Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-10-29 / 44. szám

módosították, s így az állás végre — annyi huza-vona után — végleg betölthető lesz. Az Igalpusztára elrendelt megváltási eljárás során a város a helyi jelentkezőket óhajtja előnyben részesíteni. Több földvásárlási szerződésre vo­natkozólag a város elővásárlási jogot óhajt gya­korolni s e tárgyban a földmivelésiigyi minisz­ternek előterjesztést tesz. A megejtett népszám­lálás költségeit, 36.000 K-t kiutalták. Az egyhangúlag elfogadott ügyek után nagyobb vita volt az élelmezési hivatal 866.000 K-t kitevő tiszta nyereségének felosztása körül. A tanács és az előkészítő bizottságok azt java­solták, hogy ez összegből 58.000 K-t a hivatal személyzete között osszanak szét, 430.000 K-t különböző jétékony intézményeknek, szegény­ügyi célokra juttassanak, 365.000 K-t pedig a város összes tisztviselő-, kezelő- és szolga­személyzete között osszanak ki megállapított, a családtagok számával arányos skála szerint. Keresztes Gyula, Hajnóczky Béla, ifj. Kovács Sándor, dr. Kőrös Endre és a polgármester vettek részt a vitában, melynek végeredményekép az eredeti javaslat nagy szótöbbséggel elfogad­tatott s csupán a részleteknél történt Hajnóczky Béla javaslata alapján az a módosítás, hogy az élelmezési hivatal vezetőit (úgy a legutóbbit, mint a régit) a nyereségjutalékból kihagyták. E legalább is szokatlan jutalékmegáilapításra befolyással lehetett az az előadott vád, hogy a város lisztjéből 7 vagon megromlott volna, amit azonban a polgármester a leghatározot­tabban megcáfolt, azt koncedálta csupán, hogy egy vagon megromlott, de ezt is a város idén fél vagon búzára becserélte s így még 9000 K haszonra tett szert. Más módosítás a javaslaton, hogy nőtlen v. tisztviselőknek a családosokkal arányítás céljából külön 1000 K-t szavaztak meg. Miután a napidíjak újból való szabályo­zását elfogadták, áttértek az állami kislakások ügyére. A tanács és az előkészítő bizottságok a telep új helyéül a huszárlaktanya mögötti s a város tulajdonát képező telket jelölték ki. A költségek fedezetét már ismertettük, 2 í/ 2 millió K-t az állam ád 2 V a% kamattal, a másik 2 í/ 2 milliót- s az utcarendezésre fordítandó mintegy egy millió K költséget az állam közvetítésével kölcsön veszi a város, a kölcsönök fedezetére a lakbérek s a luxusadó szolgálnak. Vita nem volt, csupán Keresztes Gyula indítványozta, hogy ha az előirányzatból 24 kétszobás és 8 egy­szobás lakás költsége nem futná, inkább keve­sebb kétszobásat építsenek, de a 32 lakás meg­legyen. Ezt elfogadták. Geba András menekült nagykikindai városi mérnöknek a városhoz történt kirendelését tu­domásul vették s őt a főmérnöki állásra be­helyettesítették. Ezzel kapcsolatban tudomásul vették, hogy a v. tanács Ónody Dezső ideig­lenesen alkalmazott mérnököt a szolgálatból elbocsátotta, többek egyértelmű felszólalása folytán azonban kimondták, hogy számára félévi felmondási időre összes illetményei kifizetendők, feltéve természetesen, hogy a tanácshatározat ellen beadott fellebbezését visszavonja. Szűcs Lajos a tulajdonában levő városi malmot újjá akarja építeni s az utcaíérből 14 m 2 területet kér. Sarudy György, Baráth Károly, Giczi Gábor szóltak az ügyhöz, mit végül is új javaslattételre adlak ki a tanácsnak. Perutz testvérek abbeli kérelme körül, hogy hat mun­káslakáshoz, melyeket a náluk lerekvirált laká­sok helyébe építsenek, segélyt kapjanak, nagy vita volt, melynek során Somogyi József előadta, hogy a gyár rnáig sem létesített fonodát, mely­nek céljaira ingyen telket kapott. Krisíófíy Gyula, Keresztes Gyula és Geba főmérnök felszólalása után a tanács javaslatából csupán annyit fo­gadtak el, hogy a város bányájából ingyen ka­vicsot és homokot adnak az építkezéshez s hogy a város számára kiutalt csóti fabarakkot önköltségi áron átengedik a gyárnak. Végül interpellációk voltak. Nagy Sándor azt tette szóvá, hogy a vadászati jog bérösz­szege miért nem emeltetett fel, holott az út­fenntartási, hidjavítási költségek emelkedtek. Csoknyay főügyész azt válaszolta, hogy erre módot adó miniszteri rendelet máig nem adatott ki, indítványozta egyúttal, hogy a kormányhoz e tárgyban feliratot intézzen a város, amit el is fogadtak. Keresztes Gyula a világháborúban elesett hősöknek emelendő emlék ügyében in­terpellált, mire a polgármester megígérte, hogy az üggyel foglalkozik s napirendre tüzi. A gyűlés fél 7 órakor ért véget. Színészet. Pénteken Bernstein szinműirói zsenijének hódolt az a szépszámú intelligens közönség, amely a „Baccarat" előadására zsúfolásig meg­töltötte a nézőteret. Az előadás méltó volt a nagy érdeklődésre. Bodonyiné Király Boriska színjátszó képességeinek gazdag skáláját mu­tatta. Önfeláldozó szerelmétől hajtott érzései, mint vihar törtek elő lelkéből, amely tombolva száguldott végig az akadályokon, mik bűnös útra tévedt kedvese megmentésének útjába ál­lottak. Tudtuk, hogy bűnös a szerelme, de ennek tolmácsolásában, sorsa tragédiájának fel­tárásában olyan igazán emberi volt, hogy maga felé tudta fordítani a megértő részvétet. Pártnere, Zilahy Pál, impozáns megjelenésű fiatal színész, kinek szépen bontakozó tehetsége elé a leg­szebb reményekkel tekinthetünk. Rogoz Imre szerepét minden részletében mesterien dolgozta ki. Erővei teljes, drámai hévtől lüktető játéka nagy hatással volt a közönségre. A kitűnő együttesben Szécskay Árpád és Sugár Lajos foglaltak még el méltó helyet. Szombaton „Gróf Rinaldó" ment. Rosszul ment. A katonai zenekart Lajos bajor király temetésére Sárvárra vezényelték, hát az elő­adást a szinfalak mögé helyezett zongorával kisérték. Operett pedig zenekar nélkül annyit ér, mint a torony harangok nélkül, vagy az erszény pénz nélkül. Nincs, ami tartalmat adjon neki. Vasárnap zsúfolt ház előtt a „Szerencse­tánc"-ot ismételték meg, ugyancsak zenekar nélkül. Ám azért a közönség a bohózatos jelene­teken igen jól mulatott. Hétfőn új Molnár-darab, „A hattyú" volt műsoron. A darab előkelő miliőben, csupa hercegek, hercegnők körében játszódik le. A hercegkisasszony öntudatlanul beleszeret test­vérei házitanítójába, a tudós fiatal tanárba, de aztán környezete kiábrándítja, a trónörököshöz irányítja, mert a fejedelmi hattyúnak csak a vizén szabad úszkálnia ; ha a földre lép, olyan idomtalanná válik, mint a közönséges kacsa. B. Király Boriska (a hercegkisasszony) szépsé­gével hódított, választékos eleganciával játszott. Zilahy Pál a trónörökös szerepében kabinet­alakítást nyújtott. Megjelenése, magatartása, stílusos játéka, sajátos beszédmodora', párosulva kedves tudatlansággal — egészen főhercegi volt. Sugár Lajos (a házitanító), ez a kitűnő készült­ségü színész, tiszteletteljes tartózkodásában is frappánsul kifejezésre juttatta az érzelmeket, miket a hercegkisasszony iránt táplált. Rogoz Imre Jácint atyája rendkívül szimpatikus alakja volt az előadásnak. Aranyos kedélye, atyai jó­sága barátságos derűt varázsolt a színpadra, nézőtérre. Érczkövy kis szerepében is igen jó volt, ellenben Medgyesi Erzsi akkor is a komi­kum tereire tévedt, amikor méltóságteljesnek kellett voina lennie. A zsúfolt ház zajos ová­cióban részesítette a szereplőket. Kedden az előadást megismételték. Szerdán a „Limonádé ezredes" reprizén már' isméi a katonazenekar működött közre. A címszerepben Sugár Lajos, a társulat oszlopos tagja, nemcsak hoi>y igen jól játszott, de pom­pásan énekelt is. Görög Olga, Molnár Aranka, Rogoz Imre, Róna Zoltán és Völgyi Nusi járul­tak még derekasan hozzá a közönség szóra­koztatásahoz. Csütörtökön A legszebb kaland", a har­madik taggal bővült Flers és Caillavet bohózat­gyártó cég legújabb terméke. S bár a miliőn is találhatni kifogásolni valót, mégis a helyzet­komikumok pikantériája az, ami a darabban túlzásba van víve. A szereplők tiszteletreméltó igyekezettel törekedtek az éles jeleneteket letom­pítani. Vadnaynak még erősödni, fejlődni kell. Zilahy rendkivül ügyesen játszotta az esküvő előtt félórával faképnél hagyott férj groteszk szerepét. Molnár Aranka igen bájos és termé­szetes volt Helén szerepében, a harmadik fel­vonás egynéhány jelenetét azonban úgy ő, mint a többi szereplők elejtették. Jók voltak Rogoz, Sugár és Medgyesi Erzsi is. SIMONITS ÉS WINTERSTEIN ÜGYNÖKSÉGE PÁPA, KOSSUTH-UTCA ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István püspök és Czeglédy Sándor főiskolai gondnok a kerü­leti tanintézetek hivatalos meglátogatása céljá­ból e hó 27-én városunkba érkeztek. — Bírósági kinevezések. A hivatalos Közlöny f. hó 27-iki száma közli, hogy a kor­mányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Fürszt Sándor pápai járásbirót a pápai kir. járásbíróság elnökévé nevezte ki. Ez a kineve­zés csak szankcionálása a már majd három éve fennálló helyzetnek, mert Fürszt elnök ennyi idő óta vezette megpróbáltatások súlyos idejében mintaszerű módon a helybeli járás­bíróságot. A díszes álláshoz, melyet 30 évi ki­tűnő szolgálat után ért el, tisztelői, az egész város szerencsekivánatai fűződnek. — Ugyan­ezen alkalommal Handl József, a pápai járás­bírósághoz ideiglenesen áthelyezett nyárád­szeredai kir. járásbiró pápai járásbirósági al­elnökké neveztetett ki, mig Keményffy Aladár, a helybeli járásbíróság régi érdemes bírója a jb. alelnöki címet kapta. — A veszprémi tör­vényszéknél az elnöknek kúriai birói címet adományozott a kormányzó, dr. Kerényi Alajos a győri ítélőtáblához táblabírónak neveztetett ki, dr. Csajághy Károly és dr. Bajóthi Ödön a veszprémi törvényszékhez tanácselnököknek neveztettek ki. — Reformációi emlékünnep. Az ev. leányegylet október hó 30-án este 6 órakor a gyülekezeti tanácsteremben a reformáció meg­indulásának évfordulója alkalmából tartja év­nyitó vallásos estélyét a következő műsorral: 1. Közének. 2. Megnyitó. Tartja Mesterházy László lelkész. 3. Szaval Engelbert Rózsi. 4. Ünnepi beszédet mond Kováss Sándor theol. akad. igazgató. 5. Karének. A leányegylet ének­kara. 6. Szaval Horváth Károly. 7. Közének. Az estély végeztével offertóriumot tartanak. — Himen. Somogyi Margit úrhölgyet f. hó 23-án vezette oltárhoz a helybeli plébánia templomban Nagy Endre, nemesepáti-i molnár. A fiatal párt Blazovich Jákó bencés-igazgató adta össze. — A város segélyei. A városi közgyűlés határozatából az élelmezési iroda jövedelméből a következő intézmények részesülnek segélyben: Anya- és csecsemővédő egylet 50.000, tüdő­beteg-dispanzaire 30.000, hadigondozó népíroda 30.000, hadirokkantak nemzeti szövetsége 30.000, ápoldák 30.000, népkonyhák 30.000, menekültek segélyezésére 10.000, hadifoglyok fogadására 10 000, tűzoltóságnak beszerzésre 100.000, sze­gényeknek lábbelire 30.000, szegényeknek 70.000. Összesen: 430.000 korona. — Részvét. A legutóbbi városi közgyűlé­sen az elnöklő polgármester meghatott hangon parentálta el a közgyűlés nagyérdemű tagját, a nemrég elhunyt Sült József kir. közjegyzőt. Emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg s a gyászoló családdal közlik a képviselőtestület részvétét. — Általános lesz a tüzolíóköteíezeit­ség. Az Országos Tűzoltó Szövetség elő­terjesztésére a belügyminisztériumban tűzoltó szabályrendelet készül. A rendelet elsősorban lehetetlenné akarja tenni, hogy a tüz- vagy rnás elemi csapás esetén egyesek kivonják magukat a mentési kötelezettség alól. Evégből tizenhat­tól negyvenkét éves korig minden férfi tűzoltó­köteles. Kivételt csak a nyomorékok, rokkantak és a sportegyesületek tagjai képeznek, akik nem lesznek kötelezhetők a tűzoltószolgálatra. A tüzoltóköíeleseket kétféle kiképzésben részesítik és pedig a tűzoltásban és a mentésben. A gyakorlati kiképzésen kivül elméleti oktatás is lesz az általános műveltség megszerzése végett és e célból az egyes tüzoltóegyesületek kebelé­ben könyvtárakat és dalárdákat kell szervezni. Egyenruháról egyelőre nem lehet szó, csak az egyenlő sapka lesz kötelező. — A ref. leányegyesület köréből. A ref. leányegyesület miniszteri engedéllyel és felszereléssel háztartási és gazdasági tanfolya­mot nyit november közepén. Jelentkezők kor­látolt számban vétetnek fel. A tanfolyam 8 hétig tart. Bővebb felvilágosítást ad naponta 1—2-ig Geőbel Ilona. — Az egyesület Tisza-emlék­ünnepét nov. 6-án este 8 órakor tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents