Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-11-19 / 47. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON; Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 3 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskoiai nyomda. { ps^ \ Hirdetések'felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar \*3d könyv- és papirkereskedésében. Édesgetik, csalogatják vissza az elhagyott hazába, muszka földre — szinte nem hisz szemének az ember, mikor olvassa — a burzsujokat. Minden jót Ígérnek nekik, amit Szovjetoroszország ma nyújtani képes, elsősorban — mely boldogság, mely öröm! — a proletárokkal egyenlő jogokat. Még szavazniok is szabad lesz nekik, ami tudvalevőleg mindent pótol, még a — jóllakást is. Jóllakni ugyanis immár több mint három év óta más senki sem tud a Leninék földjén — egyedül a népbiztosok. Amiből logikus egyszerűséggel következik viszont, hogy igazi jó csalétek csak az lehetne a kiüldözött burzsujok számára, ha azon nyomban a népbiztosi állásokat is átadnák nekik. Amilyen nagy bajok vannak ma a szovjet honában, még erre a'hihetetlennek vélt változásra is el lehetünk készülve. Nyiivánvalólag kiderült oít, hogy a szellemi munkaerők és a tőkések: a mérnökök, tudósok, orvosok, gyárosok, nagygazdák, nagyvállalkozók nélkül ép oly képtelenség államot fenntartani, minthogy nem képzelhető olyan társadalmi rend, amely a testi munkások munkáját nélkülözni tudná. És ezen nem lehet semminemű mesterséges pótlások vagy helycserék útján segíteni. Csakoly képtelenség a gépolajozót tervezőnek felhasználni, mint ahogy nem egyetemi hallgatók hivatottak arra, hogy az asztalosok, betűszedők vagy szabók munkáját végezzék. Mindenki mindig a maga helyén s minden legkisebb szerve az állami és társadalmi rendnek oly szoros összefüggésben legyen egymással, mint ahogy a jól szerkesztett gép minden, külön-külön szerve értékben, minőségben egyenlőn becses alkotó része egyformán szolgálja az alkotója által megszabott egységes, közös nagy célt. A fejetetejére állított világ, a salak felszínen úszása örökké nem tarthat. De nem lehet állandó a rémuralmak, a tömeggyilkosságok korszaka sem. A nagy válságok után való lehiggadás pedig meghozza, hogy mit, azt a folytatás fogja megmutatni, egyelőre ime máris: a burzsujok visszahivatását... SIMONITS ÉS WINTERSTEIN ÜGYNÖKSÉGE PÁPA, KOSSUTH-UTCA A lakáskérdés országos rendezése. A népjóléti miniszter ez év áprilisában megjelent rendeletét és a mult héten közölt végrehajtási utasításában fogialt módosításokat és kiegészítéseket egységes szerkezetbe foglalta és ma közzétette a lakásrendelet hiteles szövegét. Ezzel egyidejűen rendezték a vidéki lakásügyi hatóságok ügyvitelét és eljárási szabályait. A lakásrendelet főbb pontjai a közönség előtt már ismeretesek. A mostani összefoglalásnak megvan az az előnye, hogy minden rendelkezést, amely épületek és lakások igénybevétele, bérlete, bérletváltozása, valamint a bérmegállapítás, felmondás, a házfelügyelők és segédházfelügyelők jogviszonya ügyében napvilágot látott, egy rendeletben összefoglalva adja kézhez. A rendelet kimondja, hogy az új épületek és épületrészek helyiségeivel a tulajdonos szabadon rendelkezik. Különösen nem terjed ki a lakásrendelet korlátozása a bérösszegre, a bérlők kijelölésére és a felmondásra nézve. A rendelet megállapítja, hogy amíg a forgalom szabadsága helyreállítható nem lesz, lakást és egyéb helyiséget hatósági igénybevétel esetén kivül csak olyanok kaphatnak, akiknek lakásszükségét és helybenlakása jogosultságát a lakásügyi hatóság megállapította. Lakásra szorulók és helybenlakásra jogosultak a következők: 1. Azok, akik bíróságilag más hatósági határozat folytán vagy egyéb okból önhibájukon kivül vannak hajlék nélkül. 2. Olyan közalkalmazottak és családtagjai, akiknek nincs rendes lakásnak tekinthető szállásuk és az egyéb olyan egyének, akiknek elhelyezése közérdek. 3. A vagonlakók. 4. Az új házasulók, ha szüleik vagy rokonaik lakásán ideiglenesen nem találnak elhelyezést. 5. Azok, akik lakást cserélnek a lakásrendelet 6. paragrafusának megfelelően, végül 6. az olyan lakásigénylők, akik a fent említettek lakásszükségletének kielégítése után jönnek számításba. Az üres és megüresedő lakásokat és egyéb helyiségeket a lakásügyi hatósághoz be kell jelenteni. A háztulajdonos kijelölési joga fennáll, amelyet a hatóság csak közérdekből méltánylást érdemlő sürgősebb esetben mellőz. Ha 1 a bejelentett üres lakásba a háztulajdonos felvagy lemenő rokona kiván beköltözni, a lakásigazolványt ennek kell kiállítani, föltéve, hogy helybenlakásra jogosult és lakásszüksége megokolt. Lakás, lakásrész vagy helyiség bérletét vagy albérletét átruházni csak helybenlakásra jogosult egyén számára szabad. A lakásigazolvány továbbra is szükséges. A beköltözést is be kell jelenteni a lakásügyi hatósághoz. Lakások közvetítéséért közvetítési díj cimén a bérbeadótól és a bérlőtől együttvéve legfeljebb a kikötött évi bérösszeg négy szazaiékát lehet követelni. Lakásrekvirálásra csak akkor kerülhet sor, ha a helybenlakásra jogosultak más módon lakást vagy más helyiséget biztosítani nem tudnak. A lakásszükséglet kielégítésére elsősorban a hajléktalanok elhelyezése céljából épített helyiségeket, különösen a szükséglakásokat lehet felhasználni. Hatóságilag igénybevehető helyiségek; 1. Az üresen álló helyiségek. 2. Az olyan nyári lakás, amelyet tulajdonosa bérbe szokott adni és amelyet maga vagy házastársa, rokona vagy testvérje nyári lakásul nem használ. A gyógyfürdők helyiségeit igény bevenni nem lehet. 3. Háztartás céljára alkalmas olyan lakásokat, amelyek jelenleg iroda, üzlet vagy raktár céljára szolgálnak. Ide nem számít az ügyvéd, közjegyző, mérnök, orvos stb. iroda vagy munkahelyisége. 4. Olyan helyiségeket, amelyekkel tulajdonosa a lakásrendeletbe ütköző módon üzérkedik. 5. Olyan helyiségek, amelybe 1920 febr. 21-ike óta lakásigazolvány nélkül költöztek be. 6. Az olyan helyiségek, amelyek tulajdonosát kitiltották vagy kiutasítottták az illető községből vagy országból. Akinek internálását bejelentették, aki bűnvádi eljárás elől megszökött, s akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Igénybe lehet venni azt a lakást, amelyet közerkölcsbe ütköző célra használnak. 7. Rekvirálható az elhagyott, vagy elhagyottnak tekinthető lakás, ha azokat tulajdonosuk vagy bérlőjük egy esztendőn belül legalább három hónapig nem használja. 8. Annak az üzletét vagy helyiségét, aki az ármaximálás kijátszása végett tartja zárva üzletét. 9. Ha valakinek ugyanabban a helyiségben két vagy több lakása van. Végül 10. rekviráihatók azok a lakásrészek, amelyeket a velük rendelkező fél 1918 november elseje előtt vagy 1919 augusztus első napja óta albérletbeadus utján szokott értékesíteni, kivéve, ha a fél kimutatja, hogy a lakásrészre neki elkerülhetetlen szüksége van. A rendelet szabályozza ezután a helyiségrészek kivételes igénybevételét és a közszolgálati alkalmazottak lakáshoz juttatását. Áthelyezett vagy kinevezett, helyhez kötött ideiglenes vagy végleges, polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazott lakáshoz juttatásáról a hatóság soronkivül tartozik gondoskodni. A bérmegállapításra nézve az áprilisi rendelet marad érvényben. Felmondásra csak akkor van ok, ha a lakásra a háztulajdonosnak magának, vagy felvagy lemenő rokona részére azért van szüksége, mert felmondás vagy igénybevétel következtében, vagy egyéb ok miatt önhibájukon kivül hajléktalanok lettek, vagy főbérlői minőségben nincs lakásuk. Ilyen alapon közalkalmazottnak csak akkor lehet felmondani, ha a tulajdonos megfelelő lakást biztosít neki. 2. Ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának, vagy fel- vagy lemenő rokonának van fontos érdekből szüksége, feltéve, hogy lakásról gondoskodik. 3. Ha a háztulajdonos házában lévő lakásra belföldi vagy külföldi közhatóságnak van elkerülhetetlen szüksége és ezt a minisztérium megállapítja. 4. Ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen késik. 5. Ha a bérlő szerződésellenesen használja a bérlet tárgyát és azt rongálja, vagy másnak engedi át használatra. 6. Ha a bérlő a többi lakót vagy a háztulajdonost sértő tűrhetetlen, megbotránkoztató magaviseletet tanúsít. A rendelet végül megállapítja a büntető szankciókat. A vidéki lakásügyi hatóságok szervezetét akként állapították meg, hogy városokban ét azokban a községekben, amelyekben a királyi államrendőrkapitányság van, elsőfokon a kapiValódi angol férfi gyapjúszövetekből, francia nős kelnie különlegességekből, női és leán^ ka kabát újdonságokból sr __ __ _ _ ^