Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-02-07 / 6. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. Laptulaidonos főszerkesztő: DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivader könyv- és papirkereskedésében. A fővezérség parancsa. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A fővezérség, hogy állásfoglalását úgy az alárendelt csapatok, mint a közönség előtt leszögezze, a következő parancsot adja ki: A koncentrációs kormány megalaku­lását annak idején mint a nemzeti had­sereg fővezére közvetítettem az ántánt megbízottjával és írásban vállaltam a fele­lősséget a jogrend fenntartásáért azon ha­tározott kikötéssel, hogy ezen koncentrá­ciós kormány vezesse az ország ügyeit a tiszta választások lezajlása után össze­ülő nemzetgyűlés megalakulásáig. A meg­állapodást csak úgy értelmezhetem, hogy a nemzetgyűlés megalakulása után egy ideiglenes államfőt választ, ennek kezébe adja át a koncentrációs kormány mandá­tumát és ezen ideiglenes államfőtől nyeri ezután megbízatását az új miniszterelnök. Szükségesnek tartom a fővezérség ezen álláspontját a parancsnokságoknak és csapatoknak kihirdetni és a közön­ségnek is tudomására hozni, mert feltett szándékom ezen álláspontomnak minden, bárhonnan jövő, az eredeti megállapo­dással ellenkező törekvéssel szemben ér­vényt szerezni. Az ország érdekében álló­nak tartom ugyanis, hogy a koncentrációs kabinet csak a törvényes formák betar­tása mellett adja át helyét az újonnan megalakítandó minisztériumnak, hogy így minden, az ország külpolitikai helyzetét és gazdasági életét veszélyeztető rázkód­tatás elkerülhető legyen. A nemzeti hadsereg, a karhatalmak fegyelme és hazaszeretete biztosítékul szol­gái nekem arra, hogy feltett szándékomat minden körülmények között keresztül vi­hessem. Horthy s. k. Hadifogságból visszatérő katonáinkért, Hatodszor hullajtották el a fák lombjai­kat, hatodszor suhant át felettünk a szomorú, háborús Karácsony, mig hő óhajunk egyrésze valóra vált: hadifogoly véreink egy töredéke, különösen az olaszországiak, immár hazai földre, értök oly sokat aggódott szeretteik körébe érke­zett. Mennyi sóvárgás, mennyi bánat vált örömmé, mennyi keserű könny változott örömkönnyekké abban a pillanatban, midőn az annyira szere­tett s oly sokáig nélkülözött hitves, testvér, gyermek az édes otthon küszöbét átlépte! Már sokan itthon vannak a lettint nagy harcok hősei közül, testileg ugyan fáradtan, megtörve, egy keservesen átélt fogság minden szenvedésének, minden fájdalmának nyomával, de lelkileg derülten, a jövőbe vetett boldog hittel, mert a magyar társadalom — külö­nösen a magyar nők — szeretete, vonzódása kisérte a határtól otthonukig. Azon magyar nőké, kik a súlyos, válságos napokban min­dig ott voltak, hol segíteni, vigasztalni, orvo­solni kellett. S ezen diszes hölgykoszorú egyik legszebb virágját képezik a pápai nők. Hadi­fogoly véreink tízezreinek hálája, szeretete veszi körül őket, a magyar nők ezen áldozat­kész gárdáját, élükön az agilis Jankovich gróf­néval, a fáradhatatlanul buzgó Mayer Istvánné, Blaha Jánosné, Máday Aurélné, Gulden Rezső­né, Pongrácz Józsefné, Nagy Gabriella, Juhász Imréné, Markhót Angéla, Szenthe Jánosné, Kutassy Mária, Nagy Izabella, Krausz Adrienne, Mácsik Ida, Ligárt Lenke, Hochschorner Jenőné, Hanauer Zoltánné, Tar Gyuláné, Bélák Lajosné, Balla Jolánka és Iduska, lic. Rácz Kálmánné, Karlovitz Adolfné, Németh Imréné, Pfrogner Arthurné, Fa Mihályné, Lakosi Istvánné, özv. Mihályi Gézáné, Udvardy Katus és Bözsike, dr. Cseh-Szombathy Lászlóné, Pados Antalné, dr. Domonkos Gézáné, Bocsor Jánosné, Wol­muthné Galamb Ilona, Török Mihályné, Dienes Tiborné, Mácz Mariska, dr. Vass Vincéné, Viz Ferencné, Kolbe Nándorné, Nepper Rezső­né, dr. Szíjgyártó Antalné, dr. Tóth Istvánné, Mesterházy Lászlóné, Gráczer Jánosné, Zsilinszki Vali és Margitka, özv. Mészáros Ernőné, Boksay Endréné, özv. Kern Józsefné, Sárecz Erzsike, özv. Takács Józsefné, Csapó Antalné, Porpáczy Józsefné, özv. Seregély Gyuláné, Kohányi Ró­bertné, Sörensen Béláné, Dóczy Imréné, özv. Tompa Sándorné, Wéber Ferencné, kik fárad­ságot nem ismerve, személyesen közreműköd­tek abban, hogy a súlyos idők dacára is juttas­sanak valamit a lengyel róna, a Doberdo, a Piave stb. sokat nélkülözött, de világra szóló babérokat szerzett hőseinek. Különösen ki kell emelnünk a magyar vöröskereszt egylet áldozatkészségét és itteni megbízottjának, Bartha István úrnak a köteles tevékenységet messze túlhaladó, izzó fajszere­tettől sarkalt ügybuzgóságát. Sajnos, még nem jöttek mindnyájan haza, még sokan vannak távol, még sokan fognak jönni. Kitartásra, további fokozott munkára, agi­tációra van szükség, hogy a társadalom széles rétegei is felkarolják ezen ügyet s áldozzanak a nemes cél érdekében. Már úttörő akadt Sár­vár hazafias, áldozatkész közönségében — élén Polgár Lászlóné úrasszonnyal —, mely nemes tanújelét adta fogságból hazatérő katonáink iránt való szeretetének, midőn az ott rendezett jótékonycélu előadás jövedelmét: 1002 kor. 80 f-t, a csóti tábornak juttatta; hogy ezzel is leróija háláját és csodálatát hőseinkkel szem­ben. A hazafias áldozatkészség e szép megnyil­vánulásáért hálás köszönetet mondunk a nagy nyilvánosság előtt hazatérő katonáink nevében. Szeretnénk, ha ez a példa szélesebb körökben is — a nagy időkben mindig oly nemesen gondolkodó — asszonyaink s lányaink szivét hasonló tettek iránt megdobogtatná, akkor haza­térő újabb tízezreink ismét büszkén, emelt fővel tehetik lábukat a sok vérrel áztatott hazának drága földjére! Csóttábor, 1920 január hó 17. A csóti leszerelőtábor parancsnoksága. * A nagyközönséget, főleg pedig a még hadifogságban lévő honfitársaink hozzátartozóit bizonyára érdekelni fogja mindaz, ami hazatérő katonáink érdekében történik. Ezért az alábbiak­ban röviden vázoljuk, hogy a pápai vasúti állomáson megfordult, illetve a csóti táborban leszerelt hazatérők tizezrei a Magyar Vörös­Kereszt Egylet által milyen szeretetadományban részesíttettek. A nevezett egylet igazgatósága a mult év őszén, midőn az olasz fogságosok tömeges hazaszállítása kezdetét vette, a csóti táborban Bartha István megbízott felügyelete alatt „Üdülő­Otthon "-t létesített. Ennek a mult évi október 20-tól decem­ber 31-ig terjedő működéséről nyújt némi fogal­mat az alábbi összeállítás. Az említett időben az „Üdülő-Otthon" által kiosztatott: különféle cigaretta 1,390.340 drb., különféle szivar 4580 drb., különféle dohány 11.718 csomag, gyufa 450 doboz, szeretetadomány 12.153 csomag, bor 203 liter, rum 231 liter, törköly 35 liter, cognac, borovicska stb. 138 üveg, cukorka 58 doboz, cukor 330 kiló, cacao, csokoládé í 8 5 kiló, tea 2 5 kiló, tea-kocka 1914 drb., ásvány­víz 41 üveg, Diana sósborszesz 315 üveg, felsőruha 104 darab, alsóruha 459 drb. Ezenkívül temérdek mennyiségű kapca, zsebkendő, hajkefe, fésű, tükör, fogkefe, cérna, pipa, öngyújtó, gyufatartó, hamutartó, levél­papír, levelezőlap, tintairontoll, társasjáték stb, került kiosztásra. A Magyar Vörös-Kereszt Egylet továbbá 10 láda szépirodalmi és közhasznú könyvből egy-egy könyvtárt állított fel a tábor tisztikara, a „Katona-Otthon"-ban a legénység és a katona­kórházban a betegek számára. Nem hagyhatjuk megemlítés .nélkül, hogy a Magyar Vörös-Kereszt Egylet Csóti ÜdülS­Otthona sokban segítségére volt a hadifogság­ból hazatérő honfitársaink fogadására alakult pápai lelkes női bizottságnak fáradságos, ön­feláldozó munkájában. Mindezekért dicséret és elismerés illeti az egylet igazgatóságát és csóti megbízottját: Bartha István urat. M—y, Hegyeim, erdők. * Hegyeim, erdők, Fénylő vizek, Lombhullám fodrán játszó színek, Ragyogó ormok, ásító mélyek, Smaragdzöld sátra árnynak és fénynek, Álmaim fészke, nyugvó helyem. Mint a bús szarvas, keltve, riasztva, Messze kerüllek, nem jövök vissza, Cseh átok ül a rengetegen. Egy urat vallok, Egy a hitem. Régi szerelmén csüng a szivem. Más rengetegnek nincs btíve-bája, Más erdők lombja ha zúgna, fájna. Alma sem volna, csak ami fáj. Más vadon erdő sejtelmes mélye, Más hegyek orma, más vizek fénye, Eltilt a szivemtül ott az a táj. Ung vize mentén Fekete gyász, Ung vize mente hiába vársz, Fölsir a lelkem, beteg a vágytól, Ásító mélység köztünk a távol. Vadon világa nyugvó helyem. Száműzve tőled örök a bánat; Nem hallom többé zúgó danádat, Cseh átok ül a rengetegen. * A Budapesti Hírlapból. Bárd Miklós. Dr. FLESCH-féle Leghamarabb megszünteti a CKABOFORM­KENŐCS ÚJBÓL KAPHATÓ VISZKETEGSÉGET, SÖM ÖRT, ÓTVA RT, RÜHESS É GET. SlL Próbatégely, nagy tégely és családi tégely adagokban kapható az összes helybeli gyógyszertárakban, Török J, gyógyszertárában Budapesten, VI., Király-utca 12.

Next

/
Thumbnails
Contents