Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-05-08 / 19. szám

A színházi hét. A színházba járó közönség jogos pana­szát végre — orvosolta az igazgatóság. A héten sikerült 18 tagból álló katonai zenekart szerződtetnie, amely péntektől kezdve játszik színházunkban. Ugyancsak az operett-előadások színvonalának emelése érdekében történt az az intézkedés is, hogy a női- és férfi-kart 10—10 tagra egészítették ki. Juhász Margit helyébe, aki megválik a társulattól, koloratur-énekesnő­nek az igazgatóság Palánkai Margitot szerződ­tette, aki az operaiskolát végezte. Itt említjük még azt is meg, hogy hétfőn és kedden szerződte­tés céljából Benkő Ilona, a Heltai-féle szín­társulat jeles drámai művésznője fog vendég­szerepelni városunkban. Az e heti előadásokról a következőkben számolunk be: A régi, szépzenéjü Lili volt pénteken mű­soron. Sághy Duci a Pápán mostanában látot­tak közül a legbájosabb Lili volt. Üde, csicsergő hangja, eleven, művészt játéka pedig megjele­nése hatását csak fokozták. S ha a nagymamá­nak gesztusai kissé élénkek is voltak, arról csak fiatalsága tehet. Érczkövi kedvetlenül ját­szott s még a kimaszkirozásra sem Helyezett, súlyt. Szécskay, Rogoz, Fáy és Tábori meg­feleltek. Szombaton a Terikét ismételték. Vasárnap a Varázskeringő ment a záróra miatt alaposan megkurtítva. Hiába, ha nincs hozzávaló zenekar, elhomályosodik a legszebben csillogó zene is. A zongora szimplex interpre­tálásában alig ismertünk rá Strausz gyönyérü muzsikájára. Az előadás sem volt teljesen ki­fogástalan. Egyedül Sághy Duci Steingruber Francija emelkedett ki, aki rendkívül bájosan játszott s behizelgően énekelte a varázskeringő bódító dallamait. Juhász Margitot kissé ked­vetlennek találtuk. Telekán Valér nyilt színen is tapsot kapott érces tenorjáért. Tábori és Békefi mókái kellemesen hatottak. Hétfőn a Pillangó főhadnagy teljesen sikerült előadás volt. Főrésze ebben természe­tesen a mindig jókedvvel játszó Sághy Duci­nak van, de Szigeti Ilonka temperamentumos játéka, Tábori kedélyes osztrák generálisa, Rogoz ezredese, Békefi Csallán önkéntese és Érczkövi őrmestere szintén kifogástalan jók voltak. Örömmel láttuk, hogy Bodonyiék tár­sulatának ruhatára is van, amit a háború óta Pápán megforduló - társulatok nem igen mond­hattak el magukról. Kedden szerepváltozások tömegével A bor-1 láttuk. Baracs Imre szerepében Rogoz Imre nyújtott harmonikus, szép alakítást. Méltó párja volt Nádasi Mici. Kiemelhetjük még Szigeti IlonXk tüzrőlpattant fiatal menyecskéjét és Szécskay művészien realisztikus játékát. Békefi, Molnár, Majtényi néni nekik való szere­pükben megállták helyüket. A szerdai — Gróf Rinaldó — előadás egy kis kellemetlenséggel kezdődött. Az első jelenet szereplői fél 8 óra után összegyülekez­tek a színpadon, felgördült a függöny, megkezd­ték az előadást, de a zongora mellől a karmester hiányzott. A színészek ötöltek-hatoltak, huzták­vonták az időt, s mikor kifogytak mondani­valóikból, a függönyt leeresztették s a rendező a közönség elnézését kérte, hogy a karmester rosszulléte miatt az előadást "félbeszakítani kénytelenek. Szerencsére, a karmester rosszul­léte muló természetű volt, s vagy 10 perc múlva — az ő dirigálása mellett — meg­kezdhették újból az előadást. — E rossz ómen ellenére az előadás jól sikerült. Örvösy Gróf Rinaldója minden kivánalmat kielégített. Szépen énekelt s jól játszott. Juhász Margit elegáns, stílusos játéka, Sághy Duci bájos naivitása, Békefi és Tábori pompás humora voltak biztosítékai a repriz sikerének. Békefit ügyes táncaiért is dicséret illeti. Csütörtökön halhatatlan Jókaink romanti­kus drámája, az Aranyember került szinre táblás ház előtt. A* címszerepben Rogoz Imre minden eddigi alakítását felülmulta. A szerencséskezü, nemes Timár Mihály erős jellemét a legkisebb részletében mesterien rajzolta meg. Jókai gyönyörű nyelve a maga zamatosságában hang­zott ajakán. Majtényi László hűséges fotográfiá­ját adta a gonosz, elzüllött Krisztyán Tódornak. Szigethy Ilona, aki Bodonyiné betegsége foly­tán jutott a szerephez, igen rokonszenvesen játszotta meg Timea szerepét, mig Senki szigeté­nek vadon termő szép virágát, Noémit Nádasi Mici alakította bájos természetességgel. Brazovics Athanázt Tábori Emil játszotta igen karak­terisztikusan, de fel kell ^még említenünk Kallós Józsefnét, aki Teréza szerepében bebizonyította, hogy társulatunk egyik leghasználhatóbb tagja. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Szűcs Dezső nem­zetgyűlési képviselőnk — a hét folyamán szüne­telvén a nemzetgyűlés munkája — ez idő szerint itthon tartózkodik. — Iftene Gyula veszprémi kir. tanfelügyelő a hét folyamán a helybeli tanintézetekben hivatalos látogatásokat teljesített. — A biróság köréből. A veszprémi kir. ügyészség pápai kirendeltsége befejezvén mű­ködését, dr. Trompler Ernő államügyészt az igazságügyminiszter a budapesti ügyészséghez helyezte át, ideiglenesen azonban szolgálatté­telre a győri táblai főügyészséghez osztotta be. — Zrinyi-ünnep. A helybeli katonaság mult vasárnap hazafias szép ünnepéllyel ülte meg a költő és hadvezér Zrínyi Miklós szüle­tésének, 300-éves évfordulóját. Az ünnepség a kaszárnya tágas udvarán ment végbe s meg­jelentek rajta az összes hatóságok képviselői, a középiskolák ifjúsága, a nagyközönségből'is igen sokan _és természetesen a tisztikar és ka­tonaság teljes számban. Bevezetőül az állami tanítóképző zenekara a Himnuszt játszotta. Zalán Menyhért bencés tanár a jeles történész alapos­ságával ismertette Zrínyi életét, hadvezéri mű­ködését s magya'r katonai erényeinek dicsőíté­sével kapcsolatban lendületesen aposztrofálta Zrínyi valóra vált álmát: a nemzeti hadsereget. Ruttner József főhadnagy szavalta ezután Freisz­berger százados túláradó magyar érzésű Me­mentó c. költeményét a költemény szellemének megfelelő erős és lelkes páthosszal, szívbe markoló igaz hatással. Most dr. Lőrinczy had­nagy szólott a kivonult csapatokhoz. Lobogó hazaszeretettel fegyelemre, kötelességük teljesí­tésére s majdan az elveszett területük vissza­szerzésére buzdította őket szép beszédében. Az ünnepet az állami képző zenekarának játéka zárta be a Szózat lélekemelő r akkordjaival. Az ünnep befejezése után a katonaság jól sikerült sport-versenyt tartott, melyet szintén nagy kö­zönség nézett végig. —- „A táltos álma." Kozma Andor, nagy­nevű poétánk, kit oly kedves kötelékek fűznek a pápai kollégiumhoz, ily cimen megrázó erejű, gyönyörű költeményt irt, melyet még a román megszállás idején ki akart nyomatni, de a cen­zúra nem engedélyezte. Egy tisztelője azonban valahogy mégis kinyomatta, s ezek egyikét, dedikációval ellátva, megküldte a költő a hely­beli kollégiumnak. Faragó János igazgató vi­szont itt nyomatta ki a magyar boszuállás gon­dolatának hatalmas rapszódiáját s igen bölcsen az intézet minden egyes tanulójának örök emlékül kiosztotta. — Országos eső. A múltkori jó kis esőcske után kedden, szerdán országos eső ter­mékenyítette meg az áldott magyar földet. Utána tegnap hűvösre fordult az idő, de nem annyira', hogy bajt okozott volna. Ma ismét ragyogva süt a nap, zsendül és fejlődik remény­ségünk: a vetés. — Kaszinói közgyűlés. A helybeli úri kaszinó f. hó 24-én (pünkösd hétfőn) d. u. 3 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, mélynek tárgyai: az alapszabályok módo­sítása s az ebből folyó választások. — E helyen említjük meg, hogy a kaszinó nyári helyiségét igen szépen helyreállíttatta s a kedvező idő beálltával tagjainak kellemes üdülő helyül meg­nyitja. — Francia fogságból. Egyre-másra ér­keznek vonatok, melyek a francia fogságból visszatérő katonákat hozzák. A visszatérőket a pápai állomáson a helybeli katonaság, a csóti leszerelőtábor tisztjei s a helyben állomásozó vöröskeresztes vonat megbízottja fogadják s látják el szeretetadományokkal. Egyik vonat­hoz a kollégium zenekara is kivonult s magyar nótával szórakoztatta a hazafiakat. Pápáról Csótra viszi útjok a nagy világot látott és — a franci kultúra örök gyalázatára — ott sok szenvedést megért katona-véreinket. — Gyászrovat. A főiskola és a nőnevelő­intézet épületén gyászlobogó hirdette a héten, hogy Antal Lajos ászári ref. lelkész, a tatai egyházmegye esperese, főiskolai igazgató taná­csos, a, dunántúli ref. egyházkerület egyházi és iskolai ügyeinek érdemes munkása elhunyt. A megboldogultban dr. Antal Géza egyházker. főjegyző és özv.' Nagy Sándorné testvérüket gyászolják. Folyó hó 5-én végbement temetésén a főiskolát Czeglédy Sándor és Pongrácz József tanárok képviselték. A helybeli járásbíróságnak ismét gyásza van. Szupits Gyula, a biróság nyugalmazott tisztviselője hunyt el 72 éves korában. A meg­boldogultat sokan ismerték és egyenes jelleméért, műveltségéért nagyra tartották. Évtizedeken át könyvtárnoka volt a helybeli úri kaszinónak. Szupits Dezső tabi ügyvéd, volt országgyűlési képviselő testvérbátját, dr. Szeieczky Béla buda­pesti, törvényszéki bíró nagybátyját gyászolja az elhunytban. Temetése tegnap délután folyt le sokak részvételével. Súlyosan nehezedik a sors keze Szutter Dániel helybeli ev. igazgató-tanító családjára. Pár hónap előtt temették el nagyrahivatott fiukat s most ismét gyász költözött a hajlékukba. Szép reményekre jogosító leányuk, Szutter Sárika, a helybeli ref. tanítónőképző-intézet II. éves növendéke 17 éves korában pár havi szenvedés után elhunyt. A melyen sújtott szülők mér­hetetlen gyászában résztvevő szivveí osztozunk. Az ifjúsága virágában elhunyt szép leányka te­metése folyó hó 9-én d. u. 5 órakor fog végbe­menni. — Mérnöki iroda nyitás. Kalmár Zoltán oki. mérnök megnyitotta magánmérnöki iro­dáját Pápán, Jókai Mór utca 61. szám alatt. — A Közgazdasági Bank, amely cél­tudatos vezetés mellett a fokozatos fejlődés útján halad' előre, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta XII.-ik évi rendes közgyűlését saját székházában. A gyűlésen Harmos Zoltán ügy­vezető-elnök elnökölt, aki a tanácskozást köz­gazdasági helyzetünket igen találóan ecsetelő, rendkívül érdekes fejtegetéssel vezette be; majd az igazgatóság jelentését referálván, reá­mutatott arra a körültekintő óvatosságra, mely az igazgatóságot a zárszámadások összeállí­tásánál vezette, amely óvatosság a számadások megingathatatlan reálitásában, áz intézetnek minden eshetőségre kész felvértezettségében nyilvánul meg. A szép számban jelenlevő részvényesek örömmel hallgatták az elnök megnyugtató kijelentéseit, s Lázár Ádám fel­ügyelő-bizottsági elnök jelentése után a fel­mentvényt minden irányban egyhanguiag meg­adták. Az 1918. és 1919. évi szelvényeket egyenként 7 koronájával váltják be. Az 1920. év számlájára 27.878 koronát visznek át. Az igazgatóság mandátuma lejárván, közfelkiáltással a régieket, az igazgató-tanácsban megüresedett két helyre pedig Kovács Kálmán ny. alezredest és Csizmadia Lajos theol. tanárt választották meg. — Végül dr. Lővy László mondott meleg szavak­ban köszönetet a vezetőségnek és tisztviselői karnak szép eredményű munkásságukért. — Az intézet, számadásaiból felemlítjük, hogy a részvényesek vagyona 1919. év végén 661.504 korona. A betétek állománya 7,514.260 K 77 f volt. Az 1918. és 1919. üzleti évek tiszta nyere­sége együttesen 79.708 K 91 fillért tett ki. Az Önsegélyző Egyesületi Szövetkezet ugyan­csak vasárnap, délután 3 órakor tartotta évi rendez közgyűlését. — Az Ébredő Magyarok folyó hó 24-én, pünkösd második napján a Sport-telepen rend­kívül nagyszabású majálist rendeznek virág­kocsikorzóval, mutatványokkal, versenyekkel és tánccal egybekötve. A tevékeny rendezőség lázasan dolgozik a majális sikere érdekében, mert a közönséget sok új és érdekes dologgal akarja meglepni. Bővebbet a falragaszok. — Ecetvizsgálat. A győri vegyvizsgáló állomás szakközegei a mult hó 22-éh városunk­ban váratlan vizsgálatot tartottak és a forga­lomba hozott ecetek közül többet megmintáztak. A vizsgálat eredménye azon szomorú tényt állapította meg, hogy az ecet eladásánál a közönség károsodást szenved, s ennek követ­keztében 14 kereskedő ellen az eljárás folyamatba tétetett. Valóban ideje volna már, hogy az ecet­tel űzött visszaélést a hatóság erélyes fellépés­sel végérvényesen megszüntesse.

Next

/
Thumbnails
Contents