Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-05-01 / 18. szám

Érczkövi Károly játékban, énekben kitűnőt produkált. A humort Békefi és Faragó dere­kasan képviselték. Felemlítést érdemelnek még Telekán és Tábori — no meg a „zenekar", amely bűvészi produkcióval lepte meg a közön­séget. A Csillag Pál mulató-nótáit kisérő cigány hegedűje ugyanis — zongorahangokat adott. Kiderül, hogy a direkció végleg abban a hitben van, hogy Pápának így is jó. Hétfőn Romeo és Júlia volt műsoron. \ B. Király Boriska, mint Júlia mesterien játszott az érzelmek, a szerelmi indulatok skáláján. A IV. felvonás mérgezési jelenetében könnyekig meghatotta a közönséget. Molnár Dezsőnek a sziv igazi hangjait megszólaltató, lelkiismerete­sen kidolgozott Rómeója tehetségének újabb bizonyítékát szolgáltatta. Rogoz Imre Lőrinc barátja, mint többi, derűsen szelíd őszi nap­sugárban tündöklő alakja, tehetségének miniatűr­remeke volt. A többiek: Érczkövi, Fáy, Homokaí, Majtényi, Juhászné szintén hozzájárultak még az/est sikeréhez. S hogy ne lehessen azt mon­dani, hogy a stratfordi halhatatlannak nincs Pápán közönsége, a színház zsúfolásig tele volt. Kedden az érdekes meséjü és szépzenéjü Szibyll felújításán Anna Pavlovna szerepét Szathmáry Anna segédszinésznő énekelte érces csengésű, szép szopránján s játszotta elis­merésre méltó igyekezettel. Máskor is szívesen látjuk nagyobb szerepben. A címszerepben Juhász Margit jeleskedett, már puszta megjele­nésével meghódította a közönséget. Örvössy Géza az egyéniségéhez illő nagyherceg szere­pében igen jó volt. Tábori, Békefi, Sághy Duci és Telekán buzgólkodtak még azon, hogy a nem egészen telt ház kellemesen szórakozzék. Szerdán a Farsang tilndéré-t ismételték. Csütörtökön Földes Imre Terike cimü darabjának bemutatója volt. A darabban van ugyan egy-két hatásos jelenet, de bizony kon­cepciója elég bizonytalan, homályos. Az egész történet egyetlen jobb szerepért, természetesen a Terike szerepéert íródott. Ezt Sághy Duci oly kedvesen játszotta meg, hogy szinte egyedül mentette meg a közömbösségbe sülyedő „vidéki történet "-et. Vígjátékban ő ugyanolyan köz­vetlen, friss és művészi, mint operettben. Az öreg plébánost Rogoz a nála megszokott nemes ízléssel játszotta. A többi szereplőről részint szerepüknek nemtudása, részint saját lélektani énjüknek fel nem ismerése miatt sok jót nem mondhatunk. ÚJDONSÁGOK. * —- A református püspöki székhely. Németh István, a dunántúli református egyház­kerület püspöke, ki mindénkinek például szol­gáló hazafisággal nem tette le a Komáromot megszálló cseheknek a hüségfogadalmat, immár hónapok óta ideiglenesen városunkba helyezte át püspöki székhelyét s innen intézte az egyház­kerület ügyeit. Mivel azonban ő a komáromi gyülekezetnek is megválasztott lelkipásztora, híveitől sem akart megválni s most az első elhelyezkedési lehetőséget felhasználva, Komá­romnak felénk eső Duna jobbparti részébe, Komárom-Újvárosba költözött át s így mivel ez a terület közigazgatásilag és soha meg nem változtathatólag jogilag is Komáromhoz tarto­zik, ismét Komárom lett a református püspöki székhely. Törhetlen hittel hisszük, hogy a sok zaklattatáson keresztül ment egyháznagynak minél előbb meg fog adatni az is, hogy az ősi, eredeti komáromi papiakba visszatérhet. — Pápáról történt elköltözése alkalmából Németh István püspök a következő adományokat juttatta különböző helyi kulturális és jótékonycélu egye­sületeknek: Területvédő-Liga 200 K, MOVE 200 K, munkásnapra 100 K, ref. nőegyletnek 100 K, városi nőegyletnek 100 K, ref. leány­egyletnek 200 K, a Szibériában tartózkodó hadifoglyaink hazaszállítására 200 K. — Főapátválasztás. A pannonhalmi fő­apáti díszes állást, mely dr. Hajdú Tibor el­halálozása óta, majd két éve üresen áll, a leg­közelebb betöltik. A római szentszék megadta az engedélyt arra, hogy a megszállott területen levő rendtagok szavazatukat ltvél útján- adhas­sák le. A főapáti állásra, minthogy Jándy Ber­nardin perjel nem reflektál reá, a legkomolyabb jelöltekként dr. Bárdos Rémig kőszegi főgimn. igazgatót és Gácier Lőrinc komáromi jószág­kormányzót emlegetik. — Személyi hír. Dr. Antal Oéza főis­kolai tanár, volt országgyűlési képviselő a hét elején Hollandiából visszaérkezve, két napot Pápán töltött. Innen a fővárosba utazott, ahol a kormánykörökkel érintkezett a hollandiai gyermekakció és a külföldi propaganda ügyé­ben. Dolgai elintézése után ismét visszautazott Hollandiába, honnan értesülésünk szerint csak az őszre fog véglegesen hazajönni. — Eskütétel. A helybeli m. kir. állam­rendőrség tisztikara és legénysége e hó 28-án d. e. 10 órakor tette le a nemzeti hitvallásként előirt hűségesküt. A lélekemelő aktus alkalmá­ból dr. Tóth István rendőrkapitány mondott szép beszédet, az eskümintát Simon Ferenc felügyelő olvasta fel. _ /• — Eljegyzés. Őszinte örömmel vettük a rózsás hirt, hogy Szűcs Dezső főgimnáziumi tanár, a pápai választókerület nemzetgyűlési képviselője arájául eljegyezte Csoknyay Rózsi úrhölgyet, Csokrlyay Károly városi főjegyző leányát. — Zrinyi-ünnep. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós születésének 300-éves évfordu­lója alkalmából a helybeli helyőrség ünnepélyt tart. Az ünnepély színhelye huszárlaktanyánk lesz, időpontja: május hó 2-án d. e. 10 óra. — Tisza István képe. Sok nézője volt ezen a héten Kis Tivadar kirakatában Tisza István gróf arcképének, melyet Lauer Gizella, ref. nőnevelő-intézeti tanárnő festett a győri Kálvin-kulturház részére. A festmény igazán művészi alkotás. Benczúr képe nyomán készült, de a művésznő nem maradt meg egyszerű másolónak, hanem saját megfigyelése alapján az arc kifejezésébe és színezésébe sok eredeti­séget vitt bele. A kép imponál férfias erejével, szinte megszólal, akit ábrázol, aki többé — ez gyászunk — soha nem fog szólni. — Andrejka - Losonczi - hangverseny. Díszes és lelkes közönség jelenlétében zajlott le a Griffben múlt szombaton az Andrejka­Losonczi művésztársaság hangversenye. Ha nem a szini szezón kellős közepén érkeztek volna, érdemük szerint zsúfolt ház gyönyör­ködött volna bennük. így is majdnem tele volt a nagy terem s a hiányzódat pótolta a jelen­levők lelkes tetszésnyilvánítása. Andrejka Margit­ban elsőrendű operaénekesnőt ismert meg közön­ségünk, aki a maga minden regiszterben egy­forma tökéllyel zengő mezzó-szoprán hangján bravúros könnyedséggel adta elő a legnehe­zebb operaáriákat s vágta ki a legszebb trillá­kat. Külön megemlítést érdemel az a nagy siker, amelyet a művésznő Mentes Mihály irre­denta versének elszavalásával aratott. Losonczi Lajos művészetét már sokszor dicsértük e lap hasábjain. Mestere a hegedűnek ő. Ezúttal mint zeneszerzőt is megismertük. Rapszódiája, de' főkép H-moll Triója becses szerzemények s az interpretáció, melynek sikerében a gordonkát kitűnően kezelő Ugró Zuárd és zongorán Losonczi Lajosné is közreműködtek, méltó volt a jeles' műhöz. Ugró egy Csajkovszky-darab előadásával, mint szólista is igen előnyösen mutatkozott be. A könönség a művészi Ízléssel összeállított programm minden egyes pontját zajosan megtapsolta és sokszor és lelkesen újráztatott. — Május 1. A belügyminiszter rendele­tet adptt ki, mely szerint május 1-én és 2-án az egész ország területén tilos minden szesz­ital kimérése, eladása, vagy forgalomba hoza­tala. E rendelet az általános zárórát ápr. 30-án, május 1-én és 2-án éjjel 10 órában állapítja meg. Egyben eltiltja az úgynevezett internacio­nális szervezetek jelvényéül szolgáló vörös zászlóknak, ugyanilyen diszítményeknek bár­minő vonatkozásban való használását, E ren­delet ellen vétők két hónapig tartó elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fogják sújtani. A belügyminiszter felhívta az összes törvényes rendőrhatóságokat, hogy ren­deletének teljes eréllyel szerezzenek érvényt. — Fatermelési körzet. A földmivelés­ügyi miniszter a vármegyében két fatermelési körzetet állapított meg. Egyet Veszprém, egyet Pápa székhellyel. A pápai körzetbe tartoznak a devecseri, pápai, zirczi járás összes községei. Pápa r. t. város fatermelési ügyeinek intézésé­vel I. fokban a járási erdőgondnokság Pápán, II. fokban az állami erdőhivatal Veszprémben bízatott meg. — Gyász. Mély részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy dr. Keresztes Ferenc vezető járásbiró e hó 29-én, 58 éves korában el hunyt. A megboldogult járásbiró már régebben, évek hosszú során keresztül a helybeli járásbir óság­nál működött albirói rangban, majd Tétre került vezető járásbirónak, honnan azután saját kérel­mére Pápára helyezték vissza vezetői tisztbe. Ezt a szép állását azonban csak pár évig tölt­hette be, mert súlyos betegsége miatt szabad­ságra kellett mennie, l 1/* esztendőnél tovább szenvedett, mely idő alatt családja a legoda­adóbb ápolásban részesítette, míg végre a héten megváltotta szenvedéseitől a jótékony halál. Elhunytát szerető hitvese, valamint gyermekei: Judit és Imre siratják. Megilletőtve fogják fogadni azonban halála hirét mindazok, akik ismerték,, mert dr. Keresztes járásbiró alapos képzettségű, kiváló jogász volt, aki bírói tisztét mindenkor teljes pártatlansággal, lelkes igazságszeretettel látta el. Május hó l-jén d. u. 3 órakor temetik a Török Bálint-utcai gyászházból. Áldás emlékére. — Nagy lopás. A hét elején nagy szen­zációt keltve terjedt el városunkban a hir, hogy a Hungária-műtrágyagyár telepén elraktározott, az ellenség elől megmentett anyagokat, legin­kább építkezési anyagokat, alaposan megdézs­málták. A lopás már rég idők óta folyt, s most is csak véletlenül pattant ki. A csúnya ügy szálai messze elvezetnek, s napról-napra szapo­rodik azok száma, akik közvetve, vagy-közvet­lenül érdekelve vannak benne. Most még az erélyesen folyó nyomozás érdekében nem mondhatunk többet, mihelyt azonban a nyomozó hatóság befejezte munkáját, az ügyet minden részében ismertetni fogjuk. — Mérnöki iroda nyitás. Kalmár Zoltán oki. mérnök megnyitotta magánmérnöki iro­dáját Pápán, Jókai Mór utca 61. szám alatt. — Takarékpénztári közgyűlés. A Pápa városi és vidéki Takarékpénztár, amely a jelen mostoha közgazdasági viszonyok között is a fejlődésnek örvendetes jeleit mutatja, vasárnap délelőtt tartotta az 1918. és'1919. üzleti évek­ről szóló egyesített közgyűlését. A közgyűlést Mészáros Károly nyug. polgármester, felkért elnök vezette, aki tartalmas megnyitó beszédé­ben vázolta azt a nehéz helyzetet, amelybe a pénzintézetek általában, de különösen- a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár jutott, amely­nek a proletár diktatúra erőszakos rendelkezésé­ből több mint egy millió korona munkabért kelleti kifizetnie a szociálizált Perutz-gyár munkabér-listáira. A halálraítélt pénzintézetek azonban a kétségbeejtő helyzeten szerencsésen keresztül vergődtek, s most előkészülnek azok­hoz a nagy feladatokhoz, amelyek a rekonstruk­ció munkájában reájok várakoznak. A jövő bizonyára me'ghozza az ország közgazdasági életének nagyarányú fellendülését. Az igazgató­ság jelentését dr. Kende Ádám Ügyész -referálta, hangsúlyozván, hogy a Perutz-gyár munkásai részére kifizetett munkadíjak, mint általában az összes; más pénzintézetek által hasonló célra kifizetett összegek visszatérítése tárgyában való­színűleg a közel jövőben kormányrendelet jele­nik meg, így az intézetei károsodás nem éri. Kis József esperes, felügy. biz. elnök réferádája alapján az 1918. és 1919. üzleti évekre a fel­mentvényt minden irányban megadták. A nemzeti hadsereg javára 18.000 korona önkéntes adói megszavaztak. Az 1918. és 1^19. évi részvény­szelvényeket összevontán 50 koronájával vált­ják be/A 217.865-51 K két évi tiszta haszon­ból a tartalék-alapot 515.000 koronára egészítet­ték ki, 30.000 koronával adótartalékot létesítet­tek, 18.100 18 K-t a jövő év számlájára visz­nek át. A választásokat a következőkép ejtettél: meg: Igazgatósági tagok lettek: Dr. Kapossy Lucián, dr. Kende Ádám, Kis József esperes, Mészáros Károly, Sarlós Zsigmond, Schlesinger Rezső, Schwartz Vilmos, Szekeres Emil ; fel­ügyelő-bizottsági tagok: Dr. Beke Manó, dr. Kövi Arisztid, Langráf Zsigmond, Marton I. L, Patak József. Végül a részvényesek nevében Saáry Lajos mondott köszönetet az intézet vezetőségének és tisztviselői karának eredmé­nyes munkájukért. — Elhalasztott táncvigalom. A lapunk mult számában e hó 2-ára jelzett jótékonycélu táncvigalom megtartását 5-ére, szerda estérc halasztották el. Kezdete 7 órakor. Jegyek Nepper Rezsőnél és Kis Tivadarnál válthatók. •

Next

/
Thumbnails
Contents