényt nagyon jól személyesítette meg. A második est műsora egyetlen pontból állott. Ismeretlen szerzőnek, Zachariásné Kallós Ilonának ismeretlen népszínművét, a Titkot mutatták be kitűnő előadásban. Szinte meg­feledkeztünk róla, hogy műkedvelők vannak a színpadon, oly pompásan pergett a darab. Víz Baba a műkedvelő társaság primadonnája, veze­tett a sikerben. Nagyon csinosan énekelt s játékában az érzelmek egész skáláját szólaltatta meg. Nyílt színen is többször megtapsolták. Szalay Juliskának drámai erő lüktetett játéká­ban. Szerepét teljes belemélyedéssel, művészie­sen játszotta meg. Lauer Gizella született komika. Minden szava, minden mozdulata hangos derült­séget keltett. Szabó Erzsi szemrevaló menyecske volt. A férfiak közül első helyen kell felemlíte­nünk Anday Ferencet. Hivatásos színész ugyan, de ilyen mértékkel mérve is élvezeteset nyújtott. Orgánuma kellemes, játéka kifejező, ment min­den mesterkéltségtől. Nótáit is szívesen hallgat­tuk. A komikumot Parais Árpád és Tóth Endre képviselték, kik egymással vetélkedtek a közön­ség mulattatásában. Gáty Miklós lelki fájdalmá­nak tolmácsolásában részvétre indító volt. A többi, kisebb szereplők is derekasan alkalmaz­kodtak a kitűnő együtteshez. A tömegjelenetek festőiek voltak, impozánsan hatottak. Ilyen kar­ral ritka színtársulat dicsekedhetik. Az illúziót fokozta, hogy a „cigányok" nemcsak markíroz­tak, de hangszereiken valóban játszottak is. A közönség kitűnően szórakozott, tetszésének gyakran adott zajos kifejezést. E darab ren­dezéséért is Anday Ferencet illeti elismerés. A közönség szívesen látná, ha az előadást megismételnék. — Értesítés. A Főiskolai Ifjúsági Képző­társulat választmánya értesíti mindazokat, akik március 15. és 16-ikára színházi jegyet elő­jegyeztettek, hogy jegyüket Kis Tivadar könyv­kereskedésében március 12-ig vegyék át, mert az előjegyzés folyó hó 12-ike után érvénytelen. — Kisgazdák hazafias ünnepe. Az Alsóvárosi Olvasókör, a kisgazdák bevonásával, március 15-ének megünneplésére f. hó 13-án a színházban hazafias ünnepélyt rendez. A mű­sor keretében dr. Mohácsy Lajos, a veszprém­megyei kisgazdapárt elnöke, Király Pál nemzet­gyűlési képviselő és Herczegh Sándor, az orsz. kisgazdapárt alelnöke tartanak beszédeket, a ref. énekegylet dalárdája énekei, Tömböl Ferenc szaval, s végül előadják A német sógor alkalmi színdarabot. Kezdete este 7 órakor. Helyárak : 120, 100, 30, 20, 25, 20, 15 és 10 K. — Rendkívüli közgyűlés. Egyik előző számunkban jeleztük, hogy az ipartestület alap­szabályai módosítása céljából rendkívüli köz­gyűlést fog tartani. A közgyűlés vasárnap délelőtt folyt le a városháza tanácstermében. Hajnóczky Béla megnyitván a gyűlést, elő­terjesztette az elnökség alapszabály-módosító javaslatait, miket a gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. Ugyancsak egyhangúlag tette magáévá a közgyűlés hét ipartestületi tagnak azt az indít­ványát, hogy felterjesztés intéztessék a nemzet­gyűléshez, hogy az ipartörvény revízióját még a nemzetgyűlés nyári szünete előtt vigye keresz­tül. Hasonló állásfoglalásra fel fogják szólítani az ország többi ipartestületeit is. — A közkórház dolga. Az Irgaimas­rend kórházának nyilvános jellegű közkórházzá leendő átalakítása tárgyában működő vegyes bizottság, mely a rend, a város és a hitbizo­mányi uradalom képviselőiből van összeállítva, a héten a következő megállapodásokat létesí­tette, melyek javaslatokként a rend központi vezetősége, illetve a városi közgyűlés elé fog­nak kerülni. A' város engedje át a Vojta-házat a kórház 3-ik osztályának ideiglenes felállítá­sára mindaddig, mig a rend bérháza a lakás­viszonyok javultával kórházi célra igénybevehető lesz. A város mondjon le a hitbizomány által ajándékozott telekről, hogy ennek ára a kórház céljaira legyen fordítható. Engedje át a 45.000 K kórházalapot. Adjon ingyen villanyt és ve­zetéket.. A kórház gazdasági felügyeletébe a város kiküldött képviselete útján beleszólással birjon. A nyilvános kórház felállításához min­den további erkölcsi támogatást adjon meg. — A Hadröá gyűlése. A Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetségének helyi fiókja vasárnap délután tartotta évi ren­des közgyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlést, melyen körülbelül 100 férfi és nő volt jelen, Kapcsos Gábor elnök nyitotta meg, aki sajnálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a rokkantak nem tanúsítanak kellő érdeklődést saját ügyük iránt, majd — gyenge egészségi állapotára való hivatkozással — átadta a ta­nácskozás vezetését Horváth István alelnöknek, aki megemlékezvén a fiók működéséről, sajná­lattal említette fel, hogy nagyobb eredményről nem számolhatnak be, mert a fiók csak a mult év szeptemberében kezdhette meg működését és igen sokat kellett küzdeni nemcsak a kez­det nehézségeivel, de bizonyos ellenlábaskodás­sal is. Kraxner József titkár felolvasta az ala­kuló ülések jegyzőkönyveit, miket tudomásul vettek. Czirfusz József pénztáros terjesztette elő ezek után jelentését, mely szerint tagsági díjak­ból bevétel volt 1809 K, kiadás 1677 K, ma­radvány 132 K; a karácsonyi gyűjtés 5395 K-t eredményezett, mit 30 koronájával osztottak szét a tagok között, az ifjúsági mulatság 2001-02 K jövedelméből pedig hét árvának nyújtottak ruha­segélyt. Gazsó Pál, az előbbi rokkantegyesület elnöke, többször felszólalt, minden egyes fel­szólalásában kritizálván a vezetőség működését. Általában nagyobb tevékenységet várt volna. Kovács Gyula pedig a vidéki tagok ügyét aján­lotta melegebb felkarolásra. Az elnök a nem

Next

/
Thumbnails
Contents