Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-05-15 / 20. szám

Gautiér Margit szerepében intelligens, az érzelmek és indulatok hullámait finoman visszatükröztető művészi játékot láttunk. Molnár Dezső, mint Armand, fiatalos hévvel eljátszott szerepében ez estén mindannál jobbat nyújtott, amit eddig tőle láttunk. Rogoz, Örvössy, Szathmáry Aranka, Tábori Sári járultak még az est sikeréhez. Szerdán, a tárgyát Páris külvárosainak fertőjéből merített rémdráma, a Két árva borzongatta idegeit azoknak, akik az effajta lehetetlenségeket komolyan tudják venni. Szerző a művében szerepeltetett alakok karakterét kétfélekép osztályozta: egyik oldalon állottak a gonoszok, a másik oldalon a jók. A gonoszokat Érczkövi, Fáy Béla, Hombkay és Majtényi személyesítették ördögi gonoszsággal, a jókat Kallós Józsefné, Molnár Dezső, Rogoz Imre, Miklósy Irma és Nádasi Mici a jó emberek jóságával. A pityergős hangulatot a megszámlálhatatlan felvonások és képek között a zenekar pompás játéka enyhítette. Csütörtökön a nagyhatású Elnémult harangok-at ismételték meg Bodonyiné helyett Florica szerepében a vendégszereplő Benkő Ilonával. A művésznőnek ez estén is teljes mértékben sikerült a szivekhez férkőznie mélyen átérzett és gondosan kidolgozott játékával. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Németh István dunántúli ref. püspök tegnap Pápára érkezett és hétfőig városunkban tartózkodik. — A honvédelmi miniszter átutazott városunkon. Soós Károly honvédelmi miniszter tegnap, pénteken a reggeli vonattal átutazott városunkon. Szombathelyre ment hivatalos ügyben. Vonata menetrendszerüleg egy negyed órát töltött városunkban, de — kérelmére — hivatalos fogadtatás, illetve üdvözlés nem történt. — Nem, nem, soha! Pápa város is felemelte tiltakozó szavát a nemzetgyilkos békeszerződés ellen. A tiltakozó gyűlést a helybeli Move, a ker. szoc. párt és az Ébredő Magyarok Egyesülete hivta össze, de megjelent rajta — mult vasárnap délelőtt 11 órakor — a város társadalmának minden rétege. A Főtéren összegyűlt hatalmas néptömeg mindenekelőtt kalaplevéve hallgatta meg az állami képző zenekara által előadott Himnuszt, majd a Griff-szálló erkélyéről Lubienszky János gróf tábornok, a Move elnöke szólott a megjelentekhez. Tömör mondatokban, lelkes szavakban, igaz magyar érzéssel vázolta a gyűlés célját. Magát a békeszerződést, hogy elfogadása minő súlyos következményekkel járna az országra, Blazovich Jákó bencés tanár ismertette. Megrázó erővel mutatott rábűneinkre, melyek összeomlásunkat okozták s nemes páthosz hevítette szónoklatát, midőn kötelességeinkről szólott, melyek e nehéz napokban várnak reánk. Kérdésében, hogy aláirjuk-e halálos ítéletünket, benne volt a felelet, melyet egy emberként harsogott rá a tömeg: Nem, nem, sohal Gyönyörű szónoklata után Zsilavy Sándor beszélt a szintén nagyon népes helybeli keresztény kisgazda és földmives párt nevében. A harctereken elesettek szellemét idézte fel, mint örökké élő tiltakozást az ország megcsonkíttatása ellen. Ő is tiltakozásra s ellenállásra buzdította hatásos szónoklatában az egész magyarságot. Végül Csoknyay Károly v. főjegyző terjesztette elő a határozati javaslatot, melyet zúgó éljenzés mellett egyhangúlag elfogadtak. A határozatban felhivják a kormányt és a nemzetgyűlést, hogy a békeszerződést ne irja alá, ne vegye magára a történelem ítéletét, hogy a nemzet megöletéséhez hozzájárult. Végül a közönség a zenekar kíséretével" elénekelte nemzeti imádságunkat: a Himnuszt. — Az üzletek kötelező nyitvatartása. A győri kereskedelmi- és iparkamara az 1920 május 7-én megjelent 3790—1920. M. E. sz. rendelet alapján közli az érdekeltekkel, hogy az éJelmicikkeket, egyedárusági cikkeket, fűtőanyagot és gyógyszereket árusító üzleteknek reggeli 8 órától esti 8 óráig köteléző nyitvatartásáról 1920 március 17-én megjelent 2285— 1920. M. E. sz. rendelet hatályon kivül helyeztetett. A nyilt árusi üzletek zárórájára nézve ezek szerint az 1920 március 17-ike előtti jogállapot lépett érvénybe. — Eskütétel. A város tisztviselőkara, kezelő- és segéd-személyzete f. hó 11-én tette le a magyar alkotmányra és Horthy kormányzónak hűségesküjét. Az eskütétel ünnepélyes aktusa a városháza nagytermében folyt le és vendégként megjelentek rajta, élükön Zichy Rubidó őrnaggyal, a helybeli állomásparancsnokság tisztjei is. A formális eskütétel megtörténte után dr. Tenzlinger József polgármester szép szavakban mutatott rá a különbségre, mi a váltakozó forradalmi viszonyok között a terrof nyomása alatt letett fogadalmak és e mostani, szívből jövő, a meggyőződés erejétől sugallt szent eskü között van s lelkesen buzdította a város összes alkalmazottait, hogy a magyar hazának hív és lelkes munkásai legyenek. — Mikes. Az erdélyi gondolat állandó ébrentartását szolgálja a Területvédő Ligának, a Move-nak és az Országos Menekültügyi Hivatalnak az a terve, hogy Petrichevich Horváth Emil „Mikes" cimü színmüvét pünkösd napján a m. kir. Operaházban az erdélyi menekültek javára díszelőadás keretében bemutatja. Erdély rajongó szeretetében egységessé kovácsolt jelenetek sora Mikes alakján, újra megszólaló édes hangján keresztül visszavisz bennünket Erdélybe, amelyé minden bánatunk, reményünk és akarásunk. Egy jaroszlói udvarházban indul el a darab és a Márvány-tenger partján végződik. Közben megjárjuk Mikessel a Napkirály udvarát, a Kárpátok hófödte bérceit, végighallgatjuk Kolozsvárt az öreg Bánffy-házban a guberniális tanácsülést és az ötödik képben megelevenedik előttünk a magyar áldozatkészség és hűség hervadhatatlan „Moriamur"-ja. Az előadásban — amelyre a magyar színészet kitűnőségei vállalkoztak — a m. kir. Operaház díszelőadása után, része lesz a vidéknek is. Örömmel jelenthetjük, hogy a propaganda-akció utitervében Pápa is szerepel és így Pápa társadalmának is alkalma lesz közvetlenül gyönyörködni az új magyar irodalomnak ebben a ragyogó alkotásában. — Az elvesztett haza miatt. A nemzeti hadsereg gy.őri ,helyőrségének gyásza van: a mozgóezred egyik derék és reményteljes jövővel kecsegtető hadapródőrmestere, Czinolder István, szombaton este szolgálati revolverével halántékon lőtte magát. A lövedék keresztülfurta agyvelejét és a szerencsétlen fiatal tiszt két órai szenvedés után meghalt. Bajtársai előtt már régebben hangoztatta, hogy öngyilkos lesz, mert nem tud belenyugodni szülőföldjének, Erdélynek elvesztésébe. Az ántánt békeszerződéséről szombaton este éríesSlt és akkor végleg megérlelődött benne az Öngyilkosság, melyet egy őrizetlen pillanatban hivatali helyiségében végrehajtott. Temetése katonai pompával kedden ment végbe s megjelentek rajta az elhunyt bajtársai és nagyszámú közönség is. — A szini szezon végén. Szini szezónunk a végé'felé jár. Csütörtökön vesz bucsut tőlünk a társulat kabaréval, s e hó 22-én már Szombathelyen kezdi meg előadásait. — A főiskolai kántus jubileuma. A pápai ref. főiskolai énekkar 1920 május 16-án délután 5 órakor a főgimnázium tornatermében jubileumi ünnepet rendez. Műsor: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Németh István. 3. Szent-Gály: Üdvözlő kar. Zenekar kisérettel előadja a főiskolai .énekkar. 4. Dalünnepen. Pályadíjat nyert óda. Irta és szavalja Tóth Endre ifj. elnök. 5. Magyar népdalok. Zenekarra Tóth Lajos. Előadja a főiskolai zenekar. 6. Felolvasás. Tartja Pongrácz József főisk. igazgató. 7. Révfy-iVÍolnár: Magyar népdalok. Előadja a főisk. énekkar. 8. Körösi: A magyar nóta. Szavalja Veress László. 9. Szózat. Az ének- és zenekarokat Tóth Lajos főisk. énekés zenetanár vezeti. Az ünnepély végén önkéntes adományokat a főiskolai énekkar céljaira köszönettel fogadnak. — Statisztika a bélyeggyűjtőkről. Dr. Szundy Károly kir. tanácsos, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség ügyvezető elnöke, aki a háború folyama alatt a Vörös Kereszt statisztikáját összeállította, most a magyar bélyeggyűjtők statisztikáját készíti el, hogy azt a külfölddel ismertesse. Felkéri az összes gyűjtőket, közöljék vele (Budapest, I., Maros-u. 29., földszint 2. szám alá) pontos címüket, 1 foglalkozásukat, korukat, és azt, hogy a gyűjtést milyen irájiyban folytatják. — Jönnek,jönnek, egyre jönnek, hazatérő magyarok, francia fogságból kiszabadultak mindegyre érkeznek. Hozzák a fájó emlékeket s az emlékek nyomán fakadó keserű, nagy elhatározásokat. Azok között, akik a héten jöttek, voltak a mi vidékünkre valók is, többek között Pék Lajos hadnagy, aki a kollégiumban tett érettségit. A franciát mind gyűlölni tanulta. Hiába fizette — nálunk ez nagy dolog lenne ma! — ezüst frankokkal, meggyötört, megalázott véreinket. Semmiféle érc csengése nem feledteti a rossz bánásmódot, gyalázatot! — Az ev. leányegylet, amely olyan elismerésre méltó kulturális munkát fejt ki, mult szombaton fényesen sikerült, előkelő nivóju táncmulatságot rendezett a Griff Ízlésesen feldíszített* termében. A kedves mulatságon úri társadalmunk ifjai és szép leányai közül sokan jelentek meg és hajnalig fáradhatatlanul ropták a különböző táncokat. — Az anyagi eredmény gyarapításához felülfizetéseikkel hozzájárultak a . következők: Meinhardt Vilmos, Nádosy Györgyné 100—100 K; Schmidt Károly 70 K; Böröczky Testvérek 55 K; Gulden Rezső, Hütter Vilmos, ifj. Kunszt Henrik, Saád Lajos 50—50 K; dr. Kluge Endre 35 K; Kluge Ferenc, Mészáros Péterné, Mesterházy László, Németh Dezső 30—30 K; Kalmár Zoltán, Sz. N. 25—25 K; Árvái István, Balogh Gyuláné, Dienstmann Ferencné, Kristóffy Gyuláné, ifj. Kunszt Henrikné, Kápli Istvánné, Kocsis Pál, Nagy Gizella, Nagy György, Rácz Mihályné 20—20 K; Karlovitz Adolf, Niebel Gyula, Pünkösd, özv. Szabó Béláné, N. N. 15—15 K; Dienes Sándor, Gergely Ferencné, Kakas Irén, Koncz Sándor, dr. Kőrös Endre, Nagy Pálné, Perlaky Emma, Radó Dezső, Szente Józsefné, Viz Ferenc, N. N., N. N. 10-10 K; Csányi István, Kiss Kálmán, Kunte Ede, Nagy István, Süle Gábor, N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N., N. N. 5-5 K Összesen 1200 K. A szives felülfizetésekért hálás köszönetet mond a rendezőség. — Ki tud róla? Kérném Tóth Reginát, a Griff-szállodának volt szobaasszonyát, hogy tudassa a ciinét velem fontos ügyben. Marton Gunó Vencel, Internáló-Tábor, Hajmáskér, III. barakk. — A szövőgyár üzemben. Hétfő óta vidáman tűstől a Perutz-gyár kéménye s a gyári sziréna az egész városon végigzengő tutulással hivja a munkásokat a szövőszékek mellé. A kommunizmus óta szünetelő gyár üzemét végre ismét felvehette, miután a kormány az anyag- és szénhiány megszüntetéséről gondoskodott. A gyár ünnepélyes üzembe helyezését Boda Sándor őrnagy, a honvédelmi minisztérium dunántúli ipari megbízottja eszközölte, aki lelkes szavakban mondott ez alkalomból köszönetet a szövőgyár munkásainak azon hazafias áldozatkészségükért, hogy negyedévig napi egy órával többet dolgoznak s túlórai keresetüket felajánlják a nemzeti hadseregnek. Elismerését fejezte ki továbbá a gyárosok iránt, kik az így termelt készletek tiszta jövedelmét a nemzeti hadsereg javára fordítják. Az őrnagy buzdító beszéde után a munkások lelkesen éltették Horthy Miklós kormányzót s a nemzeti hadsereget s aztán — annyi hosszú és keserves hónap után — végre megkezdődött a szövőgyárban a termelő munka. — Az üzlethelyiségek lakbére. Az új lakbérrendelet szerint az üzlethelyiségek bére szabad egyezkedés tárgya a bérbeadó és a bérlő közt. Kereskedőkörökből, számos panasz érkezik, hogy a háztulajdonosok az üzlethelyiségek bérét az eddiginek két-háromszorosára emelték fel. A lakbérrendeletnek hiányossága az, hogy a béremelést üzlethelyiségekre nézve nem köti korlátokhoz. Mindamellett a lakbérrendelet is módot nyújt arra, hogy az üzlethelyiségek túlságos béremelése ellen a kereskedők védekezhessenek. Ugyanis a rendelet értelmében a bérlőnek joga van a béremelés ellen a lakásbirósághoz panasszal fordulni. A lakásügyi kormánybiztosság azt az álláspontot foglalja el, hogy 100°/

0-nái magasabb béremelés az üzlethelyiségekre nézve sem engedhető meg. Ez a 100%-os emelés is azonban csak a legfelsőbb határa a megengedhető üzletbéremelésnek, amelyen belül a biróság az üzlet jövedelmezőségének és a kereskedő teherviselőképességének mérlegelésével fogja megállapítani a béremelés mértékét. .