Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.
1921-12-31 / 53. szám
MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 3 korona. Laptuiajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. T. előfizetőink szives figyelmébe! A „Pápai Hírlap" előfizetési árai 1922 január 1-ftöl kezdve a következők lesznek: Egész évre . . 120'— K Fél „ . . 60"- K Negyed „ . . 30*— K Egyes szám ára 3 korona. Kérjük azokat a t. előfizetőinket, akik már az 1922. évre a régi árak szerint előfizettek, szíveskedjenek a különbözetet pótlólag beküldeni. A kiadóhivatal. ÚJ ÉVBEN. Mit kérjünk tőled új év hajnalán, Hatalmas Isten, örök irgalom? Vad hullámoknak vészes torlatán Küzd csónakunk az ingatag habon. .Vitorlánk tépve, elveszett delejíűnk Ködös homályba tünt a cél, a pari. Dicső multunkon már csak könnyet ejtünk, Oh, szánd meg Isten a szegény magyart! Határainkat össze-vissza tépték, Sírban fiunk . . . sok hősi százezer. S úgy érezzük: nem telt be még a mérték, Ezernyi átok gyötrő súlya ver. Koldusok lettünk: önön szenvedélyünk Saskarma vérző sziveinkbe mart. Készül reánk borulni szörnyű éjünk. Oh, szánd meg Isten a szegény magyart! Oh szánj meg, Isten ! Bűnbánat vizében Moss meg fehérre minket, mint a hó. Ne bánd, ha égünk önvád bús tüzében. Verj bár, vesznünk ne hagyj. Mindenható! Oh hányszor álltál mellénk pusztulásban! Oh hányszor nyujtál talpra állni kart! Atyánk, nincs már reményünk semmi másban. Oh, szánd meg, Isten a szegény magyart! Oh szánd meg, Isten ! Vérező szivéhez Ez évben küldd el Egyszülöttedet. Jöttére iát, kel, hisz, remél, felérez S munkálva küzd a rommezők felett. Kigyúl a fény a magyar pusztaságban ... Hallja, bús szivem, á várt, a tiszta dalt: „Isten báránya Ur lett e hazában. Megszánta Isten a szegény magyart!" Czeglédy Sándor. Yárosi közgyűlés. A költségvetés tárgyalása. — 1921 december 29. — Évek óta nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott a képviselőtestület csütörtöki közgyűlése iránt, melynek egyetlen érdemleges pontja a város 1921. évi költségvetésének tárgyalása volt. A közgyűlés a már három nap híjján letelt év költségvetését a legnagyobb alaposságsággal megvitatta s nem is végzett meddő munkát, mert sikerült az eredetileg 84%-ra tervezett pótadót, melyet már az előkészítő bizottságok 73%-ra csökkentettek, 62%-ra leszállítani. A gyűlésről a következőkben tudósítunk : Dr. Tenziinger József polgármester a közgyűlést délután 3 órakor megnyitván, mindenek előtt bejelentette, hogy a győzelmes soproni népszavazás alkalmából Sopron város polgármesterét és tanácsát táviratilag üdvözölte. Örömmel emlékezett meg a város nagyérdemű főorvosának, dr. Csehszombathy Lászlónak s a képviselőtestület régi tagjának, Mikovinyi Ödönnek kitüntetéséről. A napirendre áttérve, a város 1921. évi költségvetését Freund Ferenc főszámvevő hoszszabb, alapos referádában ismertette. Megemlékezett arról, hogy a szükségleti rész a békebelihez viszonyítva, az általános dráguláshoz képest aránylag nem túlmagas: kétszeres emelkedést mutat, mig a fedezetet csak hatszoros összegben lehetett előirányozni, a pótadó öszszegét viszont kilencszeresre kellett venni. Mig az 1920-as költségvetésnél 180% pótadót kellett kivetni, amit azonban a nagyobb összegben kivetett és befolyt állami adók majdnem negyedszeresére, 48%-ra csökkentek, addig a most lefolyt év túlkiadásai 84%-al volnának fedezhetők. E pótadókulccsal szemben néhány bevételi tétel emelésével a pénzügyi bizottság 74%-ot hoz javaslatba. Az általános vita során elsőnek Keresztes Gyula szólalt fel, aki kifogásolta, hogy a város ingatlanai olcsón vannak bérbeadva, ugyanez áll a bérbeadóit bolthelyiségekre is. Aránylag csekélynek találja a városi üzemek jövedelmét. Dr. Kende Ádám kifogásolja, hogy a költségvetést nem rendes időben terjesztették be, az árak hullámzása nem mentség, ez legfeljebb későbbi pótköltségvetés beadását indokolhatta volna meg. A földek bérét a biróság állapította meg, jövő év októberétől azonban a városnak az eljárást újból meg kell indítania A városi üzemek felülvizsgálása és jövedelmezőbbé tétele céljából egy bizottság kiküldését hozza javaslatba, melybe szakerők is vonassanak be. Dr. Fehér Dezső kifejti, hogy a város adójövedelme a kereseti adók igen magasra emelkedése következtében még lényegesen emelkedni fog. Nem tartja helyesnek, hogy a hadiözvegyek illetékeire, tisztviselők drágasági, családi pótlékára az államnak előlegezett összegek szükségletként vannak felvéve. E két dolog figyelembevételével a pótadót egész bátran 60%r a szállíthatja le. Felveti még azt a kérdést is, hogy a városnak van-e 4 lófogatra szüksége? E feiszóllalásokra válaszolva a főszámvevő előadja, hogy a boltbérek emelését a tanács már egy ízben javaslatba hozta, de akkor a közgyűlés leszavazta. A villanytelep jövedelméről csak annyit mond, hogy az a város egész közvilágítását ingyen adja. A jéggyárnak a v. állatorvos buzgalmából 300.000 K jöveÍ lelme volt, ez évben azonban nagy befektetései esznek. A drágasági stb. állami segélyekről a polgármester szólt, megemlítve, hogyha nem lennének a költségvetésbe beállítva, kölcsönben volnának felveendők. A részletes vita során Mesterházy László helyesli, hogy az irg. nővérek 1000 K segélyét 5000 K-ra emelték, de kivánná ezzel szemben, hogy felekezeti különbség nélkül vétessenek fel tanulók. Keresztes Gyula szerint ez amúgy is meg van, de ő a segélyt 10.000 K-ra emelné. Sarudy György megemlíti, hogy a jövő 1922. évre tervezik a segélyek felemelését. Kis József utal arra, hogy a felekezeti segélyek valamikor a pótadó 13%-át tették, rrfa meg változatlanul maradtak s péld. a ref. iskoláé, még az üveges számlát sem fedezi. Hajnóczky Béla, a kérdés helyes és szabatos rendezését 1922-re kivánja keresztülvinni. így is határoztak. Az ingatlanok jövödelménél Szakács Dániel rámutatott arra, hogy a város 409 hold földjének bérletjövedelme a város négy fogatának költségét sem fedezi. Ez ügyhöz hozzászóltak: dr. Csoknyay János, dr. Uzonyi Kálmán s főkép részletesen dr. Kende Ádám. A nyert felvilágosítások után a közgyűlés megnyugodott benne, hogy az ügy 1922. évre fog megnyugtató megoldást nyerni. A fedezeti rész tárgyalásánál dr. Kőrös Endre rámutatott arra, hogy az állam az előlegezett pénzeket tulajdonképpen még ez évben köteles összminiszteri rendelet szerint megtéríteni. Ezért az e cimen kiadásként felvett 256.000 K-nak bevételként is szerepelnie; kell. Ha az összeg idén mégsem folyna be, az majd a zárószámadásban lesz kimutatható. A közgyűlés az érvelést egyhangúlag elfogadta s a tétel megfelelő beillesztésével a pótadót 12 a/ e-kal csökkentette. A költségvetéssel kapcsolatban elfogadta a közgyűlés dr. Kende Ádám indítványát az üzemek felülvizsgálata tárgyában s delegálta e célra a v. tanácsot és a pénzügyi bizottságot, dr. Fehér Dezső pótindítványára kimondotta azonban, hogy vidéki szakértők bevonása felett csak a közgyűlés határozhat. Kimondták, hogy a városházán kőszénfűtés vezetendő be. A városi faiskola bérbeadására pályázatot hirdetnek. A hirdetési stb. díjak felemelése tárgyában javaslatot várnak. Kimondották, hogyha a jelen évre befolyt adók összege nagyobb lesz, a pótadó még a mostaninál is lejjebb szállítandó. Végül a tanácsnak azt az utasítást adták, hogy az 1922. évi költségvetést legkésőbb az év második negyedének elejére (amikor a befolyó forgalmi adóról már tájékozva lesz) terjessze be. Még egy tárgya volt a közgyűlésnek: tudomásul vették azt a kijelentést, hogy az újonnan alakult Pápai Leszámítoló Bank a polgármestert igazgatósági tagjává választotta. A közgyűlés 6 óra után ért véget. olcsó és megbízható bevásárlási forrása LÜSZTIG SÁNDOR , bőrkereskedése és cipösarokgyára Budapest, VIIL, StáMy-utca 5, sz. Telefon József 5-36. (Rókus kórház mellett) Vidéki megrendelések gyorsan eszközöltetnek! Valódi angol férfi gyapjúszövetekből, francia női kelnie különlegességekből, női és leányka kabát ujdonságokból m
