Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-12-17 / 51. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20.K. Egyes szám ára 3 korona. Lapíulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskoíai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy habiban, Hi>zek egy istes»i örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Nem hinném, hogy lett volna jóravaló magyar ember, akinek gondolata e héten, szerdán, ha csak legalább egyszer ott ne járt volna a nyugati végeken, ahol a nagy próbatétel, a magyar hazaszeretetnek első nagy próbatétele azon a napon végbement. Sokan, nagyon sokan, fanatikus rajongói Nagy-Magyarországnak, kiknek éjjeli álmát gyötri a jelen kínosan szégyenletes képe, másra se tudtak gondolni e napon, csak arra, hogy: Sopron szavaz, Sopron magyar marad! És nemcsak Soproné, nemcsak a nyugati végek természetes székhelyéé, sok megszentelt magyar hagyomány hűséges Őréé, nemzeii kultúránk egyik gócpontjáé volt ez az érdeklődés, ez a | bizalom, ez az együttérzés. Szólt ez j mindazoknak a többieknek, akiknek nem adatott mód és alkalom arra, hogy szavazhassanak. Ki meri kétségbe vonni, hogy végig a Lappincs folyása melleit és a Lajta környékén is azok a németek, horvátok és magyarok, kik mindenha egyként magyaroknak érezték magukat s együttesen nézték le — ők tudják mért, valószinüleg magyar (igen: a német s a horvát is magyar) önérzetből, történeti hagyományon alapuló büszkeségből — az osztrák sógort, ki merne kételkedni benne, hogy ezek s a beljebb fekvő helyek, a színmagyar Felsőőr, Faludi szülőhelye, a mindig magyar érzésű német Rohoncz s a többiek ép úgy bizonyítékát adták volna rendületlen hűségüknek, ahogy, azt megtette szerdán ősi Sempronia. És tovább és távolabb kell szállni fájdklomtépte képzeletünkkel. Mi történt volna akkor, ha Komárom, ha Nyitra, ha Kassa, ha Ungvár, ha Nagyvárad és Temesvár, ha Kolozsvár és Marosvásárhely, ha mindezek a városok, falvak, erdők és hegyek és mezők, ha mindezeknek valaha egyszer mód és alkalom adatott volna rá bebizonyítani, hogy mit is akarnak igazán? A próbatétel, az első, most ime megtörtént. Próbatétele volt ez nemcsak Sopronnak, de az egész elszakadt magyarságnak. Bizonyságtétele annak, hogy ha a magyar hazához való hűségről van szó, akkor egymásra tud találni ez érzésben mindenki, aki magyarnak született és magyarnak nevelkedett. A dokumentálásaegységé, mely függetlenül a bán, a lelkek Magyarország csak mégis — nemzeti egység fényes volt ez, azé a nemzeti politikai pártkeretektől szivek egybe dobbanásáegybeforrásában Nagymegteremtésére egyszer azért is! — létrejön! A nagytemplom új harangjai. Vasárnap délután lélekemelő ünnepe volt r. kath. polgártársainknak, mondhatnánk egész Pápa városának. Szépségéről messze földön hires nagytemplomunknak a háborúban elrekvirált harangjai helyébe megérkeztek az új harangok, erősítve a reményt, hogy így tűnnek el lassanként azok a szomorú emlékek, amelyeket a világháború vérzivataros napjai hagytak lelkünkben. A nagytemplom páros tornyában immár ott vannak az új harangok, ott van a régi „nagy harang" mellett három új társa, hogy a karácsonyi szent ünnepekben már együtt zengjék, együtt hirdessék ércnyelveiken a szeretetet, a békességet, amelyre oly nagy szüksége volna Csonka-Magyarország sokat gyűlölködő, sokat békétlenkedő, sokat szenvedő, jobb sorsra érdemes népének. A harangok megérkezéséről a következő tudósításban számolunk be: Vasárnap délelőtt hire terjedt, hogy Veszprémből, Tóth Árpád harangöntő műhelyéből a kora délutáni órákban Pápára érkezik a hárorn új harang, amelyeket 9-én nrár felszentelt Veszprémben Kránitz Kálmán felszentelt püspök. A hírre az ebéd utáni órákban rengeteg közönség zarándokolt ki a veszprémi útra, hogy tanúja lehessen az új harangok bevonulásának. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy 5—6000 ember foglalt helyet a földmives-iskolától a Csókáig terjedő útvonalon. Kevéssel 3 óra előtt tünt fel a két társzekér a veszprémi úton a harangokkal, a téli nap bágyadt fénye élénken csillogván nemes ércükön. A földmives iskola elé érve, elsőnek az irgalmas nővérek és a pápai hölgy közönség köszöntötte Isten hírnökeit bensőséges „Isten hozottMal, majd gyönyörűen felvirágozták virágfüzérekkel a harangokat. Németh Dezső kertészeti felügyelő elhelyezte a földmives-iskola koszorúit a harangokon, azután Csete Endre földmives-iskola jtanár fejezte ki örömét a Harangok megérkezése fölött. A Csókánál a szállítmány hűséges kísérője, Polgár Sándor jelentette a papság és a kivonult katonaság élén várakozó Gerstner Ignác apátplébánosnak, hogy Isten segítségével szerencsésen megérkezett a harangokkal, mire a rengeteg közönség szivében felajzó érzelmeknek kifejezést adva, az ősz apátplébános meghatódva nyújtotta ki a harangok felé a karjait, mondván: „Áldottak, kik az Úr nevében jöttök, ti felszentelt harangok" s lendületes szavakban adott kifejezést az örömnek, mi a magasztos pillanatokban fogva tartja a hivek szivét. A diszbe öltözött huszárszakasz disztüzet adott üdvözletül, azután harangok zúgása és szent énekek zengése közben megindult a hatalmas menet a város központja felé. A bevonulás igazán impozáns, iélekeme'5 volt. Férfiak a kemény hidegben kalaplevéve lépdeltek a harangok mellett, a meghatódottság, az áhítat kifejezése ült az arcokon, fel felharsogott a huszártrombitás kürtje, szent zsolozsmák hangja szállt az ég felé, közben a ker. kisgazdaés földmivesszövetség énekkara jól betanult énekeket adott elő. így ért a folyton növekvő menet a Fő-térre, hol a harangokat szállító társzekerek elhelyezkedvén a templom előtt, dr. Tenzlinger József polgármester mondott szivekbe markoló gyönyörű üdvözlő beszédet, hangsúlyozván, hogy az új harangok nemcsak imára hivnak, de szeretetre is tanítanak. Tanítanak szeretni a hazát, szeretni embertársainkat. Hálás elismeréssel emlékezett meg az áldozatkészségről. mely az új harangok beszerzését lehetővé tette. Pápa városa, a főtemplom kegyura, a tehetősebb hivek mellett buzgón kivették részüket a hivek iegszegényebbjei is, hogy ne maradjon sokáig árván a toronyban az eddig egymagában álló nagy harang. Külön emelte ki Gerstner Ignác apátplébános fáradságot nem ismerő apostoli buzgóikodását, mit a harangakció érdekében kifejtett. A huszárok disztüzet adtak, azután oszladozni kezdett a tágas teret egészen betöltő közönség. A külső ünnepség végeztével a plébániai templomban hálaadó istenitisztelet volt, amelyen a misét és a szentbeszédet Gerstner apát mondotta. A feledhetetlenül szép ünnepélyről a templomot zsúfolásig megtöltő közönség a Hymnus felséges akkordjai mellett távozott. A majd 12 métermázsa súlyú nagyobb harangot Fa Mihály* építőmester munkásai a közönség nagy érdeklődése közben kedden húzták fel a toronyba, a két kisebb harangot pedig pénteken helyezték el a toronyban Adja Isten, hogy békésen hirdethessék Isten dicsőségét időtlen időkig. N. P. Városi közgyűlés. — 1921 dec. 12. A mostanában szokásosnál jelentékenyen nagyobb érdeklődés mellett folyt le képviselőtestületünk e hó 12-iki közgyűlése. Vagy 40 városatya volt jelen, túlnyomólag a gazdálkodók köréből. Csodálatos, hogy a más társadalmi körből valók oly kevéssé tartják szükségesnek megbízatásukkal járó kötelességeik teljesítését. A gyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk: A jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Tenzlinger polgármester tett jelentést a hősök emléke megörökítése tárgyában a mult gyűlésen elhangzott interpelláció tárgyában. Az összegyűlt összeg nincs 5000 K sem, az 1917-ben készített tervek kivitele milliókba kerülne, az ügyet evindenciában akarja tartani s alkalmas időben elővenni. Keresztes Gyula nem tud belenyugodni abba, hogy kis helységek megfelelő emléket állíttattak már s nálunk semmi se történjék. Dr Kőrös Endre emlékeztet arra, hogy Valódi angol férfi gyapjúszövetekből, francia női kelnie különlegességekből, női és leányka kabát ujdoneágokbó1 <r legnagyobb választék Ü Jü Ü P S ü M divatáruházában.