Pápai Hírlap – XVIII. évfolyam – 1921.
1921-07-02 / 27. szám
PAPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő Előfizetési árak: Egész évre 80, íélévre 40, negyedévre 20 K. | KÖRÖS ^NDRE Egyes szám ára 2 korona. '' ' * Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, föiskoiai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papir kereskedésében. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hinzek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Ünnepe lesz, illetve, mire e sorok napvilágot látnak, ünnepe volt vármegyénknek, amikor Magyarország kormányzója a szent István idejéből való ősi városban megjelenve, ott a székhelyen a vármegye közönsége szeretetének, tiszteletének és hálájának nyilvánításait fogadja. Nem élt ez országban e most lefolyt két esztendőn át az, aki nem tudja megérteni, miért sugároz a magyar államfő felé a szivek hálája, tisztelete, szeretete. Mi volt két év előtt, mi tombolt e földön, mi dúlta a kultúra vetéseit, mi taposott sárba minden szentet, mi züllesztett nyomorba, becstelenségbe bennünket, kell-e beszélnünk arról, s mi van ma, amikor, e bár megcsonkított határokon belül rend, biztonság és erő — gazdasági, kulturális és katonai erő — van és amikor egy nehéz válságok után magához tért ország várja az idők teljességének eljövetelét, kell-e mind erről a mai nemzedéknek összefoglalólag szólni? s kell-e szólni arról a férfiúról, aki tekintélyt tudott ismét szerezni a magyar névnek, itt benn s a külső világ előtt, aki diplomáciai bölcsességgel biztosította pozíciónkat, aki reménységünk és bizodalmunk, hogy az a Magyarország, amely ma csak volt, újra lesz. Mikor őt, a kormányzót ünnepli népünk, ünnepli egyúttal újjászületésének s jövendő nagyságának biztos hitét is benne! A dolgozó ifjúság. A Magyár Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, amely központi szerve az összes egyetemi és főiskolai szervezeteknek, életrevaló és rokonszenves gondolattal állott elő a diáknyomor enyhítésére. Kimondotta, hogy az önsegélyezés álláspontjára helyezkedik s ennek a megvalósítására az egyetemi és főiskolai ifjúságnak azon tagjait, akik erre jelentkeznek, munkásszázadokba osztják be. Kimondotta azt is, hogy a jövő év folyamán csak az egyetemi hallgató tarthat bárminemű segélyezésre igényt, aki valamelyik munkásszázadba jelentkezik. A szünidő alatt aztán ezek a munkásszázadok ipari és mezőgazdasági munkával fogják megkeresni kenyerüket s így remélik előteremteni legalább egy részét annak, amire a jövő tanév folyamán szükségük van. A magyar ifjúságnak ez az állásfoglalása és határozata nem a nagy nyilvánosság előtt történt, de mi úgy érezzük, maga az állásfoglalás s az abból meríthető tanulságok a nagy nyilvánosság elé tartoznak. Úgy érezzük, az ifjúságnak ez a bátor talpraállása tényleg új utat, új irányt jelent. Új útját nemcsak a fiatal magyar középosztálynak, hanem új útját az egész jövő magyarságnak. Annak a nemzedéknek, amely elvesztette Magyarországot, sima és széles úton haladt a fiatalsága — ma mig egy egyetemi hallgató eléri 24-ik évét, át kell, hogy menjen a szenvedések és nélkülözések egész kálváriáján. Az az osztály, amelynek gyermekei sorából az egyetemi és főiskolai hallgatóság tömegei kikerülnek, maga is teljesen elvesztette maga alól a megélhetés szilárd talaját. Ma az egyetemi hallgatókat ^ egyetemre való beiratkozás egy, minden tanulmányi kérdésnél nehezebb kérdés, a megélhetés kérdése elé "állítja. Az ifjúságon eddig segített az állam és segítettek a külföldi segítő missziók. Ezek a segítőforrások elapadóban vannak, az állam továbbra nem bifja a segélyezéssel járó terheket, a külföldi társadalom pedig várja, hogy talán a magyar társadalom is fog valamit tenni a magyar ifjúságért. A magyar ifjúság ebben a szomorú helyzetben appellált a maga erejére. Appellált két dolgos ^arjára s elhatározta, hogy a nyomorúság sürü bozótján a maga munkájával vágja keresztül magát. Ez az ifjúság dolgozni akar, hogy tanulhasson. Ma, amikor mindenki mástól várja a segítséget, úgy hat a magyar ifjúságnak ez a mozgalma, mint egy jövő, frissebb, erősebb világból felénk szálló üdítő fuvallat. A városok ellenséges levegőjében a hosszú téi folyamán sorra sápadtak az ifjú arcok. Visszavágynak a vidékre, levegőt akarnak, munkát akarnak. Előttünk fekszik a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének a magyar gazdatársadalömhoz intézett felhívása. Arra kérik a magyar gazdákat, földbirtokosokat, adjanak, munkát a dolgozni kívánó egyetemi hallgatóknak. Minden munkát vállalnak s a Szövetség gondoskodik arról, hogy a gazdák megbízható, becsületes és dolgos munkásokat kapjanak. A munkaadókat a Szövetség arra kéri, hogy munkaközvetítő irodájában (Budapest VIII., Üllői-út 4 , 1. 3.) jelentsék be, hány egyetemi hallgatót alkalmazhatnak. A magyar gazdatársadalmon a sor, hogy feleljen a magyar ifjúság kérdésére. Mi azt reméljük, hogy erre a cimre tömegesen fognak érkezni úgy a munkára való jelentkezések, mint a munkaalkalmak felkínálása. Senkinek sem szabad munka nélkül maradni, aki dolgozni óhajt. Örüljünk annak, hogy - a fiatalság ilyen komolyan és ilyen tiszteletreméltó eszközzel akarja elintézni a magaJegsúlyosabb problémáját. Azoktól a fiuktól, akik ezen a nyáron a gyárakban dolgoznak, akik a magyar mezőn fognak aratni, gyomlálni, szántani, gyümölcs^ betakarítást végezni, azt hisszük, még sokat várhat a magyar nemzet. Mert ez a nemzet, amelyik testi munkával szerzi meg a szellemi fejlődéséhez szükséges anyagi eszközöket, tudni fogja, amit előtte sok nemzedék nem akart megtanulni, hogy munka és munka között nincs különbség, mert minden munka egyforma tisztesség és egyforma becsület. x Csejtey Gábornénáí, lap k árusítójánál (Kossuth-u. és Petőfi-u. sar< % IÍrok, képeslapok, cigaretta papirok ,csón kaphatók. minden mennyiségben VÁSÁROLUNK! Szíves ajánlatokat föltétlen ármegjelöléssel kéri !<. „ALFA" TEJ ÉS TEJTERMÉKEK R. /. Budapest, VIII., Óriás-utca 38, szám. Július. — Pápa város történelmi naptára. — 2-án, 1848. Városunk az első népképviseleti országgyűlésre Vermes Illés ügyvédet választotta képviselőjéül és az országos pénzhiány pótlására 5000 frt.-ot szolgáltatott be az állampénztárba. Kezdetét vette a nemzetőrség szervezése is. Mikor azután Jellasich ellen a vármegyei nemzetőrség egyharmadát kirendelték, sorsot húztak és aki veresgolyót húzott, annak kellett a harctérre menni. Három ifjú bencés tanárunk is veresgolyót húzott és mig egy szegény szűcs polgártársunk kevéssel elébb ájultan rogyott össze, ezek nagy örömmel adták át a veres golyót a sorozó-bizoítságnak. 5-én, 1848. Úgy a pápai, mint a cseszne ki járás nemzetőrei is városunkban gyűltek össze az indulásra. Ekkor Koroncz László apátplébános korán reggel beszédet tartott hozzájuk és megindultak zeneszóval és mégis övéiktől megsiratva. Közülük azután Süttő Ignác városkapitány, Czink Alajos seborvos, Eőri Szabó Antal szolgabíró, Hoffelder József orvos és mások is ott lelték sírjukat valahol a Dráva partján. 8-án, 1896. Az állami tanítóképző-intézet építését elrendelő miniszteri leirat e napon jelent meg, tehát hazánk ezredéves fennállása idejében. 12-én, iouO. Schwarzenberg hg. győri várparancsnok a pápai várnak a zendülőktől visszafoglalására magával hozott 3000 emberéhez még 6000 embert hozatott a győri várőrségből és ezeket a vár délnyugati oldalán túl elterülő réteken helyezte el. A fellázadt vallon őrség pedig a Tapolcza elfogásával északról és keletről tette hozzáférhetetlenné a várost. Így néztek egymással farkasszemet. 17-én, 1832. Létrejött a pápai jogakadémia és Zádor György lett az első tanára. 26-án, 1756. A Szent Anna kápolna felszentelésének ünnepe. A kápolna körül ez ideig temető volt és 1752-ig, mig a pápai ref. egyházat Mária Terézia számüzetési rendelete nem érte, a reformátusoknak volt ezen temetőben imaházuk, hol halottaik felett a gyászbeszédet szokták tartani. A mai szép Anna kápolna pedig 1873-ban épült. 27-én, 1600. A már két hét óta körülzárt lázadó várőrség még mindig tartotta magát. E napon, korán reggel, mintegy 800-an rohantak ki a zendülők a nyugati kapun és a meglepett Morspurg ezredet egyetlen rohammal felkoncolták, A nagy zavarban Schwarzenberg hg. is lovára kap, fegyvere sincs, csak parancsokat oszt és egy golyótól találva holtan bukott le lováról. A várbelieket ugyan visszaűzték, de a vár ostromának még nem lett vége. Még űpbb két hétig tartanak az apróbb mérkőzések, mire leszámolásra kerül a dolog. 28-án, 1757. Az Irgalmasrend első tagjai Pápára érkeznek: Eizeány Márton gyógyszerész, Weisz Gezard algyógyszerész, Wolf Sixtus alamizsnagyüjtö és mivel rendházuk még épülőben volt, ideiglenesen, mint már az előbb érkezeti priorjuk, ők is a várban nyertek elhelyezést. 31-én, 1919. Végét járja a kommunizmus az egész országban és így városunkban is. 130 napos uralmuk alatt a következők voltak nálunk vezetői polcon: Bognár József iparos, elnöke a helybeli intéző-bizottságnak; dr. Balla Róbert orvos, a pénzügy és közegészségügy intézője; Piroth György budapesti iparos, teljhatalmú politikai megbízott; Torma Lajos iparos, az építési ügyek, Sziios Lajos iparos, a lakásügyek, Nóvák István iparos, az élei-