Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-01-03 / 1. szám

ÚJDONSÁGOK. — A békedelegáció indulása. A magyar békedelegáció első része január ötödikén külön vonaton indul el Budapestről. Ezen a vonaton utaznak a íőmegbizottak, a szakértők és valószínűleg a politikai pártok képviselői. Dr. Antal Géza volt orsz. képviselőnk f. hó 1-én felutazott a fővárosba s a békedelegáció első részével fog együtt indulni Párisba. A többiek pár nap múlva követik őket, úgy hogy január 10-ike körül az egész küldöttség kint lessz Párisban. — Adja Isten, hogy sikerrel járjon útjok! — Új kerületi kormánybiztos. A lemondott Bartos János kerületi kormánybiztos utódjául a belügyminiszter Teszenszky Antal volt trencséni főszolgabírót nevezte ki Győr, Komárom, Veszprém, Fehér és Esztergom vármegyék, továbbá Győr, Esztergom és Székesfehérvár városok kerületi kormánybiztosává. Teszenszky Antal a cseh megszállás miatt a Felföldről Budapestre menekült és itt a belügyminisztériumban teljesített szol^lítot. — Hogy a kerületi kormánybiztos székuciye továbbra is Győr marad-e, vagy áttétetik Székesfehérvárra, az még nincs eldöntve. — Választási biztosok. A nemzetgyűlési választásokról intézkedő törvény a választások vezetését választási biztosokra bizza, akik mind a magyar biróságok tagjai sorából kerülnek ki, ami az egész eljárás pártatlanságának legteljesebb biztosítékául szolgál. Választási biziosokul vármegyénk területére kineveztettek: Pápa: Kerényi Lajos törvényszéki biró és dr. Fürst Sándor járásbiró; Devecser: dr. Németh Sándor, dr. Karsay Sándor; Enying: Beke Ferenc, dr / Kovács Gyula; Nagyvázsony: Csajághy Károty. dr. Jánossy József; Ugod: Frick Mihály, ar. Peris Dénes; Veszprém : Boda Antal, Karoiázky Győző; Zircz: Mayer Károly, Sipos Gyi^a. — A tót autonómia. A kormány a tótoknak adandó autonómia törvénytervezetét meg- j küldötte Bartos János volt kerületi kormány- ; biztosnak véleményezés végett. A kormány tudvalevőleg Bartos Jánost szemelte ki a tót ügyek szakreferenséül a nemzetiségi kisebbségek minisztériumába államtffkári ranggal. Amint az autonómia tervezete minden fórumon jóváhagyást nyer, megtörténik Bartos János kinevezése is. — Képviselőjelölés. A keresztény nemzeti egyesülés pártja mult év december 27-én tartotta meg hivatalos képviselőjelölő gyűlését. A gyűlésen Hajnóczky Béla elnökölt, aki tudattal, hogy a párt intéző bizottsága s a vidéki megbízottak is Szűcs Dezső tanár, a párt ügyvezető elnöke mellett foglaltak állást, mig a pártba újabban belépett felsővárosi gazdák, mint kisebbség Zsilavy Sándor tanító jelöltetését pártolják. A pártgyülésen Bartos János, volt kerületi kormánybiztos a központ részéről jelentette be, hogy hivatalos jelöltnek egyedül Szűcs Dezsőt ismerik el s egyszersmind rendkívül melegséggel méltatta a jelölt tehetségét és érdemeit. Hasonló elismeréssel szóltak róla dr. Kocsis Lénárd és Fábián Károly, mig dr. Trócsányi Dezső a reformátusok csatlakozását jelentette be. Mivel a felsővárosiak megmaradtak Zsilavy jelöltetése mellett, pártjuk a teremből kivonult. Azután deputáció ment Szűcs Dezső képviselőjelöltért, akit nagy ovációval fogadtak. Jelöltetését szép szavakban megköszönve, azt elvállalta s pár lelkes szóval vázolta programmját, melyet részletesen legközelebb fog kifejteni. — Zwingli-Unnep. Lélekemelő ünnepélyt tartott a főiskolai tanári kar mult év december 28-án a helvét reformáció kezdetének 400 éves évfordulója emlékére. Az ünnepélyre — bár alig hirdették — a kollégium díszterme egészen megtelt. Megnyitó ének után Czeglédy Sándor mondott magasan szárnyaló imát, majd Bakos Dezső szavalta el hatásosan Gergelynek Zwingli •halála című költeményét. Lélekhez szóló és vavalóban művészi volt Papp Zoltánnénak Tóth Lajos harmóniumkiséretével előadott éneke. Tiszta és teljes mezzo-szopránján az egyházias dallam gyönyörűen érvényesült. Az ünnepi beszédet dr. Antal Géza tartotta, egyik legszebb szónoki sikerét aratva. Történelmi tudás és filozófikus mélység tüntették ki Zwingli egész életét, működését s hősi halálát felölelő hatalmas beszédét, melynek alapgondolata az volt, hogy a protestantizmus minden időkben a haladást, de egyúttal a mérségletet is képviselte. A beszéd hazafias záradékához méltán csatlakozott Sebestyén Erzsi pompás szavalata. Szabolcskának a megszállott vidékeken méltán nagy hatást tett versét szavalta, a Szent János vallástételének szívhez szóló előadásával szinte könynyekre indítva a hallgatóságot. Pongrácz József szép imája és a XC. zsoltár eléneklése zárták be a nagysikerű emlékünnepélyt. — Hazafias estély. A Magyar Nemzeti Hadsereg tisztikara gróf Lubienszky Jánosné védnöknő, Magyary Kossá alezredes és báró Zichy Rubidó védnöksége alatt 1920. évi jan. hó 5-én a „Horthy-alap" javára a városi színházban hazafias estéiyt rendezd következő műsorral: 1. Horthy-induló. Szerezte Kosztka Vilmos. Előadja Gáty Zoltán vezetésével a zenekar. 2. A magyar Miatyá/k 1919-ben. Szavalja Ruttner József főhad^gy. 3. Bodor Jánosné magyar dalokat éi^kel. 4. Panaszkodnak a magyar szelek. Fóadja Dienes Sándor szkv. főhadnagy, zo^orán kiséri Kosztka Vilmos. 5. Gáty Zoltán zeneszerzeményét előadja a szerző vezetés/vel a zenekar. 6. A haza. Színmű, 1 felv. Irtf Bartha Irén. Szereplők: Botka Vali, Csizm^ia Irén, Gaál Bözsi, Kristóffy Ella, Major G/dláné, Pfrogner Arturné, Rácz Ilus, Udvardy/Margit, Udvardy Kata, Viz Baba és Barbaritv Lajos. Kezdete esti 7 órakor. — Előadás udn a Griffberi táncmulatság. Jegyek 60, 50, 12, 10 és 8 koronáért előre válthatók Kis Tivadarnál. — Eljegyzés. Örömmel véltük a rózsás piti, hogy Seregély Nóra adászteveli tanítónőt, JZ adászteveli ref. gyülekezet néhai érdemes ! lelkészének, Seregély Bélának leányát, eljegyezte Lovass Dezső, ugyancsak adászteveli tanító. — A tavaszi szezón. A város szinügyi bizottsága a héten ülést tartott, melyen két pályázó Bodoni Béla soproni és Heltai Hugó I nagykanizsai színigazgatók közül a tavaszi és őszi szini szezónra a színházat Bodoni soproni igazgatónak engedte át. Bodonit és társulatát a közoktatási minisztérium is melegen ajánlotta. — Hamis hir a bankólebélyegzésről. Az a híresztelés, hogy a kormány a régi bankjegyeket 50%-ra lebélyegzi, lelkiismeretlen szédelgők üzleti fogása, akik olcsóért akarnak az osztrák-magyar bank jegyeihez jutni, vagy a hir terjesztését újabb árdrágításra akarják felhasználni. Annál károsabb ez az agitáció, mert sokan külföldi bankjegyeket vásárolnak s ezzel valutánkat még inkább rontják. Ez álhirt maga Korányi pénzügyminiszter ismételten megcáfolja. — Halálozás. Tóth Ferencet, a helybeli városi adóhivatal derék tisztviselőjét, súlyos csapás érte édes atyjának, Tóth Ferencnek múlt hó 28-án életének 76. évében történt elhunytával. A boldogultat kedden délután helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra az alsóvárosi temetőben. — Megdrágult a posta. A kereskedelemügyi miniszter 1920 január 1-től kezdve a postai díjszabást lényegesen felemelte. A levélportó díja a belföldi és az Ausztriába, Németországba, Bulgáriába, Lengyelországba, a szerb-horvátjugoszláv királyságba és az ez által megszállt területek felé irányuló forgalomban 20 gr.-ig 60 fillér és minden további 20 gr.-ig újabb 20 fillér, a külföld többi országaiba 20 gr.-ig 1 K és minden további 20 gr. után még 60 fillér. Zárt levelező-lapok portója ugyanennyi. Levelezőlapoké úgy bel-, mint külföldi forgalomban 40 fillér, a válaszos levelező-lapoké 80 fillér. Nyomtatványok után a díj 50 kg.-ig 15 fillér, az ajánlás díja minden viszonylatban 1 K. Postautalványok díja belföldi forgalomban 100 K-ig 40 fillér, ezeknél az értékhatár 4000 K. Csomagok és értéknélküli küldemények 5 kr.-ig 3 K, 10 kr

rig 6 K. — A Kath. Leánykor 1920 január 4-én, vagyis vasárnap d. u. */

a5 órakor tartja első házi estélyét a bencés főgimn. dísztermében a következő műsorral: Zongoráz Nemsitzné Széptóth Mariska. Beszédet tart Blazovics Jákó tanár. Énekel Pék Margit és Harsányi József, zongorán kiséri Balogné Frauendienst Mariska. Saját költeményeit szavalja Rákosy Zoltán polg. isk. igazgató. Hegedül Scháffer Béla, zongorán kiséri Kosztka Vilmos. Monológ. Előadja Udvardy Kató. A izives érdeklődőket ez úton hivja meg a vezetőség. Belépti díj tetszés szerint. — A város egy művésznövendékért. A városi tanács azzal a javaslattal járul a képviselőtestület elé, hogy Hercz Imre festőművész növendék számára tanulmányi segélyt szavazzon meg, egyben gyüjtőiven ugyanezen célra adakozásra szólítja fel a művészetpártoló közönséget. A város Hercz Imre személyében egy igazi istenáldotta tehetségnek nyúl a hóna alá, mikbr áldozatot hoz és áldozatot kér számára, hogy művészi tanulmányait folytathassa és befejezhesse. Már amit eddig produkált, azza/ is a legilletékesebb körök elismerését vivta ki, ha lehetségessé válik, hogy anyagi gondoktól menten élhessen egyedül hivatásának, a város egykor még büszke lehet rá, hogy szülöttét ily szeretettel ^támogatta pályája kezdetén. — Tűzifa utalványok delga. A polgármesteri hivatal felhívja mindazokat, akik a kupi erdőn termelt tűzifára december hó 15-ig a város faügyi osztályánál előjegyzést eszközöltek és utalványukat még nem vették át, hogy a tüzifautalványt legkésőbb 1920 január 5-ig feltétlenül átvegyék, mert ellenesetben az előjegyzés érvényét veszti. Egyidejűleg értesítem az érdekelteket, hogy amennyiben egyesek a tüzifabeszállítását kettőszáz korona árban eszközöltetni nem tudnák, ezek részére a fuvarerőt a faügyi osztály fogja megszerezni, mely esetben a tűzifa ára a faügyi osztálynál előre befizetendők. — Felmentő itélet. Szentgyőrgyi Czeke Endre bányászmérnökjelölt, ki Pápán járt gimnáziumba, apja itt dohánygyári aligazgató vélt, azzal a váddal terhelve állt a soproni törvényszék kommunista ügyekben Ítélkező ötös tanácsa előtt, hogy Zsufa és Kovalcsik főiskolai hallgatókat, mint ellenforradalmárokat el akarta fogatni. A tárgyalás során kiderült, hogy nevezettek cseh érzelműek voltak, sőt valószínűleg a csehek számára kémkedtek. A vádlottról viszont a főiskolai rektor is bizonyította, hogy mindig erős hazafias érzésű volt. A törvényszék Czekét a vád alól felmentette s azonnal szabadlábra helyezte, amit az ő felkérésére azért közlünk e helyen, mert elfogatása éppen városunkban történt meg. „ Magyarország legnagyobb bánya- és vasmű munkásai élelmezése részére veszek szalonnát, zsírt, hízott sertéseket (szedetteket is), esetleg hizlalási szerződést kötök vas- vagy szénkompenzáció ellenében is. Ajánlatok intézendők Fleischer Rezső sertésnagyvágóhoz, Budapest, VIII., Madách-utca 9. sz. — Az ev. Leányegylet vasárnap, f. hó 4-én d. u. 5 órakor estéiyt rendez a következő műsorral: 1. Mozart: Pastorale Ariée. Zongorázza Csernussák Olga. 2. A pillangó halála. (Ábrányi E.) Szavalja Ferenczy Géza. 3. Magyar kesergő. Hegedűn játsza: Schaffer Béla, zongorán kiséri: Kosztka Vilmos. 4. Felolvasás. Tartja: Horváth Lajos. 5. Schubert: Marsche. Négykezes. Játszák Kunszt Jolán és Kunszt Margit. 6. Az öngyilkos. (Magánjelenet.) Előadja Hadik Imre. (Estrendezők: Molnár Annus és Kunszt Margit. x Schenk Jenő, a nagy mester ma megérkezett városunkba. A szeretetreméltó, kitűnő tanár oda nyilatkozott, hogy teljes ambícióját és erejét viszi bele a ma esti előadásba, hogy itt is frappirozza a közönséget és hódolói sorába iktathassa őket. Néhány jegy a ma esti 8 órakor a városi színházban tartandó szeáncéra Kapitány Gyula cukrász üzletében még kapható. — A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete december havi jelentéséből közöljük a következőket: A pákai Kölbcr Alajos közismert kocsigyáros elnöklete alatt működő országos munkásjóléti intézmény, mely 1893-ban alakult, 1903 óta, vagyis a segélyezés megkezdésétől fogva 1919 október végéig kifizetett 7353 rokkant, 2532 árva és számos özvegy segélyezésére 15,823.506 K-t. Havonkint átlag negyedmillió korona segélyösszeget fizet ki az egylet. A fizető tagok száma 231.000, az egyletnek 553 fiókpénztára és sok száz tagcsoportja és befizetőhelye van az ország minden részében. A budapesti vasgyárak és kocsigyárak kollektív szerződés alapján íratják be munkásaikat az egyletbe és fizetik helyettük