Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.
1921-10-15 / 42. szám
Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyem3a.| — Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az eredmény,*ami eddig eléretett, valljuk meg őszintén, kizárólag diplomáciai eredmény. Hogy a jeget megtörtük, hogy egyáltalán szóba álltak velünk, hogy egy hatalom (ha nem is a leghatalmasabb hatalom: az olasz), mely a világháborúban ellenségként állott velünk szemben, mégis némi megértő jóindulatot tanúsított velünk szemben, ez semmi szin alatt sem kicsinylendő, sőt méltányolható és elismeréssel fogadható. Maga az eredmény azonban, hogy Sopronnak és talán még 8—10 környékbeli falunak alkalmat adnak megnyilatkozásra, vajmi csekély. Ne higyje senki, hogy tán a szavazás kimenetele iránti aggodalom mondatja ezt velünk. Aki ezekben a hónapokban Sopronban járt, aki látta azt a lángoló hazaszeretetet, mely ott a kebleket eltölti, aki visszaemlékezik arra a versre, mit akkor publikált egy soproni német patriciusi család sarja, dr. Schwarz Alfréd ügyvéd, mikor már az osztrák csendőrök a határt átlépték, hogy a „Burgenland"-ot birtokba vegyék, mikor tehát fenyegette a veszély, hogy ilyen kijelentésért: „Meggyaláztátok, betörők, a német hűséget, ma szégyenlem magam, hogy német vagyok!", egyszerűen fellógatják, aki mindezt tudja és újból átgondolja, annak semmi kétsége sem lehet az iránt, hogy a népszavazás az összes szavazatoknak legalább 75%-ával (csak kommunistákés megbódított „grossdeutsch'-ok fognak amoda szavazni) a mi javunkra fog eldőlni. E tekintetben nem tartunk semmitől. De ez az eredmény azzal szemben, amiről viszont törvényesen lemondani akarunk, elenyésző csekélység. Az elrablandó területnek talán ha huszadrésze, az elszakítandó lakosságnak legfeljebb tizedrésze maradna csupán nekünk. A tiszta magyar Felsőőr, a Lappincs-menti németajkú kuruc magyar falvak, a rendületlen hűségű horvátok, a ruszti borvidék és sok minden más magunk beleegyezésével menne így veszendőbe, lenne Ausztria prédája. Ha van magyar, aki ebbe bele mer nyugodni, emelje fel kezét, jelentkezzék. Ha nincs, aminthogy nem lehet, akkor bizzuk a többit azokra a „banditákéra, akik közül kettőt, az üde ifjúságukban hősi halált halt Vámossy Tibort és Losonczy Antalt csak most helyeztük be frissen ásott sírjukba. Magyar vértanuk vére termékenyítette meg a nyugati végeket, nem kell félnünk, abból csak szabadság sarjadhatott! Hivatali állásra immár alig valaki akar menni. Nemrég a vármegyén jogi kvalifikációval biró árvaszéki ülnöki állást akartak betölteni. A régi jó időben ilyenre tiz pályázó is akadt. Hogy is ne akadt volna? Tisztességes kenyeret adó pozíció volt. Egyszerre „tekintetes úr" lett a szerencsés nyertes. Ma nem kell az állás senkinek. Hogy aztán a helybeli adópénztár nem kap érettségizett segéderőket a nagy munkatorlódás megszüntetésére, ez szinte természetes jele a lenézésnek, amellyel mindenki a hivatali állásra tekint. Ma mindenki „önálló kereső" akar lenni. Ez valamikor jól hangzott, munkavágyat, vállalkozási kedvet jelentett, ma azonban némi mellékzöngéje is van. A hivatali nyomorúság megutálásával egyidejűleg a könnyű keresési módok iránti hajlam lép előtérbe. Könnyen keresni pedig, igaz, lehet néha véletlen szerencse révén is, de akárhányszor bizony a nagy és mohó gazdagodási vágy némi szerencse-korrigálásra is csábít. Talán nem éppen olyanra, ami a törvénynyel direkt összeütközik, de nagyon sokszor olyanra, ami a fennálló törvényes rendelkezések megkerülésével, a rendelkezések végrehajtására hivatottak megkörnyékezését, szóval olyasmit jelent, ami az üzleti realitás fogalmával bajosan egyeztethető össze. Hogy az ilyen keresési vágy beteges szimptóma, az kétségen kivül áll. A nagy és általános drágulásnak ez is egyik tényezője, nagyobb és fontosabb talán, akár a bankjegyinfláció. Nyilvánvaló, hogy az emberek a becsületes, rendes munkától elszoktak a háború alatt. Hogy ismét rendes kerékvágásba zökkenjenek, ahhoz elsősorban meg kell adni a munkásnak a maga bérét. Nem lehet kívánni, hogy az árvaszéki ülnök korgó gyomorral intézze milliárdot érő hitbizomány ügyeit, valamint az se lehet valami munkaösztönző tényező, mikor a szegény adóhivatali tisztjelölt milliós vagyonok után kivetett adókat számol el, majd belebódul a hatalmas számoszlopok sokába, neki magának meg annyit sem számolhat ki elsejére, amiből egy pár cipő ára kitellenék. SIMONITS ÉS WINTERSTEIN ÜGYNÖKSÉGE PÁPA, KOSSUTH-UTCA Az „állami" kislakások. Több városban már meg is kezdték az úgynevezett „állami" kislakások építését. Azért mondjuk úgynevezettnek, mert amint végmegállapodásként a feltételek kialakultak, ezek a lakások sokkal több joggal lesznek „városisaknak nevezhetők. A név egyébként mellékes. Arról van szó, hogy a város elfogadja-e azokat a feltételeket, amelyek a tárgyalások folyamán — mint értesülünk — nem tudtak az eddigieknél kedvezőbbekre kialakulni. Öt millió koronás költségről van szó. Ebből az öt millióból 2 1/ 3 milliót az állam ad 2 1/ a °/<r o s kamat mellett. A összeg másik felének felvételénél pedig kezünkre jár, hogy 6—6 74%-nál több kamatot ne kelljen fizetnünk. Lenne pedig ez Ötmillió 32 kislakás költsége, melyeknek terveit ingyen bocsátaná rendelkezésünkre az állam, mely a műszaki egyéb dolgok megoldásánál is kezünkre járna. Elfogadja-e a város az ajánlatot vagy sem, arról a folyó hó 27-ikére összehívandó városi közgyűlés fog dönteni. Véleményünk szerint bajosan zárkózhatik el előle. Másutt sem tették tudtunkkal egy helyen sem. Nem volt eddig egy város sem szűkmarkú a lakásínségben szenvedőkkel szemben, bár egyebütt is, nálunk is vannak és lesznek az öt millión kivül egyéb költségek is. Attól függőleg, hogy az új telep hol épül fel, vagy 6—800.000 K-t biztosan kell számítani az utcarendezés, villanyvilágítás stb.-re is. Az összesen tehát 6 millió költség fedezetét nyújtanák a beszedendő lakbérek, melyek nagyságának megállapítása a város joga marad s a forgalmi adónak 1/ 8 része. Mindez persze, nem lehet teljes fedezet, hogy valami áldozatot kell a városnak hoznia, az kétségtelen. A lakásnyomor enyhítése, a munkaalkalom nyújtásának kilátása, a város fejlesztésének lehetősége mind olyan tényezők, amelyek feltétlenül közre fognak játszani a város és lakossága igaz érdekeit szolgáló közgyűlési határozat meghozatalában. — Posta- és távirda-gyakornoki állások. A m. kir. posta-, távírda- és postabeszélőnéi 50 gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. Csakis azok az ifjak pályázhatnak, akik főiskolát, középiskolát sikeresen elvégezték, 18. életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi, valamint iskolai bizonyítványokkal felszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók előljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók az illetékes főszolgabiró, vagy polgármester útján /. évi október hó 20-ig ahhoz képest, hogy hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti székesfővárosija budapesti kerületi, a miskolczi, a debreczeni, a szegedi, pécsi posta- és távirdaigazgatóságokhoz, illetőleg a soproni posta- és távirdaigazg. szombathelyi kirendeltségéhez nyújtsák be. Férfi és női kelme különlegességek női és leányka kabát újdonságok
