Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.

1921-07-23 / 30. szám

Ebben a tárgyban szerdán este értekezlet volt a posta egyik hivatali helyiségében. Az értekezletre meghívást nyertek a pénzintézetek, a kereskedők és a sajtó képviselői. Mayer István, a helybeli posta vezetője bemutatta Jaczkovits Gyula soproni postatanácsost, aki ismertetvén a kormány rendeletének a kereskedelemre kiható előnyös voltát, csodálkozását fejezte ki, hogy a pápai kereskedők nem igen iparkodnak igénybe venni a rendeletnyujtotta előnyöket. Felkérte a jelen voltakat, hogy esetleges észrevételeiket adják elő, hogy illetékes helyre felterjeszthesse. Kiss István, a Pápai Takarékpénztár könyvelője, dr. Kende Ádám, a Pápa v. és vid. Takarékpénztár ügyésze és Harmos Zoltán, a Közgazdasági Bank elnöke a pénzintézetek észrevételeit adták elő, a többek közt kívánatosnak tartván, hogy a pénzintézetek a reájuk ruházott nagy munkáért ellenszolgáltatásban részesüljenek, Koréin Ernő pedig a kereskedők aggodalmát juttatta kifejezésre a cheque-forgalom ez újabb rendszerével szemben, amely nem számolt a mi speciális gazdasági viszonyainkkal és csak terhesebbé teszi a kereskedők pénzkezelését. Végül is dr. Kende összegezvén az elmondottakat, arra kérte az előadó postatanácsost, hogy tolmácsolja a kívánalmat, miszerint a pénzintézetek a kereskedelmi cheque-forgalom lebonyolításáért megfelelő honoráriumban részesüljenek az állam részéről; továbbá, hogy egyes pénzintézetek ne helyeztessenek előtérbe a megbízatásnál, hanem a Pénzintézeti Központ kebelébe tartozó összes pénzintézetek bízassanak meg a cheque-forgalom lebonyolításával. Kiss István szóvá tette még azt a lehetetlen, állapotot, amely most az interurbán telefonnál fennáll. A telefon úgyszólván egész napra „állami" beszélgetésre van lefoglalva, a pénzintézetek és kereskedők csak késedelmesen, vagy egyáltalán nem kaphatnak összeköttetést, ami az üzleti életet igen megnehezíti és sokszor igen megkárosítja. Óhajtandónak tartaná, hogy holmi apró-cseprő dolgokért az állami közegek ne foglalhassák le a telefont. Az értekezlet helyesléssel fogadta a felszólalást, mivel azonban nem tartotta magát illetékesnek a panasz továbbítására, figyelmébe ajánlotta az Omke-nek, hogy sürgősen tegyen felterjesztést a kormányhoz a panasz orvoslása tárgyában. Ezek után a nagy érdeklődés közben lefolyt értekezlet véget ért. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Uj magyar Ének. Amit én sóhajtok, Nem adom a jussom Amit én kiáltok, Semmiért cserébe, Szivekből csírázó Nem kell ilyen áron Nagy-nagy magyar átok; Se tavasz, se béke; Visszhangozzák erdők Nem adom a jussom: S bérces, büszke ormu Ezer éve vérzik Ragyogó Kárpátok! Magyar szivem érte! Amit én sóhajtok, Ezrek sóhajtása, Ezrek konok edzett, Dacos, büszke vágya: Hangos Riadóval Dobom szét az égő Viharok sodrába! Inkább leszek szélvész, Bosszú, méreg, átok, Népek testén vérző Feneketlen árok, Véres harag-orkán: — Csak nem ilyen durván Földig megalázott! Inkább sebes lángok Nyaldossák a vérem, De én ilyen sorssal Soha be nem érem S nem élek hitványul, Kutyán odavetett Kegyelemkenyéren! Ligethy Béla. ÚJDONSÁGOK. — „A Fekete lovas." A győri TisztiKaszinó műkedvelő társasága a hadifoglyok hazahozatala javára városunkban is megismételte a „Fekete lovas" előadását, a darab kiválasztásával is szorosabbá tevén azt a kapcsot, mely az immár teljesen magyarrá lett hadsereget a magyar polgársághoz fíízi. Az előadás, melyet magyar szívvel és lélekkel, rendkívül hatásosan és ügyesen de Pott Gusztáv ezredes rendezett, teljesen kielégítette a feszült érdeklődéssel váró szép közönséget. A főbb szerepekben a hölgyek: özv. Huber Dánielné (Hofferné), dr. Weöreös Imréné (Bábi), Huber Sárika (Héli), s az urak, főkép de Pott Gusztáv (id. Hoffer), Kovách Kálmán (ifj. Hoffer), Krevecs Oszkár (Leitmeritz), Tóth Imre (Lutz), Kubicza Kázmér (Lanszky), Hannig Antal (Mita), Cseresnyés József (Gáy), Martsa Dániel (Salvator), valamint a többi szereplő is vidéki műkedvelő előadások színvonalát magasan túlszárnyaló jót nyújtottak. A közönség meleg tapsokban fejezte ki tetszését a szereplők, többször a darab tendenciája iránt is. Jóleső érzéssel távoztunk az előadásról: a „fekete lovas" már messze nyargal az örök feledés homálya felé ... Az előadás előtt a várkertben sétahangversenyen, valamint a felvonásközökben a győri ezred zenekara Thost karnagy vezetésével szórakoztatta művészi játékával a közönséget. Az előadást a Kaszinóban szépen sikerült zártkörű táncmulatság követte. — A tisztviselők fogyasztási szövetkezetének sorsa. A helybeli tisztviselők fogyasztási szövetkezetének alig 65.000 koronát kitevő alaptőkéje a mai viszonyok között nagyobb üzleti tevékenység kifejtésére elégséges nem lévén, az igazgatóság kimondotta, hogy csatlakozik valamely tőkeerős Szövetkezethez. E célból tárgyaltak a Hangyával, de ez sikerre nem vezett, mert a Hangya azt kívánta, hogy a Szövetkezet önállósága feláldozásával olvadjon bele valamelyik Hangyába. Mivel a Tisztviselők Országos Szövetkezete úgyis elhatározta, hogy Pápán fiókot állít fel, az igazgatóság azt találta helyesebbnek, ha e szövetkezethez, amely egyébként is azonos érdekeket szolgál, csatlakozik. Az igazgatóság elvben ki is mondotta a csatlakozást, s ily értelemben terjesztett javaslatot a vasárnap délután a városháza tanácstermében tartott népes rendkívüli közgyűlés elé. A gyűlésen dr. Kapossy Lucián elnökölt, aki részletesen kifejtette, hogy miért válott szükségessé a Tisztviselők Országos Szövetkezetéhez való csatlakozás, s indítványozta, hogy a rendkívüli közgyűlés mondja ki a csatlakozást és bizza meg az igazgatóságot, hogy a csatlakozás módozatai felől a Tisztviselők Országos Szövetkezetének delegáltjaival tárgyaljon. Kőszeghy Jenő, Nánik Pál, Mihácsy Sándor és Balogh Ernő hozzászólása után a közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, felkérvén az igazgatóságot, hogy a csatlakozás tárgyában létesítendő megállapodást terjessze végleges jóváhagyás végett a majdan összehívandó közgyűlés elé. Az igazgatóság javaslatára a közgyűlés ugyancsak felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a Szövetkezet szentlászló-utcai házát eladhassa. A gyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, elnök azt berekesztette. — Mit szabad a postautalvány szelvényérc írni ? A Budapesti Közlöny f. évi 80. számában megjelent 8075/1921. sz. keresk. miniszteri rendelet szerint postautalványok szelvényére magánközleményt irni tilos. A nevezett hivatalos lap 92. számában megjelent 11.041 — 1921. sz. keresk. miniszteri rendelet szerint azonban meg van engedve, hogy a postautalványok szelvényén az utalványozott összeg rendeltetését célzó rövid feljegyzés alkalmazható. Ennek ellenére a posta kíméletlenül kitörli a feljegyzéseket, amelyek a postautalványok szelvényein az utalványozott összeg rendeltetését jelölik meg s ezzel sok kellemetlenséget okoz a címzetteknek, megfejthetetlen talányként állván előttük, hogy X. Y. mi célból is küldötte nekik az utalványozott összeget. Jó volna, ha a posta kioktatná közegeit, hogy a miniszteri rendelet értelmében a szelvényen igen is fel szabad tüntetni az utalványozott összeg rendeltetését célzó megjegyzéseket. Ami egyébként is magától értetődő dolog! — Kapisztrán vagy Szent László ? A Magyarság irja: „Megírtuk, hogy Zadraveez István tábori püspök Kapisztrán Jánost óhajtja a Magyar Nemzeti Hadsereg védszentjévé választani. Sőt már úgy volt, hogy július 24-én, a nándorfehérvári diadal évfordulóján, ünnepség keretében közlik is ezt a tényt az egész hadsereggel. Mint most értesülünk, ez az ünnepség elmarad őszre. Az egyik reggeli lapban Herczeg Ferenc kifogást is emelt a Kapisztrán-választás ellen s azt kívánja, hogy helyette Szent László király legyen a védszent, akit nagy történelmi szerepe egyenesen predesztinál erre a választásra. Herczeg Ferenc ezt a véleményét irodalmi és históriai adatokkal erősíti meg és rámutat arra, hogy amig a magyar hadsereg önálló és az osztráktól független volt, századokon keresztül Szent Lászlót tisztelte mint védszentjét és a magyar hősiesség és lovagiasság mintaképét. Hir szerint Zadravecz püspök személyesen fogja felkeresni Herczeget, hogy meggyőzze őt választása helyességéről, illetve arról, hogy Szent László lehetne a gyalogság védőszentje, mig Kapisztrán az egész hadseregé. Lapunk olvasó közönsége köréből mi is számos levelet kaptunk, amelyek hangoztatják, hogy a Nemzeti Hadsereg a történelmi tradíciók alapján egyedül Szent Lászlót választhatja védszentjéül". — A Pápavidéki Gazdák Szövetsége üzemi osztálya. Az új adótörvények a gazdaközönségre sok, eddig előtte ismeretlen terhet rónak, melyeknek főleg kisebb gazdáink nem igen tudnak megfelelni, már csak azért sem, mert arra fizikai idővel sem rendelkeznek. Ezért a vasárnap Ormándy tanár tanulságos előadásán megjelent gazdák elhatározták, hogy megalakítják a Pápavidéki Gazdák Szövetsége keretében az üzemi- és számviteli osztályt, mint az már több rokontestületnél fennáll. Ezen ügyosztály feladata lesz gazdáinkat nemcsak adóügyi tekintetben, hanem üzemi téren is támogatni : megismertetni velük azt, hogy üzemük melyik ága jövedelmező. Az osztály megszervezésének nehéz feladata a Szövetség új titkárára hárul. Ez áliásra a Szövetségnek olyan kiváló jelöltjei vannak, hogy bármelyiket választják is meg: biztosítva van a Szövetség jövő virágzása, annyira, hogy az rövid időn belül az első ilynemű testületek sorába emelkedik. — Járási tiszti értekezlet. Járásunk főszolgabirája f. hó 20-án délelőtt a járás összes körjegyzőivel tiszti értekezletet tartott. A tárgysorozat egyik fontos pontja volt a termésnek tűzvész elleni mentesítése. — A Pápavidéki Gazdák Szövetsége vasárnap, f. hó 24-én d. e. 9 órakor a pápai városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, a gazdaközönség érdekeire felette sérelmes adókivetések ügyében. — Hadifoglyok özvegyeiért és árváiért. A Szibériában volt hadifoglyok az egyes táborok feloszlatása után fennmaradó összegeket a honvédelmi miniszternek azon rendeltetéssel bocsátották rendelkezésére, hogy abból a Szibériában elhunyt magyar hadifoglyok özvegyei és árvái segélyeztessenek. Ennélfogva a honvédelmi miniszter felhívja a most megjelölt és szükséget szenvedő özvegyeket és árvákat, hogy egyszeres kisebb segélyezhetésük céljából folyamodványaikat a közigazgatási hatóságok útján a Magyar Vöröskereszthez Budapest, Andrássy-út 8. szám nyújtsák be. A benyújtás határideje 1921. évi augusztus hó 20. — Menekült tisztviselők, volt, sőt jórészt ma is waggonlakók gyermekei, szám szerint 50-en nyaralnak városunkban, akik az irgalmas nővérek zárdájában nyertek elhelyezést. A gyermekek ellátásának minél jobbá tétele érdekében a város ki fogja kérni a helybeli és környékbeli közönség, főkép a gazdaközönség áldozatkész támogatását. — A hatóság figyelmét a most folyó aszfaltozó munkálatok alkalmával felhívjuk a városnak legtöbbet taposott s részben ezért, részben mert annak idején e helyen gyalázatos rossz anyaggal dolgoztak, legrosszabb állapotban levő aszfalt-gyalogjárójára. Ez a Kossuth Lajos utcának a postapalota előtti rSsze. Vékonytalpu cipővel (s kinek futja ma vastagabbra?) ezen végig menni, valóságos kínszenvedés, A szürkeségből kiágaskodó kavicsdudorok mararadandó emléket hagynak az emberek lábán. Ezt az egész részt fel kell szedni és újra önteni,