Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-03-27 / 13. szám

Hadifoglyok sorsa. Szomorú üzenet messze idegenből, keserű rabságból . . . Néhány szó kicsike lapon egy név, haláihir. Sápadt, sovány hadifogoly . . . vőlegény . . . kiütéses tífusz . . . halott . . . Egy egész élet, ifjú álmokkal, nagyratörő reményekkel, tele életerővel, idealizmussal, szerelem, boldogság özönével s mindez letört, eltűnt, belefagyott a szibériai hómezők könnyglecserjeibe. Csak ennyi állt egy lapon. „Tóth István kadett kiütéses tífuszban meghalt. Értesítsd' menyasszonyát. Ez a mi sorsunk az öt esztendős szenvedés után, ha ti otthon nem törődtök velünk". S a szivem fölött a tárcámban életre kel ez a levél, polip ujjaival átöleli a szivemet, szorítása a könnyeket szemembe sajtolja s az ö szenvedéseiket mind érzem én is. A nélkülözés, az éhség, a koldusrongy ruha, a tespedés milyen parányi a mérhetetlen lelkikinok gyötrelméhez képest! A honvágy, a szeretteink látása utáni epedés még az álmokat is elrabolja tőlük. Éreznem kell mind a ti szenvedésteket agyongyötört, rabságban szenvedő, szegény magyarok ! Megváltók vagytok ti mindannyian ? Hiszen tömegben hurcoljátok a keresztet a véres Golgotán! Egy egész hadsereg, amint lehajtott fővel, véres verejtékkel cipeli a keresztet — a rabigát — micsoda látvány, milyen iszonyú ez S És fölsóhajtanak, mint Krisztus: Uram múljék el tőlem ez a keserű pohár; szabadítsatok ki a fogságból adjatok vissza családunknak.! Van ember, aki ezt nem hallja, van sziv, amely ezt nem érzi ? Ez a polipkar csak az én szivemet szorítja? Vagy elcsügged, elernyed a részvétlenség láttán s a szivszorítás helyett ökölbe szorul a keserűségtől? Akik elűzték maguktól kemény szívvel a könnyszárító, vigasztalást, íámogatást kérő hadifoglyok lelkét, akik részvétlenek maradtak a szenvedések feltárásakor, nem félnek lelkiismeretük mardosásától, hiszen a lélek él, és a szenvedés, a gond, a bánat ott leselkedik mindenki nyomában! A szegények fillérei, kik csaknem mindenüket odaadták abban, amit elvontak önmaguktól, hogy másokon segítsenek, a gazdagok nagylelkűsége ezer, meg ezer könnyet szárított fel, tengernyi bánatot simított el s ha több örömet nem is szereztek volna, lelki megnyugvást, megelégedést kaptak cserébe önmaguknak. Az eddigi eredményért minden köszönet és minden hála azoké az önfeláldozó, fáradságot nem ismerő úrhölgyeké, kik Mayer Istvánné szervezése alat kitartással és buzgalommal törekedtek a siker elérésére. További adományok a nemzetvédelmi tiszthez küldendők: laktanya 68. sz. szoba. ÚJDONSÁGOK. — A körletparancsnok Pápán. Moaillard Győző altábornagy, a székesfehérvári katonai körlet parancsnoka, f. hó 25-én szemleútján Pápára érkezett és a következő napon szemlét tartott a pápai karhatalmi csapat és katonai intézmények felett. — A menekültek templomi napja. A béke-előkészítő iroda B. csoportjának égisze és Horthy Miklós kormányzó, Csernoch János hercegprímás, gróf Apponyi Albert és gróf Bethlen István védnöksége alatt húsvét napján a menekültekért templomi nap fog tartatni. Az akció célja propaganda-gyűjtés, amely az ország összes templomaiban egy és ugyanazon órában tartatik. Az úr szolgái a szószékről szentbeszédeket mondanak a területi sérthetetlenségről és az otthonukból kiüldözött menekültek szomorú sorsáról. — Szentebb és magasztosabb cél nem képzelhető annál, mint amit a templomi nap maga elé tűzött, kétség nem lehet felőle, hogy városunk méltán veszi ki az akcióból a maga részét. — A „kertváros". Ezen a héten hétfőn a a tisztviselők igen népes értekezletet tartottak a létesítendő kertváros ügyében. Az értekezlet elfogadta a kertváros-egyesület alapszabálytervezetét s megválasztotta az egyesület tisztikarát és választmányát. A legfontosabb pozíciókba: az elnöki székbe Okolicsányi József dohánygyári igazgatót, a pénztárnoki állásba Juhász Imre képezdei tanárt emelte a közbizalom. Hosszabb eszmecsere folyt a kertváros helye felől. E téren a vélemények még nem teljesen egységesek. Egy csoport a vasút közelébe', másik a tisztviselő-telep mellé mások legszívesebben a vásártér helyére mennének. Az elnökség megbizást kapott, hogy a telek megszerzése tárgyában az uradalmi igazgatósággal lépjen érintkezésbe. — A városházáról. Csoknyay Károly városi főjegyző hivatalát ismét elfoglalta, illetve dr. Csoknyay János főügyésztől átvette a még mindig szabadságon levő polgármester helyettesítését. — A V. G. E. ülése. A Veszprémmegyei Gazdasági Egyesületnek mult héten dr. Magyar Károly elnöklete alatt tartott ülésén a következő fontosabb határozatokat hozták: Felirtak a kormányhoz, hogy minden járás területére 5—5 waggon kovácsszenet utaljon ki; továbbá felkéri a földmivelési minisztert, hogy a motorszántáshoz és csépléshez szükséges benzinről idejében gondoskodjék, mert a mai kor szellemével nem tartja összeegyezhetőnek, hogy a gazdasági motorok fennakadjanak a munkában ugyanakkor, amikor az árdrágítók és lánckereskedők százával száguldó automobiljainak van elég benzinjük. — Ha a földbirtokreform-tervezetet megkapja az egyesület, a választmány szakértekezleten fogja azt elbírálni és a véleményét megfogalmazni. — A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat-tervezet szerint Veszprémvármegye a győri kamarai székhelyhez tartoznék. Minthogy azonban a vármegye gazdaközönségének az a méltányos kívánsága, hogy a kamara székhelye Győr helyett Veszprém legyen; s mivel már a megyei közgyűlés is állást foglalt ily értelemben, a választmány is felterjesztésben kéri a földmivelésügyi minisztertől a ker. mezőgazd. kamara székhelyének Veszprémben leendő kijelölését. — Királyiak az államhivatalok. A magyar nemzet alkotmányos életének a legitimitás alapjára való irányítása közben jelentős lépés történt ma. A hivatalos lap e héten rendeletet közölt, amely szerint állami hatóságok, hivatalok és intézmények elnevezésébe felveendő a királyi szó, az állami címereken pedig a szent korona alkalmazandó. A rendelet kimondja, hogy alkotmányunk alapelveinek és alapintézményeinek, különösen a királyság intézményének léte és fennállása, a forradalmi események után is, jogilag érintetlen maradt. Mindaddig, amíg a törvényhozás másként nem rendelkezik, Magyarország törvényes államformája a királyság marad. Az államformát kifejezésre kell juttatni az állami hatósági, hivatalok és intézmények elnevezében. Ez alapon a minisztériumok, a miniszterek, az alájuk rendelt állami közigazgatási hatóságok, az állami bíróságok és ügyészségek, a hadsereg, a csendőrség és az állami rendőrség a jövőben ismét a királyi, illetőleg a magyar királyi jelzőt használják, a címereken pedig a szent koronát alkalmazzák. Mindaddig, mig a címereket, bélyegzőket és nyomtatványokat a rendeletnek megfelelően átalakítják, a jelenlegi cimer és szöveg is használható. — Gyász. Őszinte részvéttel értesültünk Pethő Endréné sz. Győry Jolánnak élete virágában, 24 éves korában történt elhunytáról. A fiatal asszony gyermekágyban halt meg csecsemő fiúcskát hagyva maga után. Szomorú elhunytát férje Pethő Endre takácsi jegyző, szülei Győry János takácsi ref. lelkész és neje siratják. A szülőket a világháború megfosztotta egyetlen fiuktól s most egyetlen leányuk halt meg ily tragikus körülmények között. Pethő Endrénét f. hó 24-én temették el a község s a környék nagy részvétével. A temetési szertartást Czeglédy Sándor pápai theol. akad. tanár végezte könynyekre indító gyönyörű gyászbeszédet tartván. — »Egy nap a hazáért"! Március 31 -én mindenki a Hazáért dolgozik és a Hazának áldoz! Ezen a napon minden 16 éven felüli dolgozó egyén legalább 2 koronát és ezenkívül minden háztulajdonos legalább 10 koronát, minden gazda vagy bérlő minden holt föld után legalább 1 koronát, minden üzlet, üzem, ipar és vállalat napi bevételének legalább 1 %-át és felajánlott adományát a Haza oltárára helyezi. — A kereskedelmi és iparkamara f. hó 21-én Győrött tartott közgyűlésén kegyelettel adózott elhunyt elnöke Hlatky-Schlichter Lajos emlékének. A kamara megfesteti arcképét és egy iparos ifjú magasabb kiképeztetésére szánt 10.000 K-s alapítvánnyal örökíti meg emlékét. A kamara új elnökének egyhangúlag Halbritter Károlyt választották meg. Szendrői Mór főtitkárt nyugalmazták s egyúttal megválasztották a kamara örökös levelező tagjává, A távozó főtitkár érdemeit Adler Károly beltag és Hajnóczky Béla kültag méltatták. Ügyvezető titkárnak dr. Szommer Ernő másodtitkárt választották meg." — A szini szezon. Bodonyi soproni társulata, mint azt már jeleztük, április 3-án kezdi meg előadásait. A társulat hat hétre tervezi pápai szezonját. A napokban itt járt a társulat titkára s kérte, hogy a helyárakat felemelhesse, amihez a szinügyi bizottság hozzájárult. — A bankjegyfelüíbélyegzés és a falu. Az Országos Központi Hitelszövetkezethez, amelynek kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek a vidéki, főleg a falusi lakosság körében a bankjegyfelülbélyegzés adminisztratív és technikai műveleteit úgyszólván egyedül látják el, a felülbélyegzés menetéről naponta a legkedvezőbb jelentések érkeznek. A falusi lakosság pénzkészletét csaknem kizárólag a hitelszövetkezetek útján bélyegezteti felül, számos oly hitelszövetkezet van, amelynek első napi eredménye felülmúlja az egy-két millió koronát Bár az első napokban a bélyegzőgépek üzemtechnikai zavarai miatt a pénz becserélése némi késedelmet szenvedett, de ezek megszüntetésévei a munka simán és szakadatlanul folyik. A vidék hangulata a felülbélyegzéssel kapcsolatban rendkívül bizakodó és a pénzügyi kormány ezen intézkedésének végrehajtását lelkes igyekezettel segíti elő. — Nincs többé „hadügyminiszter*. A hivatalos, lap egyik legutóbbi számában rendelet jelent meg, mely megszüntet, a magyar minisztérium katonai ügyek vezetésére hivatott tagjának az októberi forradalom óta használt „hadügyminiszter" elnevezését és visszatér ahhoz a címzéshez, melyet az 1848. évi Ili. t.-c. állapított meg, a „honvédelmi miniszter

a elnevezéshez, Ezentúl tehát minden vonatkozásban a honvédelmi miniszter cimet kell használni. Ez az elnevezés mindenesetre helyesebb, mert egyrészt a „honvédelmi" szó már csaknem százados történelmi, közjogi és nyelvi hagyomány, másrészt ideális szempontból is a katonaság elsősorban szolgál a hon védelmére, mint háború folytatására. — Menetrendváltozás. F. hó 25-étől kezdve mint helyi vonat Győr felé indul vasárnap kivételével minden nap d. u. 4 óra 36 p.-kor. Szombathely felé vasárnap kivételével minden nap reggel 7 óra 52 perckor. Győr felől érkezik vasárnap kivételével minden nap reggel 7 óra 42 perckor. Szombathely felől érkezik vasárnap kivételével minden nap délután 4 óra 26 perckor. — Hadirokkantak figyelmébe. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint f. évi julius hó végével azon ideiglenes ellátási illetékek utalványozása, melyekre nézve a megállapított fizetési időtartam lejárt, megszűnik. Ezért az oly hadirokkantak, akik már lejárt határidejű fizetési meghagyással rendelkeznek s újabb felülvizsgálaton még nem voltak Budapesten, ezen körülményt a rokkantellátási hivatal 4. osztályánál, vidéken pedig a községi elöljáróságnál jelentsék be abból a célból, hogy az előjegyezhető legyen. Ez alapon az újbóli felülvizsgálatot a katonai hatóságok el fogják rendelni. A felülvizsgálatra szóló behívásnak mindenki haladéktalanul tegyen eleget, mert aki a felülvizsgálaton nem jelenik meg, annak illetékeit augusztus hó 1-én beszüntetik. * ^ x Elveszett részvények. A pápai kir. járásbíróság Pk. 735/1920. számú Végzéssel Baló Aladár pápai lakos kérelmére, állítólag elveszett a magyar tisztviselők takarékpénztára r.-t. által kérvényező részére kiállított 27.841. számú C, D, E, F, G, H, I, K és 27.842. sz. A, B jelzésű, a 25 kor. névértékű részvények megsemmisítése iránt az eljárást az 1911 :1. t.-c. 750. §. értelmében folyamatba teszi és hirdetményben felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelzett okiratot a bíróságnál egy év alatt mutassa be, mert ellenkező esetben azt semmisnek fogja nyilvánítani. Pápa, 1920' március 12-én. Kapossy sk., jb. jegyző.