Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-11-20 / 47. szám

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség : Liget-utca 6. Laptulajdonos főszerkesztő: Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetési árak: Egész évre 50, félévre 25, negyedévre 12*50 K. Egyes szám ára 1 korona. DR. KÖRÖS ENDRE. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." „Egy ezredév — így zengte Petőfi a legnagyobb elszánás, a legnagyobb erőfeszítés perceiben — egy ezredév néz ránk itélő szemmel Attilától egész Rákócziig". Ez az ezredév meggyarapítíatván azóta nem dicstelenül eltelt újabb félszázaddal, újra reánk nézett itélő szemével. Úgy viseíkedíünk-e vájjon, hogy Ítélete nem lesz lesújtó ránk, ki tudná azt ma igazságosan megítélni? Olyan rettenetesen tragikus mozzanatokban, aminőkön a mi nemzetünk a közel napokban keresztül ment, amikor a béke becikkelyezésének gyászos aktusa végbement, senki sem arrogálhatja fölényes biztossággal, hogy ő volt, aki tisztán látott, ő volt, aki helyesen cselekedett. Az az ezredév, az a múlt, melynek nagyságába beleszédül ma az emlékezet, az fog ítélni a jelen nemzedék fölött. Majd ha történelemmé lesz, ami ma kinkeservben átélt valóság, akkor fogják megmondani: okosan és jól sáfárkodtunk-e azokkal az erkölcsi- és anyagi hagyományokkal, melyeket tőlünk semmi erőszak soha el nem vehet. Nekünk, ma élőknek, akiknek ebben a gyászos emberöltőben kellett születnünk s ezzel együtt is kell földi pályánkat bevégeznünk, nekünk az Ítélkezés helyett egyetlen feladatunk ma már csupán az lehet, hogy a jövőre fordítva tekintetünket a romokból iparkodjunk újat teremteni, készüljünk arra az időre, amely — higyjétek el — azért nem késhet soká, amikor saját sorsunknak ismét magunk leszünk uraivá. Ennek az időszaknak azokat, akik ezt a megmaradt magyar földet lakják s magukat érzésben, szívben magyarnak vallják, mindazokat, akik becsületesen akarják, hogy ez a komor égbolt újra kiderüljön felettünk, mindazokat, akik hivek voltak, ámbár megkísértettek, és azokat is, akik tévedtek, de érte nagyon is megvezekeltek, mindazokat, akik egy új, egy nagy, egy szent elszánásra egységes erőben egyesíthetők, együtt kell találnia, nem egymás ellen agyarkodó fenevadak, de szerető testvérek gyanánt kell a közös cél érdekében együtt találnia. Ha ezt a munkát végre csakugyan megkezdenők, ha a csak nemrég kiömlött vérből is a szeretet fehér virága valóban kihajtana, akkor ennek jegyében bizó lélekkel mehetnénk elébe az ezredév Ítéletének. RÜRTZ GYULA zongoraraktára UK Pápa, IT'ő-tér. UK A főldbirtokreform a katonák és közalkalmazottak szempontjából. A folyó év augusztus havában a nemzetgyűlés elé benyújtott és most törvénnyé valló főldbirtokreform hivatva van a háború és következményeinek igazságtalansága egyrésiét akként orvosolni, hogy a földbirtok elosztását helyesbíti. Különösen érdekli a javaslat a volt katonákat, akik a hosszas háborúskodás folytán megváltozott életviszonyaik miatt részben elvesztették földjeiket, részben pedig ilyeneket nem szerezhettek. A NYUKOSZ folyó évi október I0~iki számában érdemlegesen foglalkozott e javaslattal és behatóan tárgyalta annak előnyeit a v»lt, illetőleg nyugdijas katonákra vonatkozólag és nagyon fentos — nyugdijasokat és általában katonákat érintő — módosításokat hozott javaslatba a földbirtokrendező bizottságánál. A MOVE ugyancsak átiratban fordult a Honvédelmi Miniszterhez, kérve, hogy a főldbirtokreform katonákra vonatkozó paragrafusainak előnyös kiegészítését eszközölje ki az erre illetékes földmivelésügyi miniszternél. A törvény földhöz juttatja a vitézségi éremssel kitüntetett földaiivelőket, hadirokkantakat, munkaképes hadiözvegyeket és felnőtt hadiárvákat. A törvényjavaslat 2. §-a hét pontban sorolja fel azokat, akiket a törvény földhöz juttatna, valamint a közszolgálati alkalmazottakat (a benyújtott pótlási tervezet szerint még a hivatásos nyugdijasokat is), kisiparosokat, legfeljebb egy katasztrális holddal családonkint ; (a módosított tervezet szerint új telepek létesítésére alkalmas helyeken), végül akik a háborúban kötelezettségüknek becsülettel eleget tettek, meghatározva, hogy hadiözvegyeknek és hadiárváknak, kiknek semmi ingatlanuk nincs, legalább 601) négyszögölnyi házhely adassék és ha földmivelésre képesek, még egy 3 katasztrális hóidat meg nem haladó terület is. A földszerzésnek lehetővé tételénél egyenlő körülmények között előnyben kell részesülni mindenek előtt a vitézségi éremmel kitüntetetteknek. Folyamatban van a középosztály érdekeire nézve sérelmes hiányoknak pótlása, amennyiben: 1. A javaslat kifejezetten csak vitézségi éremmel kitüntetetteket említ, ezért a javaslat kiegészítését célzó pótlás gondoskodik a vitézségért kardos érdemjeiekkel kitüntetett nyugdíjas és rokkant katonák jogos igényeiről is; továbbá 2. javasolja, hogy a birtokrendező bizottságba a honvédelmi miniszter a rokkant és nyugdíjas katonák közül egy-egy rendes és egy-egy póttagot delegáljon. A törvényjavaslat többi paragrafusai a földbirtokrendező bizottság hatáskörét s az államot illető megváltási jogot szabályozza, a járadékbirtokról intézkedik és a családi otthont védő rendelkezéseket tartalmazza. Reméljük, hogy a törvény nagyban hozzá fog járulni, hogy az ország újjáépítésével együtt a háborúban legtöbbet szenvedettek helyzetét is hathatósan javítsa. A mi gyászunk .. . Ne légyen gyászunk külsőség csupán 1 Ne légyen, csak cifraságnak gyásza! De szent gyász! mit zordon kebleinkből Ki ne tépjen az idő folyása! Töröljünk bár bánatot szemünkből: De gyászt soha, sohase szemünkből!! Légyen gyászunk egy ezredéves múlt: Miből nincsen semmi kitörlendő! Drága gyöngyünk, ne légyen elárult, Zsibvásárosok közt elkelendő ! Töröljük ki könnyünket szemünkbői, Ezredévünket soha szivünkből!! Légyen gyászunk: az igazság gyásza! Megcsúfolták e szentséges eszmét! Megcsúfolták ! . .. jajjaink fohásza Hivja menydörögve Isten kezét I . . . Enyhítsük a fájdalmat keblünkben! E gyászt vonjuk sötétbe szivünkben 11 Légyen gyászunk a lélek mély gyásza! Mely unokáról unokára száll 1 Ne olyan, mit az idők folyása Eltöröl, ha a jajj csendesbbé vál: Hagyjuk bár óh mindenünk örökül, E gyászt irjuk le végrendeletül! I Légyen e gyász örök! honfisziv kovásza! Ki keblet dagasztni légyen mindenkor kési 1 Egy eldobott szó, ami e gyászt példázza, A szivbe vágjon be! s kapjon kardhoz a kéz 1 Töröljék bár ősi dicsőségünk, Legyen e gyász büszke reménységünk! 1,.. Pápa, 1920 nov. 15. Darab Ferenc. ÚJDONSÁGOK. „Csonka Magyarország — nem orazá?, Egész Magyarország — mennyország!" — A főispán Pápán. Hunkár Béla főispán f. hő 15-én városunkba érkezett s hivatalvizsgálatot tartott úgy a polgármesteri, mint a főszolgabírói hivatalban. Tapasztaltak felett mindkét heiyen teljes megelégedésének adott kifejezést. — Baj van a világítással. Még pedig ezúttal igazán komoly baj. Az egész háborút kihúzta villamos telepünk úgy, hogy még a világítás korlátozását is csak néha-néha és csak inkább papiroson mondotta ki. Még a tavalyi nehéz esztendőben is elviselhetők voltak a korlátozások. Idén azonban már nagy, már komoly baj van. E hó 18 ika, csütörtök volt a kritikus nap, amikor nem volt szén a villamtelepen. Este felé csak ép a vasúti vonalon gyúltak ki a lángok s amikor késő estére a mégis nagy kínnal megérkezett egy vaggon környei szenet behordták a telepre, akkor — fél 9 után már — kapott világítást az egész város, persze ekkor sem tovább, mint fél 10-ig. A bajt tetézte és tetézi az, hogy a városban petróleum sincs; ami mostanában — csekély 50 K-ért — mégis kapható volt, az a sötét, nyúlós folyadék egyáltalán nem volt hajlandó égni. „Tessék sót tenni bele", mondták a boltban. Megtörtént, de a petróleum akkor sem