Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-03-20 / 12. szám

pyvi H I í^ L A. P MEGJELEiMK MiNDEIV SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak; Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. bankjegyek felülbélyegzése. 1920 márc. 18. Akik rémeket szoktak látni s akik ismeretlen célok érdekében íizletszerüleg foglalkoznak a rémítgetéssel, azok vészhireire eleven cáfolatul szolgál a kormánynak a bankjegyek felülbélyegzése tárgyában a tegnapi napon kibocsátott rendelete. Folyton devalvációról, a pénz értékének felére, negyedére csökkenéséről beszéltek s valójában a pénzünk szabályozásának olyan módjával állunk szemben, mely mindenkit a legteljesebb megnyugvással tölthet el. Ami most történik, azt tulajdonképen számunkra a békeszerződés 189. §-a kőtelezőleg írja elő. A győztes hatalmak megkövetelik, hogy a régi osztrák-magyar monarchia területén alakult államok előbbi közös bankjegyeiket sajátos bélyegzővel lássák el, hogy azután azokat később saját bankjegyeikkel cseréljék be. Ez a művelet az egyes, szerves kapcsolatban volt államok különleges érdeke, mert vele az egymás tartozásairól való felelősség alól szabadulnak. Ha így maga a felülbélyegzés ténye általános nagy állami érdek, a mód, ahogyan az végrehajtatik, a legnagyobb mértékben figyelemmel van a nép érdekeire is. Amikor a kormány kimondotta, hogy a felülbélyegzés alá kerülő pénz felét állami kölcsönképen visszatartja, akkor míg egyrészt mindnyájunk egyetemes érdekében visszazökkenteni igyekszik a gazdasági életet a maga rendes kerékvágásába, a szertelen árakat a társadalom minden osztálya tehát ép úgy a munkások, a hivatalnokok, az iparosok, mint az őstermelők, a gazdálkodók érdekében mérsékelni akarja, addig másrészt a visszatartott pénzért 4% kamatozást adván senkit a maga vagyonától meg nem foszt, sőt előnyösebb helyzetbe juttat, mint a bankokban ma csupán 1%-kal heverő pénze után eddig volt. Aki tehát e művelettel kapcsolatban vagyonelkobzást mer emlegetni, az tudatosan és a köz iránti gonosz indulatból valótlanságot terjeszt. Kényszerkölcsönről igenis lehet szólani. Ilyen kényszerkölcsönre a csehek mutattak példát és köztudott, elismert dolog, hogy annak áldását megérezték gazdasági életükben, mert sikerült pénzük értékét és vásárló erejét megkétszerezni. Logikusan ennek kell bekövetkeznie nálunk is, az egyes helyeken hihetetlen nagy mennyiségben felhalmozott és tétlenül heverő pénzek bevonulnak a gazdasági élet rendes mederébe, helyreáll a természetes rend, a normális forgalom. Ez főkép úgy éretik el, hogy a kényszerkölcsönül visszatartott pénzek elismervényei igen fontos esetekben, így a birtokpolitikai célokra juttatandó földrészek megfizetésénél, valamint az egyszeri vagyonadó behozatala esetén ennek lerovásánál teljes névértékben felhasználhatók lesznek. A mai nappal megindult tehát az a tisztuló folyamat, mely végeredményében a pénzügyi helyzet gyógyulására kell hogy vezessen. A mai naptól kezdve a kékpénz néni csak elvesztette előbbi varázsát, hanem eredeti formájában megszűnt törvényes fizetési eszköz is lenni. Minden régi pénzt, az osztrák-magyar bank által kibocsátott minden pénzjegyet le kell bélyegeztetni, mert ennek hiányában a pénz elveszíti értékét, tuiajdonképen megszűnik pénz lenni. Hogy ily körülmények között és ennek tudatában mindenki saját érdekében iparkodni fog az állam és önmaga iránt tartozó kötelességének eleget tenni, ahhoz a legkisebb kétség sem férhet. A mai napon kibocsátott hirdetmények tájékoztatják a közönséget a felülbélyegzés körüli teendőikről. A pénzt a gyűjtőhelyekre kell beszolgáltatni, ilyenek gyanánt városunkban a helybeli összes pénzintézetek szolgálnak, ezek közül az Országos Központi Hitelszövetkezet nemcsak Pápán, de a járás több más helyén : Nyárádon, Mezőlak-Békáson, Salamonban, Kupon, Dákán fennálló fiókjainál is eszközölni fogja a pénz összegyűjtését és a felülbélyegzés előkészítését. Nagy és nehéz feladat az, amire a jelen kormányzat vállalkozott. A hatesztendős háború nehéz válságai és a forradalmak irtózatos megrázkódtatásai után megszilárdítani akarja az ország gazdasági helyzetét, lerakni akarja a jövő boldogulás alapköveit. Ennek a "nemzetmentő munkának egyik fontos állomása az, amellyel a bankjegyfelülbélyegzést elrendelte. Aki a haza érdekét szívén viseli, az minden lehetőt el fog követni oly irányban, hogy ez a művelet simán és gyorsan lefolytatható legyen. Ellensége a köznek s a törvény szigora fog sújtani arra s az állami közösség jótéteményeiből kivetkezik az, aki e művelet sikerét bármi módon veszélyeztetni akarná. Ismerve a magyar nép józan belátását, biztosra vesszük, hogy az ilyen izgágák ellen maga is a legeréiyesebben állást foglalna. „Egy mindnyájért és mindnyájan egyért" cselekszünk akkor, amikor a vesztett háború s a monarchia szétválásának e természetes és megoldási módjában egyáltalán nem káros következményét érett állampolgárok gyanánt intézzük el. KETTEN BESZÉLGETNEK. (HOHLBAUM RÓBERT.) „Köd és felhő és gyászos szürkeség, Bármerre nézel, pajtás, bús az ég." „De nézd csak, egy fehér felhőcske ott Fénylő aranyszegélyzetet kapott." „Sötét az erdő, a nehéz fenyők Sírkert falára emlékeztetők „S ha téli szél ajkán majd dal fakad, Karácsonyfát kap onnan kis fiad." „Sivár magány! A tűzhely sem ragyog, Hóhérbárdákként metszők a jég csapok.

u „Mélyedj magadba! A magány lejár, Előtör éjből is reménysugár." * „Ah, elhagyottsági Senki nem segél." „Kinek kezében vagy: az Isten él. Az Isten él, kinyújtja hű kezét S a földre lágy havat szór szerteszét. S a hő, mely a mezőre ráborul, Új tűzhely lángját őrzi ott alul. És őrzi a csirát, mely hirtelen Virágba bomlik egy szent éjjelen. Ez lesz a bűvös, a nagy éjszaka, Mit meghoz az idők fuvallata. S ez lesz a dús tavasz vigalma is, Melyben vas hitt el hinned kell ma is," Kőrös Endre. KÜRTZ GYULA zongoraraktára JE*áp», Fő-tér. UK Március 15. Köd és napsugár, hó és eső; mintha az idő is méltó keretül akarna szolgálni márciusi hangulatunkhoz. Hol. jóakaratuk termékeny záporát, hol közömbösségük hideg havát zúdítják ránk Párisban büszkén uralkodó urai e megkínzott és letarolt világnak; ma vidám, napsugaras délelőttön az ég és reménység kékje látszik, holnap ködbe borul minden és mi tétován, meredélyek szélén kötéltáncot járva keressük az utat a boldogság és a haza megmentése felé. És mi m$gis remélünk és várunk, örökké várunk egy új márciust! .. . Ilyen hangulatok között köszöntött ránk március tizenötödike. S ha talán nem tudtunk oly igaz hittel és szent lelkesedéssel ünnepelni, mint az elmúlt években, az a ti lelketeket terheli, párisi urak. De vissza fogjuk, mert vissza akarjuk nyerni önmagunkban való hitünket és akkor még boldog magyar népre néznek le a Kárpátok bércei . . . Az ipartestület vasárnap este a róm. kath. főgimnázium dísztermében tartotta ünnepélyét. Az ünnep szónoka Zalán Menyhért bencés tanár volt, aki lelkes, hazafias szavakban öntött bizalmat és reményt a hallgatóság szivébe. A műsort több énekszám és egy színdarab előadása egészítette ki, melyek mind nagy tetszést arattak. Az ev. énekegylet szépen sikerült estélyét március 14-én este rendezte az ev. elemi iskola tanácstermében. A változatos és szép műsorból különösen kiemelkedett Jankó László tanárnak a szabadságeszmék szeretetétől és erős hazafias érzéstől áthatott szép beszéde, mely a múlt szines megrajzolásával s a jelen hivatásának erővel teljes feltárásával egyaránt kitűnt. Rezenka Jenő művészi szavalata és a dalárda két énekszáma is méltóan egészítették ki a sikerült műsort. A Polgári Kör március 14-ikén tartott estélyének gerince az a lelkes, szivet megdobogtató, gyönyörű ünnepi beszéd volt, melyben Sághi Tamás erdélyi menekült képezdei tanár tárta fel Magyarország mostani szomorú sorsát, amelyet jobbá tenni csak úgy tudunk, ha minden magyar ember becsülettel, odaadással teljesíti kötelességét, mit a haza tőle e nehéz napokban megkíván. Ifj. Nánik Pál lendületes szavalatával, Molnár Sándor hadnagy zengzetes baritonján érzéssel előadott székely nótáival ért el nagy sikert. Gáty Zoltán szép hegedüjátéka tette még élvezetessé a műsort, amelyet Tóth Ferenc elnök nyitott meg és rekesztett be néhány hazafias szóval. A közönség végül fellelkesedve elénekelte a Kossuth-nótát, amely után családias jellegű kedves táncmulatság kerekedett, amelynek kitűnő hangulatát a zárórakonfliktus sem tudta megrontani. A ref. nőneveiő-intézet délelőtt fél 10-kor tartotta ünnepélyét, melyet díszes közönség soraiban Németh István püspök is megtisztelt megjelenésével. Az ünnepi felolvasást Vikár Lenke önképzőköri elnök tartotta, a műsoron szavalatokkal szerepeltek Kőrös Ilus, Szalay Juliska, Kádár Boriska, zeneszámokkal Molnár Annus, Kis Rózsi, Szűcs Ida, Engelbrecht Jolán, énekszámmal az önképzőkör énekkara. A közönség egy valódi harmonikus ünnep meleg érzésével távozott.