Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-05-29 / 22. szám

Irigy reánk, mint a túzok a sasra, Gyors szárnyalásunk megremegteti — S egy vértezetlen jó magyar lovasra Kevés tiz talpig-vas lovag neki. Kiölne minket már ma is, ha tudna, Ahogy kitúr nemes füvet a dudva — Pedig — én láttam 1 — lesznek még idők, Mikor tatár és török ellen, Vagy ötszázévi véres küzdelemben, Magunk vesztére, csak mi védjük őt. Óh, bár ne tennők 1 ... a nyugati hála Mégis csak az lesz ezer év után: Nyugat itél bennünket rongy halálra Gonoszul és bután. Nyergeljetek 1 ... Ezt nem szabad megérnünk, E végzet ellen én fellázadok. \ Hadd folyjon el már most a vérünk, Ne lássunk több évszázadot 1 Ne lássuk az évezred fordulását, Mikor, hálából, sirunkat megássák, Ne éljünk hosszú, kinos életet! Haljunk meg inkább hősökül hamar, — Lopjuk meg így a végzetet. Legyen borzalmas emlék a magyar, Ne ronggyá tépett volt-nincs, megvetett! Gyilkos haragra keljetek! Nyergeljetek 1 . . . Nyergeljetek!. . . Mi nem voltunk vadak. De most: legyünk 1 Nyergeljetek halálraszánt hadak! Vagy itt ér minket késő szégyenünk. Nyergeljetek! és ne feledjetek Tömött puzdrákat, rugós Íjakat, Húrt, mely feszül, de nem szakad: Vigyetek csóvát, lángszövétneket, Mindent, mi öl, mindent, mi gyújt, Mindent, mi villámként lesújt!. Nyergeljetek! Száguldjatok, Mint őrjöngő agyban a gondolatok, Mint dühödött szívben az indulatok, — A végzet ellen csatára szállva, Éltet utálva, biztos halálba, — De meg kell rázni gyilkos nyugatot! S ha mégis, undok végzetünk erősebb, S bár gyorsabb, szebb halálért nyargalunk, Hiába lesz a veszte annyi hősnek, Mégis marad még irmagunk — Ha mégis meg kell érni nemzetünknek Az álom-jóslat minden kínjait, Évezredes zord szenvedéseinket S azt, hogy nyugat szégyenhalálra minket Hitvány kutyák elé hajít: Én akkor is, bár mint dicsőült lélek Régen Hadúr mennysátorában élek, Szent őrületre gerjedek — S a fellegekből is alákiáltom Ádáz nyugatra minden átkom, S a magyarokra, hogy — nyergeljetek! ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Temple Rezső közélelmezési államtitkár f. hó 27-én — központi tejüzem felállítása érdekében — városunkban időzött. — Dr. Teli Anasztáz, a helybeli bencés gimnázium volt direktora, a pápaiak köztisztelt kedves ismerőse, a hét elején városunkban tartózkodott. — Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő f. hó 28-án haza érkezett és hétfőig Pápán marad. — A polgármester Budapesten. Dr. Tenzlinger József polgármester a hét elején több fontos közügy szorgalmazása céljából a fővárosban járt. Kezdeményező lépéseket tett a pénzügyminisztériumnál mezőgazdasági szeszgyár, illetve központi szeszfőző felállíthatása tárgyában, ami sikerrel biztat. Az Esterházy grófi uradalom gondnokságánál kérelmezte, hogy a Kálvária mellett a kórház céljaira adományozott 10.200 D-öl telket a város eladhassa s a befolyó összeget az irgalmas-kórház kibővítésére adhassa. Ez az akció is eredménynyel kecsegtet. Sikerült a város számára hat waggon hollandi cukrot szerezni, ami a befőzési szezónra lesz. Rövidesen petróleumot is kap a város és pedig úgy hivatalos kiutalást, mint szabadforgalom tárgyát képezőt is. A polgármestert minden közérdekű útjában elkísérte és támogatta Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselőnk. — A Kaszinó pünkösd hétfőjén Tar Gyula elnöklésével gyűlést tartott, melyen elfogadták a választmányi tagok létszámának felemelésére vonatkozó alapszabálymódosítást. Vita után azonban úgy határoztak, hogy magát a választást csak a módosítás miniszteri jóváhagyása után hajtják végre. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó hó 31-én, hétfőn délután 3 órakor közgyűlést tart a következő napirenddel: 1. A városi tanács javaslata a város pénzügyi terhei könnyítése céljából eladandó ingatlanok s azok árverési feltételei megállapítása tárgyában. 2. A városi fogatok használati jogkörének megállapítása. 3. A lakbéremelési rendelet folytán a városi tisztviselők és alkalmazottak lakbéremelési ügye. 4. A Korona-utca észak-nyugati jobb soránál az utcarendezési vonal megállapítása. 5. Molnár Kálmán városi kiadó nyugdíjazására vonatkozó tanácsjavaslat. 6. Kéményseprési díjak felemelése tárgyában tanácsjavaslat. — Az Ébredők Majálisa. Piros pünkösd másodnapján látványos és szép májusi ünnepet rendezett a helybeli Ébredő Magyarok Egyesülete. A mulatság, melynek gyönyörű napfényes idő kedvezett, délután 3 órakor kocsikorzóval vette kezdetét. A képezde buzgó és lelkes fúvós zenekara kíséretében 24, tavaszi virágdíszbe öltözött kocsi járta be a város fő utcáit. A kocsik legtöbbje igazán ízlésesen volt díszítve, legfőbb ékességük voltak azonban utasaik, magyar ruhába öltözött leányok serege. Magát a majálist a sporttelepen tartották meg, melynél alkalmasabb helyet e célra alig találhatni városunkban. A délután folyamán a konvencionális népünnepi versenyeket tartották meg. A zsákfutás, lepényevés ma is ép oly mulattató attrakcióknak bizonyultak, mint a jó öreg tiz év előtti „kóstolókon". Egyébként ez is kóstoló volt. Jó áron — hogy is lehetne/ ma máskép — pompás falatokat lehetett énni s volt is kelete fehér cipónak, sóskiflinek, sörnek, sonkának, süteménynek egyaránt. A késő délutáni órákban nagy érdeklődés és tetszés mellett komolyabb versenyek, így ének, tánc és birkózó versenyeket tartottak, amiket aztán szépségverseny koronázott. Este a betonos tenniszpályán táncra perdült a fiatalság s egész éjjelen át a legjobb hangulatban mulatott. A majális bruttó jövedelmeként 20.000 K-án felüli összeg folyt be, melyből a kiadások elszámolása után kétségtelenül igen tekintélyes összeg megmarad a kitűzött nemes céira: a szibériai hadifoglyok hazaszállítására. — Uj magyar pénz lesz —- devalváció nélkül. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter tanácssozásokat folytatott Wekerle Sándor, Lukács László, Teleszky János, Gratz Gusztáv, Popovics Sándor és Grün János volt pénzügyminiszterekkel az állam válságos pénzügyi helyzetének szanálásáról. A most közzétett kommüniké bejelenti, hogy a papirforgalmi eszközöket újakkal fogják kicserélni és 1 minthogy lehetetlen ma rögtön jegybankot létesíteni, átmenetileg teljes névértékben államjegyekkel kell a kicserélésnek megtörténni. A devalvációrój szóló híresztelések célzatos megtévesztések. Az államjegyek kibocsátásának alapja a mai jegyforgalom, de gondoskodni kell róla, hogy teljesen normális bankszerű fedezet mellett is államjegyek legyenek kibocsátandók. — A Kath. Legényegylet jubileuma. A csendben, de annál eredményesebben működő Kath. Legényegylet, amely tagjait immár negyedszázad óta neveli vallásos és hazafias szellemben, vasárnap ünnepelte fennállásának 25-éves jubileumát. A szép ünnepség hálaadóistenitisztelettel kezdődött, amelyre a tagok a tanítóképző fúvós zenekarának hangjai mellett délelőtt fél 10 órakor vonultak a plébániatemplomba, hol az ünnepi misét Miklós József, az egyesület egyh. elnöke celebrálta fényes segédlettel. Délután 3 órakor díszközgyűlés volt a Griff nagytermében. Az ünnepi beszédet ugyancsak az egyházi elnök mondotta, szónoki lendülettel előadott, tartalmas beszédében méltatván a letűnt 25 esztendő egyesületi munkáját, s megjelölvén a jövő feladatait. Nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Pintér József a budapesti közp. legényegylet, Szalay Lajos a helybeli ker. szoc. szakszervezetek nevében üdvözölte a jubiláló egyesületet, Marton Győző pedig az egyesület 25-éves történetét ismertette. Az emelkedett hangulatban lefolyt díszközgyűlés, amelynek műsorán az egyesület dalárdája sikerült énekszámokkal s a tagok közül többen szavalatokkal működtek közre, id. Bornemissza József zárószavaival ért véget. — Este a színházban az egyesület műkedvelőitől megszokott jó előadásban szinrehozták Az erdők királya cimü népszínművet. Szabó Lajos, Barbarits Katus, Mészáros Mariska, Bornemissza József, Vaspék Károly, Simon István, Máté István, Frisch Teruska és Koloszár Tóni a főszerepekben igen élvezetes alakítást nyújtottak, de- a mellékszereplők is derekasan hozzájárultak ahhoz, hogy a színielőadás méltóképen illeszkedjék bele a jubileumi ünnepségek hangulatába. Tapsból, elismerésből bőven kijutott az ügyes szereplőknek és a szerencséskezü rendezőnek, Miklós Józsefnek. — A színielőadást a Griffben reggelig tartó táncmulatság követte. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Hermann Pál m. kir. állampénztári főtanácsos, úri társadalmunk köztisztelt tagjának leányát, Hermann Sarolta úrhölgyet, a helybeli ref. elemi iskola tanítónőjét eljegyezte Ehlers Oszkár százados. — Sajtóhiba-igazítás. Mult heti vezércikkünkbe értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. A negyedik kikezdés végén ez a mondat: „elemi bizonytalansággal felzúdul a vihar" helyesen így van: „elemi bizonyossággal felzúdul a vihar". — Halálozások. Pünkösd másnapján délután az ünneplő közönség soraiban mély megilletődést keltett a szomorú hir, hogy Szabady Ignác, a ker. fogyasztási szövetkezei: vezetője hirtelen meghalt a r. kath. iskola épületében, hova a szövetkezet közgyűlésére ment. A boldogult nagy hozzáértéssel és ügybuzgósággal a ker. fogyasztási szövetkezetet egyik legvirágzóbb kereskedő-cégünkké emelte, ezenkívül lelkes és áldozatkész támogatója volt minden keresztény akciónak. 49 éves korában oltotta ki munkás életét az orvul támadó halál. Halálát a villámként sújtó csapástól összetört özvegye és 3 árvája siratja, kik benne a legjobb hitvest és apát vesztették el. Temetése szerdán délután volt impozáns részvét mellett. Fábián Gyula, a gróf Esterházy-uradalom nyug. gazdatisztje, aki utóbb a városi számvevőségnél 'dolgozott, e hó 24-én munkás életének 77. évében elhunyt. Szerdán délután végbement temetésén tisztelőinek sokasága kisérte el utolsó útjára. A megboldogultban Fábián Károly, a ker. szoc. párt főtitkára édes atyját gyászolja. — Céllövő-verseny. A MOVE helyi főosztálya, a ref. kollégium és a bencés főgimn. tanulói részére rendezett céllövő tanfolyam befejezéséül junius hó 6-án délután 3 órakor nyilvános céllövé versenyt rendez az acsádi katonai lőtéren: A verseny a következő számokból fog állani: 1. Egyéni verseny középiskolai tanulók részére. 2. Középiskolai csapatverseny négyes csapatok részére a MOVE vándordíjáért. 3. Egyéni verseny MOVE tagok részére. 4. Egyéni verseny a rendőrlegénység részére. A céi 200 lépésen álló 10 körös versenycéllap lesz, amelyre minden versenyző öt lövést tehet. A versenyen minden nálunk szokásos katonai lőfegyver használható. Töltényekről a rendezőség gondoskodik. A nevezések a céllövő-bizottság előadójához, Kovács Lajos Jenő, főgimn. tornatanárhoz adandók be naponta d. e. 9—l-ig a kollégiumban, vagy d. u. 3—5-ig a MOVEnél a várban. A tagok versenyénél 5 K nevej zési díj fizetendő, mig a többi verseny díjtalan. 1 Nevezési zárlat 1920 junius 3-án d. u. 5 óra. A rendőrség versenyének pénzjutalom, a többieknek pedig emlékérmek és tárgyak képezik a díjait. A versenyen érdeklődőket is szivesen lát a rendezőség, sét hűsítőkről is készségesen gondoskodik, azonban szállító eszközökkel nem szolgálhat. Esős, vagy szeles időben később kerül sorra a verseny; bizonytalan időjárás esetén ajánlatos azért a MOVE-nél előzetes információkat szerezni. Amennyiben pedig ezen nemes ügy áldozatkész barátai díjak, vagy fuvarok fölajánlásával emelni óhajtanák a verseny sikerét, becses elhatározásukról kegyeskedjenek a MOVE céllövő bizottságát minél előbb értesíteni.