Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-12-04 / 49. szám

PÁPAI MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 50, féíévre 25, negyedévre 12*50 K. Egyes szám ára 1 korosa. Laptulajdonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. „Hiszek egy Istenben, Hiszek «gy hazában, Hfozek egy iste«l örök igazságban, Hiszek Mngyarország feltámadásában. Ámen. Házhely-kijelölések. Immár törvény intézkedik arról, hogy azok, akik arra jogosultsággal birnak, elsősorban a világháború harcosai s a köztisztviselők házépítésre telekhez jussanak. Megjelent a rendelet is, amely a végrehajtásról intézkedik s a hatóságok — így Pápa város tanácsa is — megtették a szükséges előkészületeket, hogy a házhely-kijelölések lehetőleg rövid időn belül rendben megtörténjenek. A házhely-kijelölések a jövőnek fognak szólani. Ha csak a viszonyokban lényeges változások nem állanak be, egyelőre nehéz gondolni arra, hogy a házhelyeken valóban házak is álljanak. Munkaerő ugyan kétségtelenül elegendő állna rendelkezésre. Kőmivesek, ácsok a nagy ipari pangás közepette epedve várják az időpontot, mikor ismét állandó biztos keresethez juthatnak. De az építési anyagok drágasága — ami főkép a már megdöbbentővé váló szénhiánnyal van a legszorosabb összefüggésben — gátjául szolgálnak minden jó szándéknak. Sokáig azonban!fez 'mégsem maradhat így. Ha csak azt nem akarjuk, hogy teljes gazdasági pusztulás örvényébe^hulljunk, az egyensúlyt végre is helyre kell állítani s meg kell nyitni a gazdasági termelés lehetőségét. Hogy ez meg fog, mert meg kell történnie, erős a hitünk, melyet a magyarságnak s minden termelő rétegének ellenállhatlanul felébredő önfenntartási vágyából merítünk. Ez okból nem partjuk mégsem idő előttinek, ha a házhelyigényléssel és kijelöléssel kapcsolatban már most is néhány eszmét papírra vetünk. Első sorban^ kifejezést akarunk adni abbeli reményünknek,"^hogy a házhelyek kijelölése és átengedése az érdekeltek részéről nem fog semmi lényeges ^akadályba tttközni. Azok a területek, melyek nálunk házhelyek céljaira igénybe vehetők, tálnyomó nagy részben az Esterházy-hitbizományi uradalom tulajdonában vannak. A hitbizományi uradalom már több esetben, melyek közül csak £ az 1913-ban felépült tisztviselőtelepre utalunk, melynek hiányában lakásmizériáink még borzalmasabbak volnának, tanújelét adta annak, hogy a város valódi szociális szükségletei iránt érzékkel bir, s hogy nem vár törvényt vagy ^rendeletet, mely őt a helyes tettre szorítja, hanem önként ad vagy enged át ott, ahol azt magasabb erkölcsi érdekek követelik. Biztosra vesszük, hogy az egyezségek létrejöttéhez semmiféle hatósági intézkedésre szükség nem lesz s a főúri példa nyomán más földtulajdonosokkal is simán fog menni az akció lebonyolítása. A másik, amiről [e helyen megemlékezni kívánunk, a helyes városfejlesztési politika lapjára tartozik. Ügyelni kell arra a házhelyek kijelölésénél, hogy a város egyetemét a szükségesrendezési munkálatokkal kapcsolatban aránylag kevés költség terhelje. Ha lehetséges volna az újonnan alapítandó kolóniát egy helyre koncentrálni, e szempontból ez volna a legmegfelelőbb, két-háromnál több helyre azonban telepek létesítésénél semmiesetre se gondoljunk s ezekre is csak úgy, hogy a város már kiépített területével szerves összefüggésben álljanak. Ha lehetne, a várost inkább szélességében, semmint hosszában terjeszteni, azt is szívesen látnók. Mindeneknél szivesebben azonban azt, ha az építkezés lehetősége, a legrövidebb időn belül megnyílhatnék. Ezt e hirlap átján is erőnkhöz képest elősegíteni akarjuk. Csak azért!. . . A Területvédő Liga pályázatán jutalmazott irredenta dal. Irta: Lampérth Géza, a Petőfi-Társaság tagja. Virág itt csak azért nyíljon, Aranykalász azért ringjon, Szerelmetes csókos ajkon Csók üdvöt csak azért adjon ... Nádfödeles kicsi házban, Kúriában, palotában Bölcső itt csak azért rengjen, Nóta, pohár azért csengjen, — Csak azért 1 Aki magyar, tudja: mért 1 . . . Hűnek szivet azért tárjunk, Hűtlent azért sújtson átkunk! Azért forrjon szivünk vágya, Azért esdjen imádsága . . . Az agyunkba, a markunkba Azért égjen kemény munka, Azért álljon készen kardunk, Azért éljünk, azért haljunk 1 — Csak azért 1 . . . Az Isten is tudja: mért! December. — Pápa város történelmi naptára. — 1-én, 1618-ban br. Nyári Krisztinának lakodalma első férjével még mindig tartott, Magyar főár — irja a történetíró — ennél fényesebbet sem azelőtt, sem azóta nem tartott. Kerek egy hónapig tartott gr. Thurzó Imrének ez a hires lakodalma. Talán, mert két özvegy anya egyetlen gyermekei keltek egybe, azok akarták a maguk nagy anyai szeretetüket ezzel kimutatni. De maga a fiatal grófné csak ennyit irt róla naplójába: „Az én szerelmes uram elvett engem 14 esztendős koromban, ű kegyelme pedig volt 20 esztendős ember". Husz esztendős korában br. Nyári Krisztina már özvegy volt és másodszor gróf Esterházy Miklóshoz ment nőül. 5-én, 1917-ben még azt mondta Lloyd Oeorg hazánkról: „Magyarország és Ausztria feldarabolása nem tartozik céljaink közé". Mosolyogva olvastuk, még annyira bíztunk abban, hogy mí győzünk. 9-én, 1705-ben, mikor II. Rákóczi Ferenc szabadságharca folyt, kedves tábornoka: Bottyán Pápáról küld nyilt parancsot a dunántúli városokhoz, hogy mindenki megtegye kötelességét a fejedelem megsegítése érdekében. 10-én, 1835-ben a ref. kollégium fiatal tanárát, Tarczy Lajost felelősségre vonja az egyházkerület Hegel bölcsészeti irányának tanításáért, erre ő teljesen a fizika és mennyiségtan tanítására és mívelésére adja magát és felejthetetlenné tette nevét. 11-én, 1918-ban gróf Károlyi Mihály az őt politikai irányáért a minisztertanácsban figyelmeztető Bartha Albert hadügyminiszternek azt válaszolja: „Én gyorsvonatra ültem és aki nem tud gyorsvonaton utazni, az szálljon le". Ezen a gyorsvonaton rohant azután veszélyes lejtő-kön, vakmerő kanyarulatokkal, s szomorúan láttuk, amint az ő gyorsvonata egyre jobban távolodott tőlünk. 13-án, 1439-ben Sz. Luca napján kelt özv. Erzsébet királynénktól nyert városi kiváltságlevelünk, hogy „Pápa mezőváros valamennyi lakói, kik tudni illik bárminemű áruikkal ide s tova az országban járni vagy magából az országból kimenni akarnak, minden királyi vagy királynői harmincadok fizetésétől örök időkre felmentetnek". 17 én, 1811-ben a város és a Sz. Benedek rend közt folyt vitás kérdésben megérkezett a Helytartótanács rendelete, amely kimondja, hogy a Rend gimnáziumi épülete nem a városé és így fenntartási és tisztogatási költsége sem a városra tartozik. 19-én, 1918-ban a katonaság veres szinüvel cserélte fel a sapkagombját, ezzel egyidejűleg divatos lett kisebb-nagyobb veres szalagnak vagy gombnak a ruházaton viselése és az elvtárs cim használata. 20-án, 1744-ben a pápai kollégiumi tanár fizetését főbb pontjaiban így állapították meg: készpénz 100 frt, bejáró növendékektől személyenként 1 — 1 frt, vásárfia a vidékiektől 5, pápai növendékektől személyenként 2 dénár, temetéskor a kapott összeg fele a professoré, egy sertés vagy pedig 6 frt, az öreg mérővel gabona 12 mérő, a deákoknak sütött kenyerekből egy kenyér, a deákok ételéből egy fazék étel tetszés szerint választva és mig meg nem házasodik, részére az egyház fizeti a mosónőt és a szakácsnőt. 26-án, 1848-ban Perczel Mór tábornok érkezett hadaival Pápára. A polgárság örömmel fogadta őket, a sereget megvendégelték, este a várost kivilágították, magát a tábornokot a várkastélyba szállították. 27-én, 1705-ben Bottyán tábornok Pápa elfoglalását jelenti be és ezzel kapcsolatban irja: „Én Pápán bezzeg Édes Fiam (gr. Károlyi Sándor ^tábornok) csak alighogy el nem rúgtam az patkót, mivel az vállamat, fejemet és orczámat csak alighogy el nem vitte az kartács. A városban volt németeknek nagyobb része Kegyelmes Urunk (II. Rákóczi Ferenc) hűségére hajlott. Pápa várát Isten szerencsésen ostrom után kezünkre adta." 30-án, 1848-ban császári hadak vonultak be nagy elővigyázattal városunkba, honnan Perczei Mór a honvédekkel már 27-én tovább vonult Komárom felé. A császáriak közüi először csak 2 lovas jelent meg délben a Fő-téren, körülnéztek és visszavágtattak övéikhez. Ekkor 20 lovas jött be a piacra felhúzott karabéllyal, őket követték a vadászkatonák, azután német és horvát sorkatonaság Petricsevics ezredes vezetése alatt. Néma csend és rend volt az egész városban, így az ellenség, rövid pihenő után, városunkból tovább vonult. Kis Ernő. KURTZ GYULA zongoraraktára UK Pápa, Fő-tér. UJ4