Pápai Hírlap – XVII. évfolyam – 1920.

1920-01-03 / 1. szám

F PAPAI HÍRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 60 fillér. Laptulajdonos és főszerkesztő: DR. KÖRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Városi érdekek. 1920 január 2. Néhány hét választ el csupán bennünket attól az időponttól, amikor kilenc hosszú év letelte után ismét megnyilatkozik az ország s benne e város közvéleménye s a törvényhozás termébe elküldi a maga képviselőjét. Amióta hazánk a népképviseleti rendszer alapjára helyezkedett, amióta a Kossuth és Deák szelleme által inaugurált alkotmány érvényben volt, a szabadságharcot követő önkényuralom 17 esztendejét leszámítva, 43 éven át mindig és pedig legalább is 15 esetben ez a város egyedül volt jogosítva a maga képviselőjét az országgyűlésbe kiküldeni. Ez idén lesz az első — s mivel nem hihetjük, hogy az összeülő nemzetgyűlés a régi jogokat, melyeket a haladó kor újakkal is gyarapított, ne respektálná, hihetőleg az utolsó — eset is, amikor Pápa városával a képviselőküldési jogban a körülötte fekvő falvak derék lakossága is participál. Magyarország keresztyén és nemzeti szellemben leendő megújhodását az államforma s a békeszerződés, kérdésében való döntést illetőleg a közönséges méreteket messze felülmúló munka és felelősség vár azokra, akik e sordöntő időkben a nemzetgyűlés tagjaiul kiküldetni fognak. A honmentő nagy teendők bevégzése után azonban sor fog kerülni azokra a munkálatokra is, amelyek a társadalom egyes osztályainak egymással ugyan harmonikusan összefüggő, de azért mégis sokszor különleges érdekeit szolgálják és előmozdítják. És ekkor — a szorgos munkának ezen későbbi idején — különös érdeke e városnak s általában minden városnak, hogy olyan gondolkodású egyénre legyen bizva képviselete, aki mint köztünk élő városi polgár, érzékkel bir a különleges városi ügyek iránt, akire a város zömét alkotó lakosság, az az iparos, az a hivatalnok, az a kereskedő, az a munkás megbizhatólag és föltétlenül számíthat. Magyarország agrárállam s az összeülő nemzetgyűlés ennek megfelelő képet fog mutatni Azoknak száma, kik a speciális agrárérdekeket képviselik, — a dolog természetéből folyólag — összehasonlíthatlanul nagyobb lesz azokénál, akik az eminenst városi érdekekre is kell, hogy gondoljanak. Aláhúztuk az „is" szót, mert viszont olyan képviselőt el sem tudunk képzelni, aki elfeledkeznék róla, hogy ez az áldott föld a mi szilárd bázisunk s aki a földmives érdekeket elhanyagolja, az vét az egész ország boldogulása ellen. Mindazonáltal azt a helyzet igazságos mérlegelése mellett bárki is beláthatja, hogy a városi lakosság java s a városias fejlődés lehetővé tétele szintén olyan szempontok, melyek megfelelő képviselteiéi nem helyi, de országos jelentőséggel bit, E hirlap nei^ politikai sajtóorgánum, s ezek a sorok nem jelentenek pártpolitikai állásfoglalást. Mi azonban, akik ismételten és ismételten sürgettük az illetékeseket, hogy a várost ne engedjék önálló képviselőküldési jooától megfosztatni, hűtlenek lettünk volna önmagunkhoz, ha az ideiglenesen megváltozott viszonyok között is régi elveink hangoztatását elmulasztottuk volna. A magyar ipar végveszedelme. Életbevágóan fontos, hogy a külföld a legpontosabban, adatszerűen ismerje Magyarország tervezett földarabolásának várható következményeit, mielőtt a békeokmányok aláírására kerülne a sor. A jövővel való számolásnak ezt a munkáját végezte el gazdasági s főleg ipari szempontból a magyar gyáriparosok országos szövetsége, melyet a béketárgyalásokon leendő felhasználásra készített. A nagyterjedelmü és alapos elaborátum semmi kétséget sem hagy fent az iránt, hogy a demarkációs vonalaknak országhatárrá való nyilvánítása esetére hazánk egész gazdasága megrendül, iparunk pedig teljes megsemmisülésnek néz elébe. A lakosság lélekszáma 20'8 millióról 7 25 millióra zsugorodik. Németausztria után a csonka Magyarország lesz a legkisebb a szomszédos államok között s amig az őstermeléssel foglalkozók arányszáma majdnem 10 százalékkal csökken, a bányászattal, iparral, kereskedelemmel foglalkozóké jelentékenyen nagyobb lesz, 23*6 százalékkal. De miből él meg a lakosságnak ez a nagy csoportja, ha az ipari termelés teljesen összeroppan? Az ipari összeomlás az eldarabolás után számos okból következik logikai bizonyossággal. Egyik főok a mezőgazdasági helyzet súlyos válságba jutása. Hijján leszünk a legfontosabb nyersanyagoknak s ennek következtében számos iparágunk sorvad el, vagy lesz kénytelen óriási nehézségekkel küzködni. Zab-, tengeri-, burgonya- és répatermő vidékeink jó részének elvesztésével a magunk zsir- és cukorszükséglet is csak félig-meddig tudjuk kielégíteni, állattenyésztésünk sem lesz fenntartható, annál kevésbbé állhatjuk a versenyt például a nagyon fejlett cseh cukoriparral, kendertermelésünk, juhállományunk egyaránt egytized részére olvad az eddiginek s ennek folytán egész textiliparunk a legelemibb hazai szükségleteket sem lesz képes fedezni. Az ipari összeomlásnak másik oka lesz a gyári jellegű vállalatok, üzemek és telepek elvesztése. Szomszédaink igényelte területeken vannak, tehát reánk nézve elvesznek faiepárló üzemeink, celluloze gyáraink, vegyészeti, szuperfoszfát, szóda, kalap, kalcium, carbidgyáraink, stb. és csaknem teljesen megszűnik üveg- és papíriparunk. Harmadik tényezője a pusztulásnak az, hogy szénbányáink legértékesebbjeivel együtt, minden többi energia-forrásunk veszendőbe megy, úgymint: a földgáz, a viz-erők éi az erdőségek, szenünk sem tartana tovább 60—65 esztendőnél. Továbbá, válságokozó körülmény az, hogy azok a gyáraink, amelyek megmaradnak, a nyersanyag- és energiahiánnyal birkózva, a románoktói leszerelve, munkagépeiktől megfosztva, már alig életképesek. Mindezekhez járul, hogy a kommunizmus vakmerő kísérletei a legtöbb vállalatot óriási bankhitelekkel terhelték meg, majdnem a csőd szélére juttatták. Szomszédaink területi igényeinek kielégítésé tehát egész ipari életünket végveszedelembe sodorja s ezzel nemcsak a lakosság igen jelentékeny iparüző része veszíti el kenyerét, hanem egész gazdasági életünk is megfosztatik a fejlődés lehetőségétől s ezáltal a nyomorúság előbb elnyel minket, azután tovább terjed Európában. IRODALOM. „Z ug^ó erdő mélyén". (Rákosy Zoltán költeményei. 1914—1919.) A cim egyáltalában nem szerencsé*. Nem ifc sejteti a tartalmat. Mert nem szerelmes vagy bölcselő verseket tartalmaz e kötet, hanem a háboiú eseményei szólaltatják meg a költő húrjait, a hazafias remény, lelkesedés öröme, az elbusúltsig, gyász és szégyen siráma árad belőlük felénk. A költemények nem egyforma értékűek. A tiszta líra inkább terrénuma Rákosynak, mint a románc szerű zsáner, de néjía lírai termékeiben viszont reminiszcenciákkal találkozunk, nagy költőktől átvett közhelyekkel, amelyek nélkül el tehetett volna, mert — a sajátjából is telik. A fehérarcú hajnal, A hazáról (Fiamnak), A martirok sírjánál s még egy egész igazán szép csomó verse bizonysága annak, hogy Rákosy valódi tehetség, akinek telik a magáéból, aki lelkesedni és lelkesíteni képes. Nem ismerjük korábban megjelent verses kötetét, fejlődése tempójáról nem nyilatkozhatunk, de ezen kötete magában is biztosítékául szolgál költői képességének. A kis kötetet ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerzője a Felvidékről menekült tanár, aki tavaly óta itt működik. Mutatóul ime a „kiutasított* magyarok szívhez szóló éneke. Kriván alól. Fecskemadár . .. fecskeniadár.. . Itt a tavast, újra itt márl S aki eddig messze voltál, Dél szigetén barangoltál: — Ha százszor is szebb világ az! — Kriván alá . . . hazaszállasz. Vár reád itt régi fészked .. . Csupa öröm hazatérted. Fecskemadár .. . fecskemadár. . . Csak ránk nem tiiz itt több nap már! Ködös télre bús kikelet — Nekünk már hült helyünk leled. Most indulunk messzi útra. Hova . . . merre ? — Ki se tudja. Szép hazánkban száműzöttek . .. Bús szivünkbe tőrt ütöttek. Fecskemadár ... fecskemadár ... Kriván alatt sir a határ 1 Sír az erdő, sír a róna, Mintha nagy temetés vóna. Minket sirat, minket gyászol. Bucsúzunk már a határtól! S hegy ormáról sötét fátyol, Felhő száll ránk a Krivánról. lllll i ajánlja, kitűnő zzzzz ZONGORÁIT. Kívánatra jutányos áron kölcsönöz, javít és hangol zongorát, pianinót Pápa, Főtér.