Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-02-28 / 9. szám

A lakásügyek szabályozása. Nagyfontosságú kormányrendelet jelent meg a Budapesti Közlöny folyó évi 42^ számában, mely a lakásügyek terén több vitás kérdést szabályoz s a különböző helyeken nem teljesen egyöntetű eljárást egységesen szabályozza. A rendeletet közérdekű voltára való tekintettel, a következőkben részletesen ismertetjük: A bérmegállapításokra és bérfizetésekre vonatkozólag, mig e kérdések rendezést nyernek, az eddigi rendelkezések maradnak irányadók. A lakásoknak és egyéb bérelt helyiségeknek bérét — tekintet nélkül a bérfizetési időszakokra — akár az eddigi, akár az új bérlővel szemben nem lehet magasabb összegre emelni, vagy magasabb összegben megszabni annál az öszszegnél, amely az illető helyiségre 1919. évi március hóban volt megállapítva, illetőleg, ha nem volt bérbe adva, annál az ősszegnél, ameés szolgabiróság részéről kihallgatott tanuk mind elismerőleg szólottak hivatali ténykedéseiről, volt tanú, aki azt vallotta, hogy a proletárdiktatúra bukása felett aug. 2-án „ujjongva" örvendett. Esti szereplését némelyek a pogromtól való félelmével magyarázták. Gerstl Ernőre nézve — ép úgy mint a homokbödögei esetnél Stefanecz Istvánra nézve — nem tartotta elegendőnek a biróság saját aug. 3-án — állítása szerint: részegen — tett vallomását. Veig Manóról megállapítást nyert, hogy a kaszárnyánál, okosan, ügyesen viselkedett, amivel a vérontást megakadályozta, Tóth rendőrkapitány életét is ő mentette meg. Kerbolt Alajos eleinte szintén uralkodott csoportján, később azonban nem tudta megakadályozni a lövöldözést, minek súlyos következményei lettek. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Trompler Ernő államügyész mondotta el vádbeszédét, hangsúlyozván, hogy a proletárdiktatúra bukása után a vörösőrségnek nem volt létjogosultsága, az önkéntes résztvevők pedig a proletárdiktatúra érdekében látszottak küzdeni. Dr. Lukácsot s még három vádlottat dr. Kiss Aurél győri ügyvéd védte dr. Lukácsra nézve különösen azt emelvén ki, hogy a proletárdiktatúra alatti szereplése ép ellentéte volt annak, mint amivel az utolsó esti sajnálatos esetből kifolyólag vádolják. A többi vádlottra vonatkozólag dr. Hébelt Ede és dr. Lustig Sámuel ügyvéd mondotta el, amit érdekükben felhozhatónak tartott. A törvényszék nagy érdeklődéssel várt Ítéletét hétfőn délután 6 órakor hirdette ki. Dr. Lukács Vilmost — az ügyészi vádindítvány megváltoztatásával — csupán izgatás bűntettében mondotta bűnösnek a biróság s ezért 1 évi és 6 havi börtönre Ítélte, melyből 6 hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek^ vett. A biróság indokolása előadja, hogy nem volt megállapítható az okozati összefüggés Lukácsnak nagy felindulásban s félelem hatása alatt mondott kijelentése s a bekövetkezett események között s egyetlen vádlott társa sem vallott rá, mint felbujtóra; izgató kijelentése azonban súlyos beszámítás alá esett. Veigl Manót, mint lázadásban vezetőt a fent ismertetett enyhítő körülményekre való tekintettel 1 évi börtönre Ítélték. Kerbolt Alajost, mint akinek, mint a lázadásban vezetőnek felelőssége alól a bekövetkezett eseményeket nem lehetett kivonni, 3 évi fegyházra Ítélte a biróság, ebből 2 hónapot kitöltöttnek vett. Gerstl Ernőt mint a lázadás kétségtelenül legtevékenyebb résztvevőjét s mivel azon csoportban volt, mely lövésével két sebesülést s egyik sebesülésből származott halálesetet okozott, 2 évi és 6 hónapi fegyházra Ítélte a biróság. Lázadásban való részvétel miatt a következő büntetéseket szabta ki a biróság: Veigl Kálmánra 8 havi börtönt (6 hó kitöltve), Stubán Gyulára 1 évi börtönt (6 hó kitöltve), Popovics Pálra 1 évi börtönt (5 hó kitöltve), Stark Györgyre 1 évi 6 havi börtönt (4 hó kitöltve), Ondrejovics Lajosra 1 évi 6 havi börtönt (2 hó kitöltve), i4cs Istvánra 1 évi börtönt (5 hó kitöltve), Ihász Istvánra 1 évi börtönt, Leitner Jakabra 10 havi börtönt (4 hó kitöltve). Az ellene izgatás miatt emelt vád elejtetett. Stefanecz József, Oswald Ferenc, Dolgos József és Téringer István a vád alól bizonyítékok hiányában felmentettek. lyet az illető helyen abban az időben hasonló helyiségért általában fizettek. E rendelkezés csak a több évre előre megkötött szerződéseknek ama rendelkezéseit nem érinti, melyek a béremelést előre megszabják. Ez a rendelet vonatkozik a bútorozott szobákra is. Ha a bérlő a rendelet értelmében fizetendő összegnél többet fizetett, a különbséget a fizetés napjától törvényes kamataival együtt visszakövetelheti. A hadból hazatérteket továbbra is moratórium illeti meg. A bért a havi és negyed évi bérleteknél egyaránt a hónap ötödik napjáig kell kifizetni. Felmondhat: 1. kinek a lakásra azért van szüksége, mert önhibáján kivül hajléktalanná vált, 2. kinek a lakásra életbevágó fontos érdekből, vagy elkerülhetetlenül szüksége van, természetesen, ha bérlője számára annak indokolt igényét kielégítő lakást szerez, 3. ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen késedelmeskedik, 4. ha a bérlő a bérelt helyiséget meginíés ellenére szerződésellenesen használja (rongálja), 5. ha a bérlő megbotránkoztató magaviseletet tanúsít. Aki ingatlanát 1920 január 1. után szerezte, felmondással csak akkor élhet, ha tulajdonát örökölte. Az ideiglenes használatra való átengedés nem esik a rendelkezés alá. Minden' vitás esetben a lakáshivatal dönt. Üzlethelyiség felmondható, ha a tulajdonosnak életbevágó fontos okból, vagy megélhetésének biztosítása végett van szüksége tulajdonára. Az albérletbe kiadott lakásrészekre is e pontok alkalmazandók azzal a kiegészítéssel, hogy a bérletadó akkor is felmondhat, ha neki magának van elkerülhetetlenül szüksége a lakásrészre. A rendelet nem érinti a főbérlőknek azt a jogát, hogy az általa butorozottan bérbeadott lakások vagy lakrészek bútorzatának kiadását követelhesse a bérlőktől. Főbérlet a rendelet értelmében az is, ha valaki haszonbérszerzés céljából azért to§rel lakást, hogy azt másoknak bérbe adja. Az állami hivataloknak további rendelkezésig felmondani nem lehet. A proletárdiktatúra alatt behelyezetteket is e rendelet szerint kell kezelni. A Nemzeti Hitelintézet R. T. (Budapest, VIII., ÜHoi-ut 2.) részvényeinek aláírása nagy sikerrel folyik, aminek legékesebben szóló bizonsága az, hogy az alapítók valószínűleg az alapítási tervezetben kitűzött időnél előbb megtartják az alakuló közgyűlést. Bárha sohasem szünetelt a részvények jegyzése, mégis

v mindinkább érezni, hogy a nemzetgyűlési valasztások befejeződtek, a politikai izgalmak elülnek és minden vonalon kezdünk visszatérni a reális életet jelentő napi munkához. Kitűnik ez abból, hogy a választások elmultával fokozott mértékben érkeznek be a jegyzői kar és más külső szervek révén a Hitelintézet által különösen nagyrabecsült kisebb jegyzések. Emmellett azonban a nagyobb jegyzések is tovább folynak. A kisgazdapárt vezérein kivül Friedrich István hadügyminiszter, Wein Dezső és Fejérvári Ödön mint a nemzeti egyesülés pártjának vezérei is siettek jegyzéseikkel az intézet támogatásra. Jelentékeny erkölcsi támogatást nyert az alakuló intézet a közelmúlt napokban azáltal, hogy Huszár Károly miniszterelnök és Horthy Miklós fővezér is a részvényjegyzők soraiba léptek. A kath. főpapi világ köréből eddig a következő kiválóságok jegyeztek az intézet részvényeire: Csernoch János hercegprímás, Prohászka Ottokár székesfehérvári, Fischer-Colbrie kassai, dr. Rott Nándor, Kránitz Kálmán veszprémi püspökök, Franknói Vilmos, dr. Kohl Medárd püspökök, továbbá az esztergomi főkáptalan és a főkáptalannak több tagja. Mig a részvénygyüjtési akció így folyik, az alakuló Hitelintézet már meg is kezdette egyes szerveinek megalakítását. Egyik legfontosabb szerve lesz a legújabban megalakított, minden érdekeltségtől távol álló műszaki tanácsadó testület, melynek segítségével a gazdaközönségnek, a községeknek és egyéb üzletfeleinek a gazdasági élet fellendítésére s a többtermelés előmozdítására kiváló szolgálatokat nyújthat. Ugyancsak e műszaki testületre vár az is, hogy a Hitelintézetnek az alapítási tervezetben kifejtett községfejlesztési programmja tekintetében is technikai szervként szolgáljon. E programm keretében szerepelnek: városrendezés : építkezések, vágóhidak, vízvezeték, csatornázás, közvilágítás létesítése, a talajvizsgálat és vele hasonlatos kérdések megoldása, ^yárí üzemek, gyárak felállítása stb. A Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság a műszaki testület felállításával úttörő munkát végez, mert a testület tagjai, a műszaki- világ legjobbjai és* elismert szaktekintélyei közé tartoznak, akiknek lelkes és elfogulatlan munkája és szakvéleménye teljes garanciát fog nyutjani egyebek között arra is, hogy a különösen a kisgazdák és kisebb birtokosok körében profitéhes ügynökök által értéktelen mezőgazdasági gépekkel és egyéb gyártmányokkal elkövetett visszaélések is végre egyszer megszüntethetők lesznek. Jegyezzen mindenki Nemzeti Hitelintézeti részvényt, mert fajunkat csak úgy menthetjük meg, ha közgazdasági életünket is a keresztény erkölcs és nemzeti szellem hatja át. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hír. Dr. Bibó Károly, vármegyénk alispánja szerdán és csütörtökön hivatalos ügyekben városunkban tartózkodott — A királyságért. Pápa város közönsége f. hó 24-én a kollégium udvarán népgyűlésre jött össze, hogy az ország jövendő államformájára s ideiglenes kormányzására nézve véleményét nyilvánítsa. A gyűlést dr. Uzonyi Kálmán h. polgármester nyitotta meg, szép szavakban vázolván a hazafias állásfoglalás jelentőségét. Magát a tárgysorozatot Gyurátz Ferenc ny. püspök ismertette, magasan szárnyaló beszédben fejtegetvén a királyság intézményének áldásos hatását nemzetünk ezeréves múltjában. Beterjesztett javaslatára egyhangú lelkesedéssel ment határozatba, hogy Pápa városa az ország jövendő államformájául a királyságot kivánja. Meg-megújuló tetszésnyilvánítások és éljenzések között fogadta el a népgyűlés azt a másik határozati javaslatot, hogy mig a királyi trón .ismét betölthető lessz, az ország kormányzójául Horthy Miklós fővezér választassák meg. A hozott határozatokat Uzonyi h. polgármester enuntlálta, ugyanő az itt következő táviratban értesítette a miniszterelnökséget Pápa város állásfoglalásáról, illetve óhajáróh Miniszterelnökség, Budapest. Pápa rendezett tanácsú város közönsége folyó évi február hó 24-én tartott népgyűlésen egyhangúlag az alkotmányos királyság mellett foglalt állást. Ennek visszaállítását óhajtja, mert ezt ajánlja hazánk története, az ehhez ragaszkodásra buzdítással a régmúlt szivemelő, dicsőséges hagyományai. Alkotmányos királyok vezetése mellett vérzett, virágzott nemzetünk hosszú századon át. Koronás királlyal élén remélheti legbiztosabban, hogy győztesen vívhatja tovább a harcot szép, boldog jövendőért. Addig is, mig királyt választ s üdvözölhet a trónon, ideiglenes államfő választását tartja szükségesnek. Ezen tisztre Horthy Miklós fővezért, a nemzeti hadsereg megteremtőjét ajánlja, aki egyenes jellemével, honfiúi lelkesedésével s hadseregszervező képességével a nép osztatlan tiszteletét vivta ki, és • akinek eddigi munkássága nyíltan tanúsítja, hogy hivatása van a rend fenntartásához és védelmi erő szervezéséhez, a nemzet reményének a válságos időben is új életre keltéséhez. Kérjük az állásfoglalásunkat a nemzetgyűlés tudomására hozni. — Bizottsági tagságok. Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselőnket a nemzetgyűlés megalakulása alkalmából a közoktatásügyi, a naplóbiráló és a kivándorlási bizottság tagjául választották meg. — A selyemtenyésztés biztosítása érdekében figyelmébe ajánljuk a közönségnek, hogy a szederfák pusztítása, csonkítása büntetendő kihágást képez.