Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-01-22 / 4. szám

A négy szobor. A f. hó 16-án Budapest Szabadság-terén leleplezett irredenta-szobroknak, hogy az allegorikus alakok jelentőségét és értelmét mindenki szivébe vésse, itt közöljük részletes leírását. A leleplezés alkalmából a Nyugat talapzatára Pápa város nevében polgármesterünk koszorút helyezett el. KELET A szobor alapeszméje abból az érzésből fakadt, mely most minden magyar lelkét áthatja, ha az elszakított Erdélyre gondol. Erdélyre, mely történelmi szálaival a magyarság őslegendájáig: Csaba vezérig gyökerezik. Ez az érzés politikai tudattá kell, hogy váljon s ezt akarja erősíteni a szobor is. A székelyek ősmondáiban az áll, hogy ha a székely nép veszedelemben van. Csaba vezér indul meg a Hadak útján s a székely nép segítségére siet. Ez a Csaba vezér a szobron a magyar erő és öntudat. Ami magyarság a szoborban van, azt nem külsőségekkel, hanem belülről fakadó érzéssel, magyar jelleggel óhajtotta a művész kifejezni. Egyébként Kelet-Magyarország az elszakított Erdély allegorikus szobrát két eggyé hozott alakkal ábrázolja. Az ősmagyar erő megtestesített alakja a levetkőztetett s kopjájához láncolt Erdély bilincseit széttöri, az aléltságból ébredező alakot magához karolja s elszántan várja azt a pillanatot, hogy a magyarságon esett gyalázatot megtorolja. Az agyonsanyargatott Erdély alakja a fájdalom lenyügözöttségéből felgerjedő reménynyel, feltörő mozdulattal görcsösen tartja Erdély címerét. DÉL A szobor a Délvidék, a Bácska, Bánság, tehát hazánk magtára. Búzakévék között dacosan áll a sváblány, jobbjában sarló, baljában egy csomó kalász, melyet félrevont gyűlölt ellenségétől, a megszállótól. Hűségesen simul oda a mögötte álló magyarhoz, aki a magyar pajzzsal vértezett balkarjával védőén átkarolja. Jobbjában pallós, amellyel kész elrabolt testvéreért síkraszállni. NYUGAT Nyugat-Magyarországot egy fájdalmas kifejezésü ifjú symbolizálja, aki Szt. István koronájára borulva, végső erőfeszítéssel tartja jobb kezében az ország testéről leszakadni készülő nyugati vármegyék cimerpajzsát, bal kezével pedig görcsösen kapaszkodik a kettős keresztes négyfolyós országcimerbe. Az ifjú mellett a Hadúr áll. Jobbja a földbe szúrja a történelmi pallóst, védve a mellette térdelőt, s figyelmeztetve mindenkit arra, hogy egy évezred jogait a nemzettől büntetlenül eltulajdonítani nem lehet. A Hadúr ősi alakja jobbján a hadvezető madár, a Turul szárnyal, jeléül annak, hogyha kell, fegyverrel fogjuk védeni a történelmi határokat. A szoborban a fősúly a Hadúrra van fektetve, mozdulatában, külső megjelenésében és arca kifejezésével hirdetve azt, ami bennünk nagy és nemes, ami bennünk erő és elszántság, ami bennünk az önmagunkba és ezeréves történelmi multunkba vetett hit és bizalom, a tradíciónkhoz és örökségképen ránk maradt ősi jellegünkhöz való ragaszkodás. ÉSZAK Az elszakított Észak-Magyarország emlékére készített szobor főalakja a megtépázott, feldarabolt szegény hazánk symboluwia. a Hungária, ki keresztre feszítve, félaléltan roskadozik, karjai megkötözve, tehetetlenül csüngenek alá, harci koronás sisakkal fedett feje féloldalra hajlik, arccal a Mindenség ura felé, míg szemei gyermekeire fájdalmasan tekintenek alá. A kis tót fiú dacos arccal, ellenségeinktől menekülve búvik Hungáriához, a kettő elválaszthatatlan egységének megvédésére ÉszakMagyarország történelmi szelleme, a kuruc, kivont karddal ront előre. KÜRTZ GYULA zongoraraktára UK JPápa, Fo-tér. UM Fráncsics Norbert f ÚJDONSÁGOK. „Hiszek egy Istenben, Hiszek ©gy hazában, Hiszek egy isteai örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." — Személyi hir. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselőnk f. hó 20-án Pápára érkezett, s az új ülésszak megnyíltáig, február 3-ikáig, városunkban tartózkodik. Szép és harmonikus, a közjónak szentelt nemes- munkás élet után e hó 16-án városunkban hunyt el Fráncsics Norbert bakonyfeéli bencés apát. A megboldogult 1848-ban született Győrött és több mint fél évszázadon át volt a bencés rend tagja. Hosszabb ideig működött mint tanár és igazgató Győrött. Győr városa 1892-ben országgyűlési képviselőjévé választotta. 1897-ben a budapestvidéki tankerület főigazgatójává nevezték ki, amely tisztében csak úgy, mint előző munkássága már a magyar tanügynek jelentékeny szolgálatokat tett. 1904-ben választatott meg a Szent Móricról nevezett bakonybéli apátság fejévé, s itt csendes, áhítatos munkában töltötte éveit. Hosszabb idő óta betegeskedett, baja kezeltetése véget-t jött pár hét előtt az irgalmas-rend székházába, ahol az Úrban csendesen elszenderült. Holttestét a helybeli bencés templomban felravatalozták, s itt tartották Ielkiüdvéért az engesztelő szentmisét, s szentelte be koporsóját Bárdos Rémig pannonhalmi főapát f. hó 18-án d. e. 9 órakor. A gyászszertartás végeztével a koporsót kocsira tették, s nagy gyászmenet, melyben résztvettek az összes bencések, a helybeli katholikus iskolák növendékei és soktagu résztvevő közönség, kisérte el a város határáig. A gyászkocsi innen tovább haladt Bakonybélbe, ahol másnap, 19-én a Jándi Bernandin czelldömölki apát által végzett gyászszertartás után, örök pihenőre helyezték Fráncsics apát hült tetemét. Áldás emlékére! — Dr. Tóth rendőrkapitány hivatalában. Dr. Tóth István rendőrkapitány, a pápai államrendőrség vezetője, aki éppen egy félesztendőt nemkeresett pihenőben töltött, miután az ellene és működése ellen emelt vádak nemcsak teljesen alaptalanoknak bizonyultak, de a vizsgálat hivatali működésének kifogástalan voltát fényesen igazolta, a hét elején újból átvette a helybeli rendőrség vezetését. A népszerű rendőrkapitányt hivatalbalépése alkalmából igen sokan szivből köszöntötték. — Hamuth János rendőrkapitány, aki a helyettesítést közmelegedésre intézte, újból a bűnügyi osztály vezetését vette át. — Pápa lakossága — 21.247 lélek. Mint már múlt számunkban is jeleztük, a népszámlálás e hó 15-én befejezést nyert. Nyers eredményét, mivel hivatalos adatokat majd csak a statisztikai kivatal közöl, hallomásból tudjuk. A város területén 19.155 lélek találtatott, távol volt (legnagyobb részt diák) 2092, ezek beleszámításával a lakosság összes száma 21.247. 1910-ben az összlakosság 20.171-et tett ki, e szerint a szaporodás mindössze 1076. Ez aránylag csekély szaporulat mellett, s visszagondolva arra, hogy Pápán 1919-től 1914-ig mennyi ház épült (a tisztviselőtelepen, a vasúton túl) nehéz megérteni a nagy lakásínséget! — A MOVE hangversenye. Említettük már lapunkban, hogy a Move helybeli főosztálya e hó 26-án nagyszabású hangversenyt rendez a Griff nagytermében. Most már az est műsorát is közölhetjük a következőkben: 1. Himnusz. Énekli az ifjúsági dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Blazovits Jákó bencés tanár. 3. a) Ave Maria (Schubert); b) La Tolia (Corelli). 4. a) Nocturne (Chopin); b) Szökőkútnál (Davidoff). Gordonkán: Ulbrich Szöszy. Szünet. 5. Szavalat. 6. a) Rondo (Bach); b) A fonóban, c) Cigánydalok (Hubay). Hegedűn: Koller Alfréd. A hangverseny iránt, melynek zenei számait a fővárosban is előnyösen ismert kiváló művészek szolgáltatják, városunk intelligens közönsége körében nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert hisz sokaknak élénk emlékezetében van még a Move ilőző hangversenye, amely feledhetetlenül művészit produkált. Ulbrich Szöszy gordonkaművésznő már szívesen várt ismerősünk, de méltán érdeklődéssel tekintünk Koller Alfréd hegedűművész szereplése elé is. A hangverseny 6 órakor kezdődik. Helyárak: 30, 20 és 10 korona. Jegyek válthatók Kis Tivadar és Hajnóczky Árpád könyvkereskedésében. — Uj doktor. Kiss Lászlót, jogászifjuságunk tehetséges tagját, Mészáros Elek gőzsütődetulajdonos fiát, miután a budapesti egyetemen összes szigorlatait sikerrel letette, a mai napon avatják az államtudományok doktorává. — Eljegyzések. Örömmel közöljük a következő rózsás híreket: Dr. Haas Jenő helybeli ügyvéd, tart. főhadnagy, a kardokkal díszített III. o. katonai érdemkereszt tulajdonosa, eljegyezte Bakonyi Klárika úrhölgyet Győrből. Gűth Jenő budapesti könyvnyomdatulajdonos, eljegyezte Böhm Mariska úrhölgyet, Böhm Samu helybeli esztergályos-mester, iparostársadalmunk fáradhatatlan buzgalmu tagjának leányát. — A városi árvaszék közli: A Vitézi Rend Széktartósága hirdetményt tett közzé, melyben részletesen megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alapján a haza védelmében kitűnt feddhetetlen honfiak vitézi telek elnyeréséért folyamodhatnak. A hősi halált halt atyának árvái, szerzett jogon, szintén folyamodhatnak vitézi telek elnyeréséért, ha atyjuk a hirdetményben körülirt kellékek szerint a vitézi mértéket elérte. Minthogy Pápa város területén feltehetőleg több olyan hadiárva kiskorú tartózkodik, akinek hősi halált halt atyja a megjelölt vitézi mértéket elérte és így hátramaradt kiskorú gyermekeik, igényjogosultak lehetnek, az árvaszék felhívja az érdekelt kiskorúak törvényes képviselőit, hogy folyamodványaikat mielőbb adják be a rendeletben előirt módon. Felhívja még az árvaszék mindazokat a gyámokat, akiknek gyámsága alatt a vitézi telekre való jelentkezésre igényjogosult kiskorúak állanak, hogy gyámoltjaik érdekében a megfelelő lépéseket a városi főjegyzőnél megtegyék. — Az ev. leányegylet e hó 30-án 6 órakor estélyt tart, melyen előadást Gáncs Aladár székesfehérvári lelkész fog tartani, aki a múltkor jelzett előadását váratlanul közbejött akadály miatt nem tarthatta meg. — Az ipartestület 1921. évi január hó 30-án (határozatképtelenség esetén február hó 6-án) délután 27a órakor a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tart. A tárgysorozat főbb pontjai: Elnöki megnyitó. Jelentés az 1920. évi ügyforgalomról. A pénztár mult évi zárószámadásának megvizsgálása. A f. évi költségvetés megállapítása. Tagsági díj megállapítása. Iparosszálló ügyben intézkedés. Indítványok. Egy ügyész, egy jegyző, 30 rendes, 10 pót előjárósági, 3 számvevő tag választása. — Az „Akarat* házhelyakciója. A m. kir. földmivelésligyi miniszter a járási főszolgabiráknak és a városok polgármestereinek rendeletet adott ki, amelyben rámutat arra, hogy az „Akarat* szövetkezet azzal az Ígérettel toboroz tagokat, hogy azoknak házhelyeket és földet fog szerezni. A miniszter szükségesnek tartja megállapítani, hogy az „Akarat" szövetkezet magánjellegű üzleti vállalat, amelynek a földbirtokpolitikai természetű hivatalos ügyekbe semminemű beavatkozási joga nincs. — Mennyire megy a pásztor évi bére ? A Kecskeméti Közlöny írja: A városi tanács a városi pásztoroknak bérét egy darab jószág után 40 koronában, fél kg. szalonnában és 11 kg. búzában vagy rozsban állapította meg. Utánna érdeklődtünk, hogy körülbelül mennyire mehet ennek alapján egy pásztor évi bére. Mint az illetékes ügyosztálynál közölték, egy pásztor felügyelete alá körülbelül 400 drb. jószág tartozik. Eszerint végezve a számítást, a pásztor készpénzben egy évre 16.000 koronát, természetben 200 kg. szalonnát és 44 mmázsa búzát vagy rozsot kap. A természetbeni járandóságokat pénzértékre számítva, a szalonna kg.-ként 200 koronával 40.000 koronát, a gabona mm.-kint 1000 koronával 44.000 koronát, öszszesen tehát évi 100.000 koronát tesz ki. — Nem kételkedünk benne, hogy Kecskeméten az embernyájak őrzőit: a tanítókat is hasonló bőkezűséggel dotálják.