Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.
1921-12-10 / 50. szám
PAPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre Egyes szám ára 3 korona. 20 K, Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében, Erkölcsnemesítésről is szó esett két év óta és pedig nem is csekély. És mi, akik mindenkor minden sorunkkal a tiszta erkölcsöt akartuk szolgálni, akik a Szomory-féle Bellák ocsmányságai ellen akkor emeltük fel tiltakozó szavunkat, mikor fővárosi és vidéki sajtóberkek lelkes üdvrivalgásoktól voltak hangosak, örvendő reménységgel vártuk, csak vártuk, hogy ezen a téren az üdvös, átalakító reakció csakugyan bekövetkezik és irodalomban, színházban, moziban, szóval mindenütt, ahol erkölcsöket javítani és rontani egyaránt lehet, ezentúl csak az előbbit fógják cselekedni. Két év után meg kell állapítanunk, szomorú szivvel kell megállapítanunk, hogy keservesen csalódtunk. Bizonyos jószándékot, a javításra való törekvést, az igazi destrukció letörésére irányuló halk mozgolódást néha, de ritkán megfigyeltünk ugyan, hellyelközzel felhangzott egy-egy vadabb, de gyanúsabb rikkantás is, gyanús azért, mert a rikkantók azelőtt erősen a „nyugati" táborba tartoztak, de nagy általánosságban azonban maradt minden a régiben. Perverzebb regényeket a múltban sem olvastam, mint aminők most körülreklámozott szellemi táplálékai a nagyközönségnek (kisebb irók naturalistaságot mímelő ocsmányságait nem is említem), a mozikban a kalandor-drámák, a házasságtörő komédiák, ha lehet, még inkább elszaporodtak, régi és új mozisok mind olyan darabok megszerzéséért tülekednek, amelyek az érzékek ingerlésében minél nagyobb rekordot teremtsenek, a színházakban (a színházak páholyairól nem is szólva) a meztelenség oly mértéket ölt, hogy már a rendőrség is kénytelen beleavatkozni és fügefaleveleket liferálni. Hogy aztán mindannak, ami szenny ma is felszínen úszik és mételyez, minő hatásai vannak a közéletre, annak egy végtelenül elszomorító példája mutatkozott a héten egy budapesti törvényszéki tárgyaláson. A volt tengerészt, ki kedvesét a szeretkezés után — se szó, se beszéd! — bestiálisán megfojtotta, a biróság előtt nem lé,vén" bizonyítva az előre megfontolt szándék, jól megérdemelt akasztófa helyett csak 15 évi börtönre ítélte. És a jelen volt hallgatóság — majdnem kizárólag nők! — fellélekzett, az arcok örömre gyúltak, megelégedett, boldog pillantások cserélődtek ki, szinte az hiányzott csak, hogy gratulálni menjenek a gyilkos úrhoz. íme, ide sűlyedtünk s haj! még mélyebbre sülyedünk, ha mindig csak beszélünk és soha nem teszünk! A magyar őserő — ezt nem győzzük újból és újból hangsúlyozni — áldott magyar földünkben rejlik. Amig ehhez a földhöz megértő szeretettel, kitartó gonddal közeledünk, addig nem kell félnünk, hogy e föld lakossága elpusztul s ha itt és amott bajok és hibák s ezek következtében nélkülözés mutatkozik, soha nem kell félnünk, hogy olyan őrületes éhség-lázadás keletkezzék, mint aminőt legutóbb Bécs végigszenvedett, amelyet ha tervszerűen rendezett is a tőlünk megszökött nép biztos-társaság, de csak azért tudta rendezni, mert meg volt az izgatás gyújtóanyaga: az inség. Hogy azonban ez a mi földünk a maga kipusztíthatlan őserejét egész valójában megmutathassa, ahhoz a gond és szeretet mellett még egy kívántatik: a tudás. Nem kell féltenünk magyar fajunkat ezen a téren sem. Hogy e ránk bizott földön hogy tudunk sáfárkodni, annak sok tündöklő példája közül hadd mutassunk rá ma egyre, a magyar föld őserejének egyik művészi fejlesztőjére, kinek életrajzi adatait elhunyta alkalmából a Kecskeméti Közlöny nyomán mai újdonság rovatunkban közöljük. Mathiász János neve túlszárnyalt hazánk határain. Hogy a régebben lenézett, semmire becsült | alföldi homokból mit lehet produkálni, azt ő mutatta meg. Kialudt kráterek hegyoldalaiból a bor nedűjében kiújuló tűzről hallott a világ azelőtt is, de hogy a homokból is tüzes bort lehet csiholni, olyan nektárt, mely soha nem hiányzott a felséges Atyuska asztaláról sem, ezt a tudományt Mathiász János mutatta meg. Méltó, hogy fennmaradjon neve, hogy példája követésre buzdítson a magyar föld őserejének megőrzésében, kifejlesztésében. KARBID ,-IÍMPA 25 K-tól )) lyozható 150 HU-ÉfiÓK 5 „ Villamos zseblámpák felszerelve 40 K. Yiszontelárusítóknak magas engedmény. ONGYUJTOK ÉS TŰZKŐ. BÁRDI unnimr RAKOCZMÍT12 Városunk 1921. évi költségvetése. A fennforgó pénzügyi bizonytalan helyzet miatt alaposan megkésve, a 12. órában, illetőleg a 12. hónapban adta ki a város 1921. évi költségvetését. Bírálatot mondani felette, immár eső utáni köpönyeg volna, de mégis foglalkozunk vele, mert számadatai városunk háztartásának hü képét tárják elénk. Ez a kép bizony szomorú perspektívát nyit meg előttünk. A város terhei évről érvre szaporodnak, évről évre mélyebben kénytelen az adózó polgárság a zsebébe nyúlni, hogy a költségvetési előirányzatban tátongó réseket betömje. De beszéljenek, az összegező számadatok : 0 Szükséglet az 1921. évre 3,600.758 K Fedezet „ „ „ 1,787.635 „ Pótadóval fedezendő hiány 1,813.123 K A pótadó ennek következtében a tavalyi 48%-kai szemben 84% l es z- Ha így haladunk, a jövő évben több, mint 100%-os pótadó-teher fogja vállainkat nyomni, ha csak valami előre nem látható csoda nenv jő segítségünkre. Csodák azonban manapság már nincsenek; csodálatos csak a városi polgárság teherbíró képessége, amellyel a folyton fokozódó igényeknek meg tud felelni. Vagy tán „teher alatt nő a pálma" ? Lapozva a költségvetésben, szinte ugrásszerűen emelkedő tételekre akadunk. Különösen a rendkívüli kiadások növekedtek meg ijesztő mértékben. Az állatforgalmi adó bélyegekre kiadtunk 50.000 koronát, a marhalevél kezelőség és a mérnöki hivatal elhelyezése miatt szükségessé vált épületátalakításra 30.000 K-t, a katonai járványkórház megvételére és jókarba helyezésébe 51.000 koronát, a faiskolai növényház helyreállítására 60.000 koronát, különféle segélyek előlegezésére — ami azonban meg fog térülni — 256.000 koronát. A közigazga- 9 tási kiadások a tavalyi 399.822 K-ról 769.108 K-ra, az adóhivatal kiadásai 129.537 K-ról 218.700 K-ra, a közegészség- és tisztaságügyi kiadások 233.180 K-ról 739.060 Itra, a tanügyi ésközm. kiadások 146.118 K-ról~82.780 K-ra, a gazdasági kiadások 170.300 K-ról 441.420 K-ra emelkedtek. De Ijpgy igazságosak legyünk, ide iktatjuk azt is, hogy egyik-másik fedezeti tétel is megfelelő módon emelkedett. így az ingatlanok utáni haszonbérjövödelem 83.172 K-ról 234.642 K-ra, a jövedelmező jogok 106.711 K-ról 406.711 K-ra, a közig, bevételek 175.571 K-ról 745.200 K-ra, a fogyasztási adó természetű bevételek 111.984 K-ról 165.547 K-ra emelkedtek. A vízvezetéki alap 23.872 K felesleget mutat. A pénzügyi bizottság letárgyalván a költségvetést, a hivataloknak tűzifával való fűtése helyett a sokkal gazdaságosabb kőszénfütést ajánlja, ajánlja továbbá, hogy a Tapolcza folyóból vizfogás alkalmával kihordott iszapot — mint kitűnő trágyát — megfelelő ár mellett értékesítsék, a hirdetési, homok- és agyageladási, továbbá a halottaskocsi díjtételeknek a mai viszonyoknak megfelelő felemelésére pedig a tanácsot utasíttatni kéri. Súlyos kifogást vemel a pénzügyi bizottság a városi kertészet gazdálkodása ellen, amelynél 41.500 K veszteség Valódi angol férfi gyapjúszövetekből, francia női kelnie különlegességekből, n ö i és leányka kabát újdonságokból ( HAvrsi legnagyobb választék divatáruházában.
