Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.
1920-01-24 / 4. szám
Az esküdtek alaplajstromának elkészítésével dr. Adorján Gyula és dr. Molnár Imre v. képviselőket bízták meg. A döbröntei és noszlopi szénbányák ügyében a referádánk bevezető részében ismertetett határozatot hozták. A rendőrség céljaira adandó állami hozzájárulás és felemelt fizetési különbözet megtérítése ügyében — tekintettel arra, hogy a város e tárgyban intézett felterjesztésére a belügyminisztériumtól válasz nem érkezett — a közgyűlés megbízta a rendőrkapitányt és a polgát mestert, hogy Budapesten személyesen járjanak el. Németh Dezső gyógyszerész kérelmére a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyszertár mostani helyéről a Tirol-szálló és a Schwartz-söröde közt levő területre helyeztessék át. A vásártéri hídmérleg díját az állat súlyának minden métermázsája után 1 koronában, a vásártéri korlát díját 5 koronában állapították meg. A hosszu-utcai vendéglő bérbeadására új árverést rendeltek el. A közgyűlés beleegyezését adta abba, hogy a kommün alatt a ref. főiskola könyvtárában elhelyezett városi könyvek és képek tovább is ottmaradjanak. A villamos telep tisztviselőinek és alkalmazottainak azt a kérelmét, hogy pótadómentességben részesüljenek, a közgyűlés elutasította, mert nevezettek a telep jövödelméből percentualiter haszonrészesednek. A Heller József által birt városi pusztán a gazdasági épületeken szükségessé vált, 14.000 koronára előirányzott javítási munkálatokat a közgyűlés engedélyezte, s felhatalmazta a bérlőt, hogy ez összeget a haszonbérből levonhatja. A Pápai Lapoktól — mint annak idején megírtuk — a közgyűlés a hivatalos jelleget megvonta, fellebbezés folytán azonban a vármegyei közgyűlés a határozatot megsemmisítette, továbbra is meghagyván nevezett lap hivatalos jellegét. A vármegye leiratát a közgyűlés mosolyogva vette tudomásul, mert azóta a Pápai Lapok megszűnt, kettévágván a gordiusi csomót, hogy hivatalos lap legyen-e, vagy ne. Hercz Imre grafikus művésznövendék részére a közgyűlés 2500 korona tanulmányi segélyt szavazott meg. Barthalos János volt városi kocsisnak ez évi január 1-től évi 300 korona kegydíjat utaltak ki. Thury Lajos volt városi díjnoknak, mivel lakbérnyugdíjra nincs igénye, pótláskép ugyancsak évi 300 korona kegydíjat szavaztak meg. Gyűlés végén Nagy Sándor a Szélesviz melletti ovoda, Keresztes Gyula a molnárok visszaélései és Hajnóczky Béla a lisztiroda mulasztásai ügyében interpellált, melyekre a polgármester megnyugtató válaszokat adott. Ezek után a közgyűlés véget ért. Hirdessen a Pápai Hírlapban! Hungária temetésekor. Zúgnak a harangok, valakit temetnek, Temetése van ma a magyar nemzetnek. Karját széjjel tépték — lábát eltaposták, Bútól sajgó szivét tőrrel átszurdosták, És midőn a holt sziv a sir szélén állott, Károgó varjaknak rút serege szállott, A kihűlt tetemet száz felé is tépte, Nincsen ki legalább a halottat védje! Temetési ének fájón sir az ajkon, Keserű könny csillan sok szenvedő arcon, Kéztördelve jajjong tiz millió árva Zokogva borul a holt Hungáriára Népek gőgös serge részvét nélkül nézi, Árvák búját-jajját szive át nem érzi; Mosolygva tekinget a tátongó sirra, Kacagva üli a halotti tort rajta Temetnek, temetnek, zúgnak a harangok, Hungária testét takarják a hantok, Minden rideg göröngy fájó koppanása Egy-egy letűnt század néma visszhangzása . . De hallga, mi hang kél szellők lengő szárnyán Enyhítni jön talán milliók bánatán ? Hát mégis van részvét — nem halt ki a hála, Van ki fájón tekint holt Hungáriára ? Kárpát ködös orma, Erdély erdős bérce Szellők szárnyán jön a gyászos temetésre ... Alföid zöld rónája, — Balaton hulláma Koszorút kötni jön a holt sirhalmára ... Északról és délről, keletről-nyugatról Erdők, mezők zúgnak tépő fájdalmukról, Ezeréves hűség sugárzik belőlük, Hungária anyánk, hogy válhatsz el tőlük? Nem, nem, ez nem lehet a valódi haiil, Sirba drága anyánk tetszhalottként szálltál, Tiz milliók anyját — ezeréves multat Gálád sir sokáig durván nem takarhat: Ha majd vad vihar kél hármas halom táján Véres hab tajtékzik négy folyam hullámán^ Hungária anyánk nyilik a sir szája, Dacosan készülünk nagy leszámolásra! (Adásztevel.) Merétey Sándor. ÚJDONSÁGOK. — Nemzeti gyásznap. A Neullyből érkezett szomorú hirre városunk is felöltötte a gyász külső jelét. Fekete zászlók hirdették vasárnap, hogy a legszomorúbb gyásznapra virradtunk. Délelőtt a templomokban gyászistenitisztelet volt, melyen az összes hatóságok, testületek, intézetek megjelentek. Zsúfolásig tele voltak a szentegyházak szomorkodókkal, gyászolókkal, de azért mégis hinni és remélni akarókkal. Meisel József r. kath. apátplébános, Kis József ref. esperes, Mesterhdzy László ev. lelkész mélyen megindító beszédben ecsetelték hiveik' előtt az országot ért nagy csapást s magasra gyújtották a lelkekben a hazaszeret szent tüzét. A katonaság is mindenütt képviseltette magát, a r. kath. főtemplomhoz Hevesy József százados parancsnokságával kivonult vadászszázad a szentmise egyes részei alatt disztüzeket adott. Gyászistentisztelet tartatott ugyanekkor az izr. templomban is. — Délelőtt fél 12 órakor több ezer főből álló tömeg gyűlt össze a ref. főiskola udvarán tiltakozó nagygyűlésre. A gyűlésnek, melyet dr. Tenziinger József polgármester nyitott meg lelkes hazafias beszéddel, szónoka Gyurátz Ferenc nyug. ev. püspök volt, ki ismert nemes ékesszólásával tolmácsolta a hazafiak őszinte gyászát, adott hangot a magyarság jajkiáltásának és tiltakozásának. Hatalmas beszéde végén előterjesztette az itt következő határozati javaslatot: Pápa rendezett tanácsú város közönsége mai napon tartott népgyűlésen egyhangú határozattal kimondotta, hogy a nyugati győztes hatalmak által nemzetünk részére megállapított békefeltételeknek hazánk határai megcsonkítását, állami létének megdöntését célzó rendelkezése ellen a hazafias érzület felháborodásával tiltakozik. Egy szívvel-lélekkel kijefenti, hogy elődei példáját követve ezeréves hazája határainak csorbítatlan fenntartásához rendületlen ragaszkodik és szent feladatának tekinti minden áldozat meghozatalát azért, hogy hőn szeretett hónát épségben, az állami alapjaival hagyhassa hátra az utódoknak. E jelszóval fogadja a sors minden változását, kitárja keblét a jöhető támadások elé-: Életünket és vérünket a csonkítatlan szabad magyar hazáért! Miután a javaslat komoly ünnepélyességgel elfogadtatott, a naggyülés a polgármester záró szavai után a Himnusz áhítatos el éneklésével ért véget. — A közvilágítás még mindig elég kívánni valót hagy maga után. Az utcákon ugyan már néhány napon át pislákolt pár árva lámpás, de 9 órakor elaludtak ezek is és ismét koromsötétben botorkálhattak azok, akiket jó vagy rossz, sorsuk az utcára juttatott. Főleg az állomásról éjjel hazabotorkálókat érinti rendkívül kellemetlenül a korai sötétség, amit egy kis jóakarattal tán orvosolni is lehetne. A lakásokban pedig inkább d. u. 4-től 5-ig ne adjanak áramot, hogy az így megtakarított órával az újabban este már 9 óra után beálló sötétséget lehessen kissé megrövidíteni. — A nemzetgyűlési választások ideje immár elérkezett, s holnap, holnapután megtudjuk, hogy Magyarország népe kikre akarja bízni az új Magyarország fundamentumainak lerakását. Holnap, vasárnap reggel 8 érakor megkezdődnek szerte az országban, s nálunk is, a képviselőválasztások. Pápán a kitűzött határidőig két jelöltet jelentettek be dr. Kerényi Alajos választási biztosnál, aki a legnagyobb körültekintéssel és pártatlansággal készítette elő a választás ügyét. Az egyik jelölt dr. Mohácsy Lajos marczalgergelyi ev. lelkész, aki az Orsz. Kisgazda- és Földmivespárt jelöltje, a másik Szűcs Dezső ref. főgimn. tanár, a Keresztény Nemzeti Egyesülés jelöltje. A szomszédos ugodi kerületben Bartos János volt kormánybiztos (Ker. Nemzeti Egyesülés) és Kiss Dénes takácsi földbirtokos (kisgazdapárti) állanak egymással szemben. A pártok egész héten nagy tevékenységet fejtettek ki jelöltjeik érdekében, maguk a jelöltek folytatták útjukat kerületeikben, mindenfelé megismertetvén programmjukat a választóközönséggel. Mindkét párt nagy reménységgel tekint ugyan a választás kimenetele elé, azonban majdnem biztosra vehető, hogy a választási küzdelemből a ker. nemzeti egyesülés pártjának jelöltjei fognak győzelmesen kikerülni. Részünkről e komoly percekben csupán annak az óhajunknak akarunk kifejezést adni, vajha a választások a legteljesebb rendben és nyugalomban folynának le s vajha az összeülő nemzetgyűlés végleg megteremtené a rendet, a nyugalmat, a békét ez országban, s kovácsolná, forrasztaná egybe szerencsétlen hazánk széthúzó magyarjait egységes alkotó, nemzetmentő munkára . . . — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hirt„ hogy Répásy Károly, a Pápai Közgazdasági Bank tisztviselője, eljegyezte Udvardy Margit úrhölgyet, Udvardy Miklós Máv. főfelügyelő, helybeli állomásfőnök leányát. (Minden külön értesítés helyett.) — Az úri kaszinó február hó 1-én d. u, 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a t. tagokat ez úton hivja meg az elnökség. — Kavarodás a 2- és 1 koronások körül. Hétfőn délelőtt a postán egy kormányrendeletnek téves értelmezése folytán több esetben megtagadták a 700 szérien felül levő 2 és 1 koronás bankjegyek elfogadását. Az esetnek a városban villámgyarsan hire terjedt, a megrémült közönség igyekezett megszabadulni a „megbukott" 2 és 1 koronásoktól, akár volt reá szüksége, akár nem: összevásárolt mindenféle holmit, hogy a veszett fejszének legalább a nyelét megmentse. Némely boltos olyan ostromnak volt kitéve, hogy az üzlet hirtelen bezárásával volt kénytelen védekezni a kundschaftok „pártfogása" ellen. De akadtak sokan a közönségből olyanok is, akik az „értéktelenné* vált bankjegyeket összetépték, sárba tiporták. Másnap reggel aztán a rendőrség lépett erélyesen közbe, hogy a teljes értékű 2- és 1 koronás bankjegyeket, amelyeknek forgalomból kivonására a pénzügyi kormány semmiféle intézkedést nem tett, az adásvételnél elfogadja. Közben a posta táviratilag kérdést intézett a soproni postaigazgatósághoz, honnan az a válasz jött, hogy a 2- és 1 koronás bankjegyeket el kell fogadni, mire aztán a bizalom e kis bankjegyek iránt teljesen • helyreállt, s most már ismét akadálytalanul végzik körforgásaikat a közgazdasági életben. — Elhalasztolt közgyűlés. A Polgári kör múlt vasárnapra hirdetett tisztújító közgyűlését a nemzeti gyász miatt nem tarthatván meg, a közgyűlés újabb terminusát február 1-én délután 3 órára tűzte ki. — Tüntetés a Himnusz ellen. Vasárnap Ugod községben is tartottak nemzeti gyászünnepet, melynek végeztével a templomi gyülekezet a Himnuszt énekelte. Mikor nemzeti imánk felséges akkordjai felzendülte!?, a közönség tiszteletteljesen felállott helyéről, csak Vajda János, nyug. csendőrörsvezető, a .község bírája, akinek pedig hazafias érzésben példaadónak > kellett volna lennie, maradt mindvégig ülve — nem kis megbotránkozására a közönségnek. Hétfőn reggel főszolgabiránknak az esetről jelentés tétetvén, ő a hazafiatlan községi birót rögtön felfüggesztette állásától, viszont a további eljárás is folyamatba tétetett ellene.