Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-10-15 / 42. szám

Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Laptulajdonos főszerkesztő: dr. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyem3a.| — Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Az eredmény,*ami eddig eléretett, valljuk meg őszintén, kizárólag diplomá­ciai eredmény. Hogy a jeget megtörtük, hogy egyáltalán szóba álltak velünk, hogy egy hatalom (ha nem is a leghatalma­sabb hatalom: az olasz), mely a világ­háborúban ellenségként állott velünk szemben, mégis némi megértő jóindulatot tanúsított velünk szemben, ez semmi szin alatt sem kicsinylendő, sőt méltányolható és elismeréssel fogadható. Maga az ered­mény azonban, hogy Sopronnak és talán még 8—10 környékbeli falunak alkalmat adnak megnyilatkozásra, vajmi csekély. Ne higyje senki, hogy tán a szavazás kimenetele iránti aggodalom mondatja ezt velünk. Aki ezekben a hónapokban Sopronban járt, aki látta azt a lángoló hazaszeretetet, mely ott a kebleket el­tölti, aki visszaemlékezik arra a versre, mit akkor publikált egy soproni német patriciusi család sarja, dr. Schwarz Alfréd ügyvéd, mikor már az osztrák csendőrök a határt átlépték, hogy a „Burgenland"-ot birtokba vegyék, mikor tehát fenyegette a veszély, hogy ilyen kijelentésért: „Meg­gyaláztátok, betörők, a német hűséget, ma szégyenlem magam, hogy német va­gyok!", egyszerűen fellógatják, aki mind­ezt tudja és újból átgondolja, annak semmi kétsége sem lehet az iránt, hogy a nép­szavazás az összes szavazatoknak legalább 75%-ával (csak kommunistákés megbó­dított „grossdeutsch'-ok fognak amoda szavazni) a mi javunkra fog eldőlni. E tekintetben nem tartunk semmitől. De ez az eredmény azzal szemben, amiről vi­szont törvényesen lemondani akarunk, elenyésző csekélység. Az elrablandó te­rületnek talán ha huszadrésze, az elszakí­tandó lakosságnak legfeljebb tizedrésze maradna csupán nekünk. A tiszta ma­gyar Felsőőr, a Lappincs-menti német­ajkú kuruc magyar falvak, a rendületlen hűségű horvátok, a ruszti borvidék és sok minden más magunk beleegyezésé­vel menne így veszendőbe, lenne Ausz­tria prédája. Ha van magyar, aki ebbe bele mer nyugodni, emelje fel kezét, jelentkezzék. Ha nincs, aminthogy nem lehet, akkor bizzuk a többit azokra a „banditákéra, akik közül kettőt, az üde ifjúságukban hősi halált halt Vámossy Tibort és Losonczy Antalt csak most helyeztük be frissen ásott sírjukba. Ma­gyar vértanuk vére termékenyítette meg a nyugati végeket, nem kell félnünk, ab­ból csak szabadság sarjadhatott! Hivatali állásra immár alig valaki akar menni. Nemrég a vármegyén jogi kvalifikációval biró árvaszéki ülnöki ál­lást akartak betölteni. A régi jó időben ilyenre tiz pályázó is akadt. Hogy is ne akadt volna? Tisztességes kenyeret adó pozíció volt. Egyszerre „tekintetes úr" lett a szerencsés nyertes. Ma nem kell az állás senkinek. Hogy aztán a helybeli adópénztár nem kap érettségizett segéd­erőket a nagy munkatorlódás megszün­tetésére, ez szinte természetes jele a le­nézésnek, amellyel mindenki a hivatali állásra tekint. Ma mindenki „önálló ke­reső" akar lenni. Ez valamikor jól hang­zott, munkavágyat, vállalkozási kedvet jelentett, ma azonban némi mellékzöngéje is van. A hivatali nyomorúság megutálá­sával egyidejűleg a könnyű keresési mó­dok iránti hajlam lép előtérbe. Könnyen keresni pedig, igaz, lehet néha véletlen szerencse révén is, de akárhányszor bi­zony a nagy és mohó gazdagodási vágy némi szerencse-korrigálásra is csábít. Ta­lán nem éppen olyanra, ami a törvény­nyel direkt összeütközik, de nagyon sok­szor olyanra, ami a fennálló törvényes rendelkezések megkerülésével, a rendel­kezések végrehajtására hivatottak meg­környékezését, szóval olyasmit jelent, ami az üzleti realitás fogalmával bajosan egyeztethető össze. Hogy az ilyen kere­sési vágy beteges szimptóma, az kétsé­gen kivül áll. A nagy és általános drá­gulásnak ez is egyik tényezője, nagyobb és fontosabb talán, akár a bankjegy­infláció. Nyilvánvaló, hogy az emberek a becsületes, rendes munkától elszoktak a háború alatt. Hogy ismét rendes kerék­vágásba zökkenjenek, ahhoz elsősorban meg kell adni a munkásnak a maga bérét. Nem lehet kívánni, hogy az árva­széki ülnök korgó gyomorral intézze mil­liárdot érő hitbizomány ügyeit, valamint az se lehet valami munkaösztönző té­nyező, mikor a szegény adóhivatali tiszt­jelölt milliós vagyonok után kivetett adó­kat számol el, majd belebódul a hatalmas számoszlopok sokába, neki magának meg annyit sem számolhat ki elsejére, amiből egy pár cipő ára kitellenék. SIMONITS ÉS WINTERSTEIN ÜGYNÖKSÉGE PÁPA, KOSSUTH-UTCA Az „állami" kislakások. Több városban már meg is kezdték az úgynevezett „állami" kislakások építését. Azért mondjuk úgynevezettnek, mert amint végmegálla­podásként a feltételek kialakultak, ezek a lakások sokkal több joggal lesznek „városisaknak ne­vezhetők. A név egyébként mellékes. Arról van szó, hogy a város elfogadja-e azokat a feltételeket, amelyek a tárgyalások folyamán — mint ér­tesülünk — nem tudtak az eddigieknél ked­vezőbbekre kialakulni. Öt millió koronás költ­ségről van szó. Ebből az öt millióból 2 1/ 3 milliót az állam ad 2 1/ a °/<r o s kamat mellett. A összeg másik felének felvételénél pedig kezünkre jár, hogy 6—6 74%-nál több kamatot ne kelljen fizetnünk. Lenne pedig ez Ötmillió 32 kislakás költsége, melyeknek terveit ingyen bocsátaná rendelkezésünkre az állam, mely a műszaki egyéb dolgok megoldásánál is kezünkre járna. Elfogadja-e a város az ajánlatot vagy sem, arról a folyó hó 27-ikére összehívandó városi közgyűlés fog dönteni. Véleményünk szerint bajosan zárkózhatik el előle. Másutt sem tették tudtunkkal egy helyen sem. Nem volt eddig egy város sem szűkmarkú a lakásínségben szenvedőkkel szemben, bár egyebütt is, nálunk is vannak és lesznek az öt millión kivül egyéb költségek is. Attól függőleg, hogy az új telep hol épül fel, vagy 6—800.000 K-t biztosan kell számítani az utcarendezés, villanyvilágítás stb.-re is. Az összesen tehát 6 millió költség fedezetét nyújtanák a beszedendő lakbérek, melyek nagy­ságának megállapítása a város joga marad s a forgalmi adónak 1/ 8 része. Mindez persze, nem lehet teljes fedezet, hogy valami áldozatot kell a városnak hoznia, az kétségtelen. A lakásnyomor enyhítése, a munkaalkalom nyújtásának kilátása, a város fejlesztésének le­hetősége mind olyan tényezők, amelyek feltét­lenül közre fognak játszani a város és lakossága igaz érdekeit szolgáló közgyűlési határozat meghozatalában. — Posta- és távirda-gyakornoki ál­lások. A m. kir. posta-, távírda- és postabeszé­lőnéi 50 gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. Csakis azok az ifjak pályázhatnak, akik főis­kolát, középiskolát sikeresen elvégezték, 18. élet­évüket betöltötték és magyar állampolgárok. A sajátkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi, valamint iskolai bizonyítványokkal felszerelt folyamodványokat a már közszolgálatban állók előljáró hatóságuk, a közszolgálatban nem állók az illetékes főszolgabiró, vagy polgármester út­ján /. évi október hó 20-ig ahhoz képest, hogy hol óhajtanak alkalmazást nyerni, a budapesti székes­fővárosija budapesti kerületi, a miskolczi, a debre­czeni, a szegedi, pécsi posta- és távirdaigazgató­ságokhoz, illetőleg a soproni posta- és távirda­igazg. szombathelyi kirendeltségéhez nyújtsák be. Férfi és női kelme különlegességek női és leányka kabát újdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents