Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-05-29 / 22. szám

Irigy reánk, mint a túzok a sasra, Gyors szárnyalásunk megremegteti — S egy vértezetlen jó magyar lovasra Kevés tiz talpig-vas lovag neki. Kiölne minket már ma is, ha tudna, Ahogy kitúr nemes füvet a dudva — Pedig — én láttam 1 — lesznek még idők, Mikor tatár és török ellen, Vagy ötszázévi véres küzdelemben, Magunk vesztére, csak mi védjük őt. Óh, bár ne tennők 1 ... a nyugati hála Mégis csak az lesz ezer év után: Nyugat itél bennünket rongy halálra Gonoszul és bután. Nyergeljetek 1 ... Ezt nem szabad megérnünk, E végzet ellen én fellázadok. \ Hadd folyjon el már most a vérünk, Ne lássunk több évszázadot 1 Ne lássuk az évezred fordulását, Mikor, hálából, sirunkat megássák, Ne éljünk hosszú, kinos életet! Haljunk meg inkább hősökül hamar, — Lopjuk meg így a végzetet. Legyen borzalmas emlék a magyar, Ne ronggyá tépett volt-nincs, megvetett! Gyilkos haragra keljetek! Nyergeljetek 1 . . . Nyergeljetek!. . . Mi nem voltunk vadak. De most: legyünk 1 Nyergeljetek halálraszánt hadak! Vagy itt ér minket késő szégyenünk. Nyergeljetek! és ne feledjetek Tömött puzdrákat, rugós Íjakat, Húrt, mely feszül, de nem szakad: Vigyetek csóvát, lángszövétneket, Mindent, mi öl, mindent, mi gyújt, Mindent, mi villámként lesújt!. Nyergeljetek! Száguldjatok, Mint őrjöngő agyban a gondolatok, Mint dühödött szívben az indulatok, — A végzet ellen csatára szállva, Éltet utálva, biztos halálba, — De meg kell rázni gyilkos nyugatot! S ha mégis, undok végzetünk erősebb, S bár gyorsabb, szebb halálért nyargalunk, Hiába lesz a veszte annyi hősnek, Mégis marad még irmagunk — Ha mégis meg kell érni nemzetünknek Az álom-jóslat minden kínjait, Évezredes zord szenvedéseinket S azt, hogy nyugat szégyenhalálra minket Hitvány kutyák elé hajít: Én akkor is, bár mint dicsőült lélek Régen Hadúr mennysátorában élek, Szent őrületre gerjedek — S a fellegekből is alákiáltom Ádáz nyugatra minden átkom, S a magyarokra, hogy — nyergeljetek! ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Temple Rezső köz­élelmezési államtitkár f. hó 27-én — központi tejüzem felállítása érdekében — városunkban időzött. — Dr. Teli Anasztáz, a helybeli bencés gimnázium volt direktora, a pápaiak köztisztelt kedves ismerőse, a hét elején városunkban tartózkodott. — Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő f. hó 28-án haza érkezett és hétfőig Pápán marad. — A polgármester Budapesten. Dr. Tenzlinger József polgármester a hét elején több fontos közügy szorgalmazása céljából a fővárosban járt. Kezdeményező lépéseket tett a pénzügyminisztériumnál mezőgazdasági szesz­gyár, illetve központi szeszfőző felállíthatása tárgyában, ami sikerrel biztat. Az Esterházy grófi uradalom gondnokságánál kérelmezte, hogy a Kálvária mellett a kórház céljaira ado­mányozott 10.200 D-öl telket a város elad­hassa s a befolyó összeget az irgalmas-kórház kibővítésére adhassa. Ez az akció is eredmény­nyel kecsegtet. Sikerült a város számára hat waggon hollandi cukrot szerezni, ami a be­főzési szezónra lesz. Rövidesen petróleumot is kap a város és pedig úgy hivatalos kiutalást, mint szabadforgalom tárgyát képezőt is. A polgármestert minden közérdekű útjában el­kísérte és támogatta Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselőnk. — A Kaszinó pünkösd hétfőjén Tar Gyula elnöklésével gyűlést tartott, melyen el­fogadták a választmányi tagok létszámának felemelésére vonatkozó alapszabálymódosítást. Vita után azonban úgy határoztak, hogy magát a választást csak a módosítás miniszteri jóvá­hagyása után hajtják végre. — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete folyó hó 31-én, hétfőn délután 3 órakor közgyűlést tart a következő napirend­del: 1. A városi tanács javaslata a város pénz­ügyi terhei könnyítése céljából eladandó ingat­lanok s azok árverési feltételei megállapítása tárgyában. 2. A városi fogatok használati jog­körének megállapítása. 3. A lakbéremelési ren­delet folytán a városi tisztviselők és alkalma­zottak lakbéremelési ügye. 4. A Korona-utca észak-nyugati jobb soránál az utcarendezési vonal megállapítása. 5. Molnár Kálmán városi kiadó nyugdíjazására vonatkozó tanácsjavaslat. 6. Kéményseprési díjak felemelése tárgyában tanácsjavaslat. — Az Ébredők Majálisa. Piros pün­kösd másodnapján látványos és szép májusi ünnepet rendezett a helybeli Ébredő Magyarok Egyesülete. A mulatság, melynek gyönyörű napfényes idő kedvezett, délután 3 órakor kocsi­korzóval vette kezdetét. A képezde buzgó és lelkes fúvós zenekara kíséretében 24, tavaszi virágdíszbe öltözött kocsi járta be a város fő utcáit. A kocsik legtöbbje igazán ízlésesen volt díszítve, legfőbb ékességük voltak azon­ban utasaik, magyar ruhába öltözött leányok serege. Magát a majálist a sporttelepen tartot­ták meg, melynél alkalmasabb helyet e célra alig találhatni városunkban. A délután folya­mán a konvencionális népünnepi versenyeket tartották meg. A zsákfutás, lepényevés ma is ép oly mulattató attrakcióknak bizonyultak, mint a jó öreg tiz év előtti „kóstolókon". Egyébként ez is kóstoló volt. Jó áron — hogy is lehetne/ ma máskép — pompás fala­tokat lehetett énni s volt is kelete fehér cipó­nak, sóskiflinek, sörnek, sonkának, sütemény­nek egyaránt. A késő délutáni órákban nagy érdeklődés és tetszés mellett komolyabb ver­senyek, így ének, tánc és birkózó versenyeket tartottak, amiket aztán szépségverseny koronázott. Este a betonos tenniszpályán táncra perdült a fiatalság s egész éjjelen át a legjobb hangu­latban mulatott. A majális bruttó jövedelme­ként 20.000 K-án felüli összeg folyt be, mely­ből a kiadások elszámolása után kétségtelenül igen tekintélyes összeg megmarad a kitűzött nemes céira: a szibériai hadifoglyok hazaszál­lítására. — Uj magyar pénz lesz —- devalváció nélkül. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz­ter tanácssozásokat folytatott Wekerle Sándor, Lukács László, Teleszky János, Gratz Gusztáv, Popovics Sándor és Grün János volt pénzügy­miniszterekkel az állam válságos pénzügyi hely­zetének szanálásáról. A most közzétett kommü­niké bejelenti, hogy a papirforgalmi eszközö­ket újakkal fogják kicserélni és 1 minthogy lehetetlen ma rögtön jegybankot létesíteni, át­menetileg teljes névértékben államjegyekkel kell a kicserélésnek megtörténni. A devalvációrój szóló híresztelések célzatos megtévesztések. Az államjegyek kibocsátásának alapja a mai jegy­forgalom, de gondoskodni kell róla, hogy tel­jesen normális bankszerű fedezet mellett is államjegyek legyenek kibocsátandók. — A Kath. Legényegylet jubileuma. A csendben, de annál eredményesebben mű­ködő Kath. Legényegylet, amely tagjait immár negyedszázad óta neveli vallásos és hazafias szellemben, vasárnap ünnepelte fennállásának 25-éves jubileumát. A szép ünnepség hálaadó­istenitisztelettel kezdődött, amelyre a tagok a tanítóképző fúvós zenekarának hangjai mellett délelőtt fél 10 órakor vonultak a plébánia­templomba, hol az ünnepi misét Miklós József, az egyesület egyh. elnöke celebrálta fényes segédlettel. Délután 3 órakor díszközgyűlés volt a Griff nagytermében. Az ünnepi beszédet ugyancsak az egyházi elnök mondotta, szónoki lendülettel előadott, tartalmas beszédében mél­tatván a letűnt 25 esztendő egyesületi munká­ját, s megjelölvén a jövő feladatait. Nagy lel­kesedéssel fogadott beszéde után Pintér József a budapesti közp. legényegylet, Szalay Lajos a helybeli ker. szoc. szakszervezetek nevében üdvözölte a jubiláló egyesületet, Marton Győző pedig az egyesület 25-éves történetét ismer­tette. Az emelkedett hangulatban lefolyt dísz­közgyűlés, amelynek műsorán az egyesület dalárdája sikerült énekszámokkal s a tagok közül többen szavalatokkal működtek közre, id. Bornemissza József zárószavaival ért véget. — Este a színházban az egyesület műkedvelői­től megszokott jó előadásban szinrehozták Az erdők királya cimü népszínművet. Szabó Lajos, Barbarits Katus, Mészáros Mariska, Bornemissza József, Vaspék Károly, Simon István, Máté István, Frisch Teruska és Koloszár Tóni a főszerepekben igen élvezetes alakítást nyújtottak, de- a mellékszereplők is derekasan hozzájárul­tak ahhoz, hogy a színielőadás méltóképen illeszkedjék bele a jubileumi ünnepségek han­gulatába. Tapsból, elismerésből bőven kijutott az ügyes szereplőknek és a szerencséskezü rendezőnek, Miklós Józsefnek. — A színielőadást a Griffben reggelig tartó táncmulatság követte. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Hermann Pál m. kir. állampénztári főtanácsos, úri társadalmunk köztisztelt tagjá­nak leányát, Hermann Sarolta úrhölgyet, a helybeli ref. elemi iskola tanítónőjét eljegyezte Ehlers Oszkár százados. — Sajtóhiba-igazítás. Mult heti vezér­cikkünkbe értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. A negyedik kikezdés végén ez a mondat: „elemi bizonytalansággal felzúdul a vihar" he­lyesen így van: „elemi bizonyossággal felzúdul a vihar". — Halálozások. Pünkösd másnapján délután az ünneplő közönség soraiban mély megilletődést keltett a szomorú hir, hogy Sza­bady Ignác, a ker. fogyasztási szövetkezei: ve­zetője hirtelen meghalt a r. kath. iskola épü­letében, hova a szövetkezet közgyűlésére ment. A boldogult nagy hozzáértéssel és ügybuzgó­sággal a ker. fogyasztási szövetkezetet egyik legvirágzóbb kereskedő-cégünkké emelte, ezen­kívül lelkes és áldozatkész támogatója volt min­den keresztény akciónak. 49 éves korában ol­totta ki munkás életét az orvul támadó halál. Halálát a villámként sújtó csapástól összetört özvegye és 3 árvája siratja, kik benne a legjobb hitvest és apát vesztették el. Temetése szerdán délután volt impozáns részvét mellett. Fábián Gyula, a gróf Esterházy-uradalom nyug. gazdatisztje, aki utóbb a városi szám­vevőségnél 'dolgozott, e hó 24-én munkás éle­tének 77. évében elhunyt. Szerdán délután végbement temetésén tisztelőinek sokasága kisérte el utolsó útjára. A megboldogultban Fábián Károly, a ker. szoc. párt főtitkára édes atyját gyászolja. — Céllövő-verseny. A MOVE helyi fő­osztálya, a ref. kollégium és a bencés főgimn. tanulói részére rendezett céllövő tanfolyam be­fejezéséül junius hó 6-án délután 3 órakor nyilvános céllövé versenyt rendez az acsádi katonai lőtéren: A verseny a következő számok­ból fog állani: 1. Egyéni verseny középiskolai tanulók részére. 2. Középiskolai csapatverseny négyes csapatok részére a MOVE vándordíjáért. 3. Egyéni verseny MOVE tagok részére. 4. Egyéni verseny a rendőrlegénység részére. A céi 200 lépésen álló 10 körös versenycéllap lesz, amelyre minden versenyző öt lövést tehet. A versenyen minden nálunk szokásos katonai lőfegyver használható. Töltényekről a rendező­ség gondoskodik. A nevezések a céllövő-bizott­ság előadójához, Kovács Lajos Jenő, főgimn. tornatanárhoz adandók be naponta d. e. 9—l-ig a kollégiumban, vagy d. u. 3—5-ig a MOVE­nél a várban. A tagok versenyénél 5 K neve­j zési díj fizetendő, mig a többi verseny díjtalan. 1 Nevezési zárlat 1920 junius 3-án d. u. 5 óra. A rendőrség versenyének pénzjutalom, a többiek­nek pedig emlékérmek és tárgyak képezik a díjait. A versenyen érdeklődőket is szivesen lát a rendezőség, sét hűsítőkről is készségesen gondoskodik, azonban szállító eszközökkel nem szolgálhat. Esős, vagy szeles időben később kerül sorra a verseny; bizonytalan időjárás esetén ajánlatos azért a MOVE-nél előzetes információkat szerezni. Amennyiben pedig ezen nemes ügy áldozatkész barátai díjak, vagy fuvarok fölajánlásával emelni óhajtanák a ver­seny sikerét, becses elhatározásukról kegyes­kedjenek a MOVE céllövő bizottságát minél előbb értesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents