Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-10-01 / 40. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 80, félévre 40, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 2 korona. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENI>RE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, föiskoiai Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. A jó fiuknak, hiába ilyen a világ sorja, akárhányszor kisebb a becsületjük, mint az engedetleneknek, a rakoncátla­noknak. Ha az engedetlenség, a más úton járás célt ér, akkor az eredmény előtt mindenki meghajol, akkor a rakoncátlan­nak mindent megbocsátanak. Viszont a jó, a puha, bábszerü fiúcskát akárhány­szor mellőzés, kifigurázás éri. Akárcsak minket — Genfben. Ugy-e hogy jó fiúcs­kák akartunk lenni s jutalom érte: egy évig várhatunk a Népszövetségbe leendő felvételünkre. Én ugyan nem hiszem, hogy ez a kölcsönbiztosításra s szédel­gésre alapított vállalat valaha valamit is segítene rajtunk, de voltak naivak, akik azt hitték, hogy hazánk boldogsága ezen fog megfordulni. Hiába voltak azonban ők jó fiuk, szépen becsapattak. Most aztán meg mintha megint jő fiuk akar­nánk lenni. A Sopronról szóló tárgyalás gyanús. Mert nekünk Sopron kell, első­sorban kell, de vele együtt mindaz keli, amit még eddig ki nem adtunk kezünk­ből. Ha megnyugszunk egy városban és kilenc faiuban és ezért adunk ismét bő­séges élelmet Ausztriának, végezetül me­gint becsapottak leszünk és esetleg még Sopron körül is történik olyan machi­náció, aminőre az osztrák sógor mindig kapható. Már csak inkább legyünk mi az ántánt szemében rossz fiuk és tartsuk meg, ne eresszük ki kezünkből egy darab­ját sem annak, ami a miénk s ami a miénk akar is maradni. Tisza-emlékünnep. — Egyházkerületi közgyűlés. — — 1921 szept. 24—25. A dunántúli ref. egyházkerület szeptember hó 24. és 25. napjain tartotta városunkban őszi rendes közgyűlését s ennek keretében halha­tatlan főgondnoka, Tisza István gróf emlék­ünnepét. A közgyűlésire, a kerület egyházi és világi alkotó tagjai — minden bizonnyal a Tisza-emlékünnepre való tekintettel — a szo­kottnál is nagyobb számmal gyűltek össze. Jelen voltak többek között a kővetkezők: Nagy Lajos, Szűcs László, Demjén Márton, Czeglédy Sándor, Medgyasszay Vince esperesek, Kulin Sándor, Kovács Sebestény Endre, Kenessey Miklós, Chernel Antal egyházmegyei gondno­kok, Szabó György egyházmegyei ügyész, Da­rányi Kálmán, Fáy István főispánok, továbbá a ker. tanácsbirák és ker. képviselők közül mintegy ötvenen. A közgyűlést Németh István püspök ma­gas röptű imával nyitotta meg, mely után dr. Balogh Jenő főgondnok mondott nagyhatású megnyitó beszédet. Az alakulás után a meg­választott új tisztviselők tettek esküt. Nevükben szénioruk, Szűcs Dezső tanácsbiró mondott szép szavakban köszönetet, Czeglédy Sándor, az újonnan megválasztott főiskolai gondnok pedig építő munkájának tervét vázolta, melynek egyik főpontja a pápai theol. akadémia meg­tartása és erősítése. Áttérve a napirendre, mindenek előtt a püspöki jelentést tárgyalták dr. Segesdy Ferenc főjegyző előadásában. Mindazt, ami a kerület életében lényeges, felölelte a jelentés, tulajdon­képen a legtöbb ügyben a püspök gazdag te­vekenységét jellemző javaslatok nyomán hoztak minden vita nélkül elfogadott határozatokat. Vita csupán egy pontnál volt, az újonnan vá­lasztandó theológiai tanárok ügyénél, de végül itt is egyhangú határozat jött létre. Miklós Ödön lett a fheológián néhai Thury Etele, Tóth Lajos pedig Czeglédy Sándor tanszékének örököse s így a tanári létszámot teljessé tették. Ezután a pénzügyeket referálta Fülöp József egyházmegyei számvevő. A szükségletekkel lépést tartó milliós költségvetéseket az egyházkerület mind akcep­tálta. A főiskolai és nőnevelő-intézeti ügyeket Faragó János, a népiskcflai ügyeket Tóth Kálmán, a közigazgatási ügyeket Czeglédy Sándor, a többieket Konkoly Thege Béla referálta. Min­den ügy. pontosan volt előkészítve. A tárgyalás egész napon át tartott s így sikerült elérni, hogy az érdemleges közgyűlési munka szombat estére befejezést nyert. * A kerület örök büszkeségének, Tisza István grófnak emlékezetét újította fel a másnapi gyász­ünnep. Az ünnepen képviselve volt a kormány is dr. Tóth István miniszteri tanácsos által, a testvér evangélikus egyházkerület Gyurátz Fe­renc ny. püspök, Takács Elek esperes, Horváth Sámuel ny. esperes, Mesterházy László, Bélák Lajos, Kristóffy Gyula, Kiss István tagokból álló küldöttség utján, továbbá a Tisza-emlékbizott­ság, melynek nevében Szász Károly, Kozma Andor, dr. Miskolczy Imre, Sándor Tivadar jelentek meg, ott voltak még Csukás Endre és Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselők is. A kerület tagjai teljes számban, az ódon refor­mátus templom zsúfolásig tele. Gyülekezeti ének — a XC. zsoltár elzengése — után a nőnevelő-intézeti énekkar énekelt meg­kapó szépen. A gyászbeszédet Kis József pápai esperes-lelkész tartotta. A gyönyörű ima után a zsoltárból vett, kitűnően megválasztott textusát olvasta fel: „Kisérts meg engem erős Isten és lássad az én lelkemet, próbálj meg engemet és lásd meg az én gondolataimat és lásd meg, ha boszuságodra való úton járok-e és hordozz engem tökéletes úton". Maga a beszéd szoro­san textus-alapon kifejtett, teljesen eredeti gon­dolat sorával, jellemző erejével és pompás előadásával egyaránt mély és egységes hatást keltett. Megéledt a beszéd nyomán a nagy férfiú alakja, ki valóban lélek szerint iparkodott a tökéletes úton járni s kit ezért méltán gyá­szol nemzete. * A főiskolai kántus remek énekszáma volt az átmenet az ünnep második részére. Tizenhat már működő papot, majdnem mind a pápai fő­iskola növendékét avatta fel papi tisztére Németh István püspök. Szép beszédben kötötte lelkükre ez alkalommal kötelességeiket. Gyönyörű beszéde maradandó emlék lesz úgy a felavatottaknak, mint á hallgatóságnak. Megható volt, mikor az ifjú papok énekben hívták a szent lélek se­gítségét, majd egy-egy bibliai idézettel bocsá­totta el őket a püspök hivatásuk útjára. Istenitisztelet után a kerületi közgyűlést folytatták, melyen elhatározták,^ hogy Tisza István gróf arcképét a főiskolai diszterem szá­mára megfestetik. * A délelőtti ünnep kiegészítő része volt a ref. nőegylet által rendezett magas színvonalú hangverseny, melynek minden egyes szárna nagy hatást keltett. A vendégszereplők sorában voltak nagy költőnk, Kozma Andor, az ékes­szavu Czeglédy Sándor, ki újat és értékeset tudott Tiszáról mondani, Miklós Géza, a székes­fehérváriak kitűnő lelkésze, Bartha István szín­művész a maga tökéletes szavalat-előadásával s az ifjú gárda jeles tagja, Tildy Zoltán orczi leikész. A helyi erők közül Gutt Margit, Hat­vani Lajos, Gáty Ferenc, Tóth Lajos s a fő­iskolai kántus méltó sikerrel szerepeltek. Az előadás tekintélyes összegű jövedelmet hozott a nőegylet szegényakciója javára. Mi van a kőrhííz-üggyel? Egy kis anekdótával kezdem. Egyszer egy földesúr négyes fogatával megsülyedt a rossz úton. Hiába biztatgatta, ütlegelte négy szép paripáját, biz' azok nem tudták kimozdí­tani helyéből a megrekedt kocsit. Végre aztán jött arra egy szegény paraszt két rossz gebé­jével. Látva a keserves kínlódást, kifogatta a négy paripát a kocsi elől s reá fogta a maga két kis lovát és azok az első nógatásra min­den erőfeszítés nélkül kihúzták a kocsit a kátyúból. A földesúr álméikodására aztán a paraszt az esetet a következőkép magyarázta meg: Lássa, nagyságos úr, a maga lovai ahányan vannak, annyifelé húznak, az én két kis lovam pedig szorosan összefog. Körülbelül így vagyunk a közkórház ügyé­vel is, amely a jcét évi huza-vona és sok-sok tárgyalás után még mindig nem jutott dűlőre. Pedig joggal remélte mindenki, hogy a kérdés immár a megoldás stádiumába jut. Az ese­ményt, hogy a női kórház az irgalmas-rend kórházában nyert elhelyezést, csakhamar kö­vette a kórháznak műtőteremmel való kibőví­tése, komoly kezdeményezés történt a gyógyá­szatban ma oly fontos Röntgen-gép beszerzé­sére is, szóval olyan örvendetes fejlődés jelei mutatkoztak, hogy mi képzeletben már előttünk láttunk egy minden kívánalomnak megfelelő modern közkórházat. Sajnos azonban, a szépen induló moz­galom a mindent megölő nemtörődömség foly­tán megakadt s ma ott állunk, hogy a kórház visszasülyed előbbi mizerábilis állapotába A műtőorvos eltávozott Pápáról, helye még min­dig nincs betöltve s a műtétre szoruló bete­geket a legegyszerűbb bajjal is el kell szállí­tani Pápáról. Az igért kórház-kibővítés és fel­szerelés szintén nem történt meg, amire pedig halaszthatatlanul szükség volna. Férfi és női kelme női és leányka kabát különlegességek újdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents