Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-11-12 / 46. szám

NEMCSAK A LEGOLCSÓBB, Dl] A LEGJOBB ÚJSÁG IS MAGYAR HÍRLAP ÁRA a KORONA. ^A vers végén a hazaszeretet tündöklő példáját, az ő szeretett volt tanárát, Németh István püspököt éltette. A feledhetetlenül szép beiktató ünnepség résztvevői részben aznap* részben másnap reggel utaztak el KenesérőlJ Városunkból Faragó János, dr. Molnár Imre, Csizmadia Lajos, Pongrácz József, dr. Vass Vincze és dr. Kőrös Endre voltak jelen. Városunk történeti emlékei körül, Mátyás király háza. Emlékeink felsorolásában mindeddig elkerültük Mátyás király házát, gyűjtögettük hozzá érveinket, hogy egyszer e kérdésben is határozott választ adhassunk, így azután ma kétkedés nélkül állítjuk, hogy a szóban forgó ház csakugyan Mátyás király háza volt. Ha bemegyünk a házba, akkor mindjárt az erős bolthajtásos kapuszin, jobb kéz felé a régies lépcsőház, fent az emeleten az oszlopos folyosó mind a mellett szólnak, amit a kapu fölött levő hollós cimer hirdet és a köztudat is számunkra megőrizett, hogy ez a ház Mátyás királyé volt. Azonban a háznak kicsinyes, szük udvara, az összes szomszédos házak, amelyek közül egyik- másik talán külön fal nélkül tapadt hozzá Mátyás király házához és végül azon körülmény, hogy nemcsak téren nem áll, de még az utca elején sincs Mátyás király háza, ezek mind azt kívánják, hogy legalább magyarázzuk meg, miképpen állott elő a ház mai állapota? Nem is így volt mindez Mátyás király idejében, hanem a város piaca kiterjedt egészen Mátyás király házáig és az a sok különböző épület, amelyek ma ezt a házat a piactól elzárják, mind későbbi építmények, de még a helyükön se állott egyetlen egy ház se Mátyás király idejében. Bizonysága ennek a SzentFerenc rendiek temploma, amelynek tornya éppen azért áll a keleti végén, mert valaha e templom is a piac teréhez tartozott és tornyával a piacra nézett, viszont átellenben a régi nagy templom tornya nyugatra nézett. így e régi piactér nyugati oldalára építtette Mátyás király az ő házát utcasarokra, ahol a Barát-utca a Korvin-utcával találkozik. Az a körülmény, hogy ma még a Barát-utca felől is hozzá van építve egy sarokház, azt mutatja, hogy a király háza eredetileg egy, ha nem is nagy terjedelmű, de megfelelő kis kertben állott, így azután az se zavarjon bennünket, hogy a király házának oly szegényes kis udvará van, mert az udvar is csak későbbi időben, mindenesetre a nagy király halála után, a szomszédos házaknak egészen a királyi épülethez tolakodása által lett csak olyan kicsiny. Ezek a körülmények már városunk fejlődésében, a lakosság szaporodásában, házaikkal a piac felé törekedésében lelik magyarázatukat. Akik e házat is telkét megvették, értékesítettek minden talpalatnyi földet jobbról is, balról is és a ház végében épült utca is felnyomult az udvarra, ameddig csak a boldogult nagy király épülete engedte és így állott elő a háznak napjainkban igazán kisszerű és királyi eredét az egy hollós címeren kivül teljesen elrejtő alakja. Azonban mindettől eltekintve, magát az épületet is kicsinyesnek találjuk a nagyméreteket kedvelő Mátyás király nevéhez, nagy méltóságához képest. Természetesen, kicsiny lett volna az épület, ha egyéb célra és nem a király vadászlakául épült volna, erre a célra azonban egészen megfelelő. Mikor sok nagy háborútól szabadulva, Mátyás király pihenni vágyott, néha a főurakkal udvari vadászatra jött el a Bakonyba, hogy ennek rengetegeiben nagy vadra vadászszanak. Ilyenkor használta e házat Mátyás király, meg talán mikor, mint Mátyás deák, vagy mint éppen a király vadásza akart megfordulni szeretett népe körében, hogy annak minden ügyét, baját kitudakolja. Ki tudja most már, hogy melyik szomszédos- faluban irta fel a biró asztalára egy latin versben azt, hogy itt volt Mátyás király, megevett hat tojást és azután hat aranyat hagyott reggel az asztalon a vacsoráért, mikor a házból, hajnali időben, észrevétlenül elment. Csak a pénzen levő képéről és királyi ajándékáról tudták meg, hogy ki volt a faluban az éjjeli vendég. Ő maga akkor már a Bakony mélyében vadászatában és az erdő ébredésében gyönyörködött. Ismerve nagy királyunk történetét, megértjük, hogy ha még a királyé volt is abban az időben a pápai vár, azért mégis magának külön vadászlakot építtetett és udvari vadászat idején, de meg mikor a maga szemével akarta hű alattvalói viszonyait látni, ebbe a vártól és kíséretétől különálló vadászlakba szállt. Kis Ernő. HUNGÁRIA FÜRDŐ gőzfürdője és kádfürdője november végén ismét megnyílik Budapest Dohány-u. 44. Színészet. Barátságtalan, hófuvásos éjjelen, felére rövidített játékidő után itthagytak bennünket színészeink. Elmentek hogy ezekben a zord időkben, melyek, mintha csak magyar szivünk hánykolódásait akarnák ábrázolni, pillanatok alatt a végtelen remények nyarából a lemondás borzongató telébe változnak, a magyar szó hatalmával segítsenek ébren tartani a lelkeket a szorongatott nyugati végeken. Magyar Sopronunkból várjuk őket tavaszi viszontlátásra. — Utolsó előadásaikról álljon itt beszámolónk: Pénteken az „Aranyhíd" bemutatója volt „Csak felnőtteknek 1" Helyes volt e figyelmeztetést rányomatni a szinlapra, mert amik az „Aranyhid"-ban történnek, jóérzésű „felnőttek" is csak megbotránkozva nézhetik végig. A franciák — úgy látszik — igen kedvelik a malacságokat, mi azonban még -s— hál' Istennek! — nem emelkedtünk ilyen „kulturális" magaslatra. Ám Vadnay János, Rogoz Imre, Rakovszky Margit és Völgyi Nusi jól játszottak, sőt többször túlságosan aláhúzták a vaskos drasztikumokat. Szombaton a „Kis gróf"-ot, vasárnap az „Aranyhidat" ismételték meg. Hétfőn a „Ripp van Winkle került szinre ismételten, az előzőhöz hasonló jó előadásban. Némi újat csak Pap Laci hozott. A bűvös italt a kalandos Ripp itta meg, s csodálatos módon — Pap Lacinak ártott meg. Baj azonban így sem történt I Kedden : „A szerelem vására". Az erkölesi alapnak kisebb-nagyobb mértékben az összes szerepekben feltalálható hiánya miatt, az élénk mm ESTEREK olcsó és megbízható bevásárlási forrása LÜSZTIG SÁNDOR bőrkereskedése és cipősarokgyára Budapest, YIIL, Stáhly-utca 5. sz. Telefon József 5-36. (Rókus kórház mellett) Vidéki megrendelések gyorsan eszközöltetnek! színek dacára elmosódott jellemfestésü „amerikai történet". (Bár úgy hisszük, hogy a szerepeknek megfelelő alakokért, ha egyáltalán feltalálhatók, nem Amerikába kell mennünk.) Az eladó hűség, barátság, érzelmek világát nem tudja eléggé valószínűen ábrázolni, valami hiányzik megrajzolásából; talán ... az igazi művész. A szerepek azonban biztos kezekben 'voltak. Bodonyiné Király Boriska ragyogó, stílusos, a lélek rezdüléseinek legapróbb változatát visszatükröztető játékáról szólanunk, úgy hiszszük, fölösleges. Zilahy is tehetségének javát, régi szerepeinek utórezgésétől ment önálló játékot nyújtott. Az élvezet- és pénzhajhászó kalandor erőteljesen realisztikus ábrázolásában, egy-két túlzásától eltekintve, már az abszolút művészet határvonalán mozgott. Nagyon jók voltak, mint mindig, Molnár Aranka és Rogoz is. Szerdán operettbemutató: „A hermelines nő". Meséje, az olasz grófnő s az osztrák ezredes története, nem a megszokott háromfelvonásos sablón-mese: van benne tartalom, ötlet. Zenéje, Gilbert muzsikája horvát motívumokkal tarkítva invenciózus, dallamos. Görög Olga (Marianne) szépen énekelt, csak kissé bágyadtan játszott. Érczkövi (gróf Beltrami) hajlékony, kicsiszolt hangja régi fényében tündökölt. Völgyi Nusi (Sophie) kacagó jókedvvel, kedvesen játszott és énekelt; könnyedén libbenő táncai is tetszést arattak. Pap László elegáns játéka, Zilahy elsőrangú őrmestere, Róna és Parlagi bohóságai, a zenekar s a rendezés (a második felvonás illúziót kelteni nem tudó álom-jélenetétől eltekintve) mind teljes elismerésre méltók. Vidám jókedv és többszörös nyíltszíni taps kisérte az előadást. Csütörtökön utolsó előadásul „A hermelines nőM ismételték meg. A búcsúzóra szép számú közönség jött össze, mely meleg tapsokkal mondott bucsut a színtársulatnak. ÚJDONSÁGOK. — Amnesztia. A kormányzó őfőméltósága e hó 3-án kelt magas kéziratával amnesztiát hirdet mindazoknak, akik a kommunizmus bukása után az alkotmányos és társadalmi rend ellen bűnöket követtek el, vagy a jogrend ellen vétettek — kivéve, akiknél e bűncselekményeknek önző nyereségvágy volt a rugója. A kézirat felhívja az igazságügyi és honvédelmi minisztereket, hogy a kéziratban foglaltak végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. — A soproni népszavazás. A városunk területén tartózkodó soproniak összeírása most van folyamatban. Eddig a következők jelentkeztek: Coriány Nándor nyug. máv. fütőházv., WeinachtJózsef telefonk., Schmidt Aladár magántisztviselő, Mayer Józsefné Künsztl Mária, özv. Bisztricsányi Aladárné, Hütter Vilmosné Schmidt Izabella háztartásbeliek. Akik eddig nem tették, tartsák hazafias kötelességüknek a jelentkezést dr. Hermann László v. aljegyzőnél a jegyzői irodában. —• A szegények cipője. Egyik előző számunkban megírtuk, hogy a szegények lábbelijére 30.000 koronát szavazott meg a városi közgyűlés az élelmezési iroda jövedelméből. A határozat helyes volt, de minél előbb végre is kell hajtani. Teljes erővel beköszöntött a tél, fél méteres hó fedi az utcákat, s igen sok szegénynek rongyos cipőjéből ijedten kandikál ki a lába a korán megérkezett fehér vendégre. Különösen az elhagyatott, szegény iskolás gyermekek vannak nagy bajban, mert náluk a cipőtlenség iskolamulasztást is jelent. A humanizmus és a közoktatás érdekében kérjük a tanácsot, hogy intézkedjék, miszerint az iskolás gyermekeknek szánt cipők mielőbb elkészüljenek s kiosztásra kerüljenek. Itt igazán áll a közmondás, hogy „kétszer ad, ki gyorsan ad". De az apróságok cipőjét kövesse gyorsan a felnőtteké is! — A cipők készítését különben a tanács — igen helyesen — Csapó Géza és társai hadviselt iparosokra bízta.