Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.

1919-09-20 / 30. szám

így a képviselőtestület. Még ermél is tovább megy bátorságban az említett magyar lap, mikor nyíltan szemébe vágja a megszállóknak, hogy jövetelükkor nagyban hirdették (s itt saját szavaikat idézi), hogy mindenki „függetlenségét, nemzetiségét, nyelvét, vallását, intézményeit, nemzeti szokásait megtarthatja", ők csupán „barátokként és felszabadítókként jöttek s ez alapon e mostani ténykedést „önálló vállalkozásnak, félreértett, vagy téves eljárásnak" minősíti. íme a magyar irredentizmus lángja már feflobogott messze keleten. S ez a láng napfény, világosság, éltető tüz nekünk, meg nem szállott dunántúli magyaroknak, kik közül némelyek nehéz válságaink között, néha reményeikben ingadozni kezdtek. Úgy van és úgy lesz az, arnint mi mindig hittük és vallottuk. Ezt az ezeréve egységes országot, melynek minden nemzetisége valaha egybe volt forrva a magyar állampolgárság büszke gondolatában, szétdarabolni soha, de soha nem. lehet. És ha ez mégis megtörténnék, ha elszakítanának tőlünk területeket, legyen bár a Tátra tövében, hol szepesi németek, legyen bár Sárosban, hol Rákóczi tótjai, Erdély bércei közt, hol Atilla utódai, a székelyek őrzik és soha cserben nem hagyják a Magyarországhoz tartozandóság édes és szent gondolatát, akkor az az irredentizmus, a meg nem váltott területek megváltatásáért vivandó harc megkezdődik és folytatódik mindaddig, amíg mindaz magyar lesz ismét, ami valaha magyar volt Hogy ez így lesz, hogy ez nem lehet máskép, arra biztosíték egy messze keletről jött gyűrött és zsiros újságlap, melyet meghatottan olvastunk végig, melynek betűi a mi szemünkben égtek és ragyogtak, valamint keletről a fény: „Ex oriente lux"! Földmivés népink s a Hangya. A kisgazdák felelős minisztere megszívlelni való sürgős felhívást intézett a termelő gazdaközönséghez, a földmivés néphez. Intő szava rámutat az ország nehéz helyzetére, amelybe az ötödfé! éves háború szenvedései, s ráadásul a kilenc havi benső anarchia a teljes lerongyolódásig sülyesztette. Minden "reménységünk a magyar föld őserejü termékenységében s a magyar nép őserejü munkájában gyökeredzik. Ez a két hatalmas segítő tényező máskor is kirántotta Magyarországot a katasztrofális szerencsétlenségekből. Hogy ötven évvel a sajómezei romlás után Róbert Károly föllendülő és Nagy Lajos dicsőséges korszaka, ötven évvel a rigómezei csatavesztés után Korvin Mátyás fénykora következhetett : az első sorban földünk bőséges áldásának s földmivés népünk szorgalmának volt köszönhető. Most is ezektői várhatjuk, hogy a rekonstrukció nehéz munkájához megadják a szilárd, biztos alapzatot. A kisgazdák minisztere tehát a legjobb helyre fordul, midőn a haza nagy bajaiban a gazdaközönségnél s a földmivés népnél keresi az orvoslást. Az utolsó ötven év híperíiberalizmusa azonban ezt az ősi forrást úgyszólva teljesen kiszolgáltatta a lelkiismeretlen üzérkedésnek a szabad spekuláció és kereskedés örve alatt; úgy hogy a felújító erők, amiknek a közjóíétet kellene emelni,főleg az üzérek javára gyümölcsöztek, A közvetítő kereskedelem spekulánsai felgyarapodtak, mert azok fölözték le a bőséges földáldás hasznát, — az őstermelőknek abból csak csekély hányadrész jutott. A fogyasztó közönség pedig keservesen ráfizetett az üzletre, mely az árakat mértéktelenül fölverte s az életet rémségesen megdrágílotta. Ez a veszedelem most fokozott mértékben fenyeget, ha nem védekezünk ellene. A borzalmas drágaság csak úgy mérsékelhető fokozatosan, s a normális árviszonyok visszatértét is csupán akkor remélhetjük, ha földünk termékeit sikerül kiszabadítanunk a spekulánsok uzsora-karmai közül. Ha ez sikerül, akkor a termelő kiadósabb haszonhoz, a fogyasztó pedig kulánsabb áruterményekhez jut. Áruforgalmi reformra van szükségünk, mely a közvetítő kereskedelmet fölösleges teher gyanánt mellőzi, s a termelők kapcsolatát a fogyasztóközönséggel közvetlenné teszi. Ilyen reform csak szövetkezeti úton lehetséges, s az őstermelés fogyasztási területein egyik alakjában nálunk már évtizedek óta bevált. A magyar fogyasztási szövetkezeteket, melyek központja a „Hangya

u egyesület, az áldott emlékű Károlyi Sándor gróf alapította, s műve teljes sikerrel működik a mai nehéz viszonyok közt is. A magyar kisgazdák minisztere ezt a nagyméretű és nagyérdemű szervezetet ajánlja a magyar földmifelők figyelmébe. Felhívja őket, lépjenek mindannyian ebbe a szövetségbe, alakítsa meg minden falu a magyar ~ Hangya fiókját, mert csak így lehet a szervezet általános, az ország minden pontjára kiterjedő, s csak így veheti föl sikerrel a versenyt a közvetítő üzérek ellenében úgy a termelők, mint a fogyasztók s az egész ország gazdasága javára. A Hangya nemcsak a termés értékesítésénél szolgálja a nemzet közérdekét, hanem a termelés fokozása, föllendítése s a termelők kezére dolgozás altal is. Gondoskodik a gazdasági eszközök * pótlásáról, vetőmagról, műtrágyáról, gépekről mindenütt, ahonnét a beszerzéssel megbízzák. így juttatja a falusi népet abba a helyzetbe, hogy gazdálkodó erejét fokozza, mentül többet termeljen, azt kiadósabban értékesítse, s fölöslegével a városok megélhetését biztosítsa, sőt a külső forgalomnak is juttasson bőven belőle, mint ellenértékét az onnan várható behozatalnak, amire itthon van szükség. Kívánatos, hogy sokorópátkai Szabó István miniszter fölhívását földmivés népünk országszerte megszívlelje, és intő szavát minden falu mielőbb kövesse. Gyors elhatározásokra, rögtöni szervezkedésre van szükség; az új Hangya fiókok néhány hét alatt megalakulhatnak, s az országos Hangya szövetséggel még az ősszel megkezdhetik együttes munkásságukat. Ha e hatalmassá megnövekedő szervezet már az idei kampányban fölveszi a harcot az üzérekkel, biztos győzelem vár rá, mely első diadalmas lépésünk lesz az új Magyarország megépítésének utjain. * Városunkban is nagyarányú mozgalom indult meg Hangya-fióküzletek felállítása érdekében. A mozgalmat a Pápai Hitelszövetkezet, ez az áldásosán működő intézményünk vezeti, s a héten lelkeshangu falragaszokon fordult a közönséghez, hogy részvényjegyzésével tegye lehetővé az üdvös terv kivitelét. Egy részvény ára Í00 korona. Jegyezni lehet naponta d. e., il—12 óra között a Hitelszövetkezet helyiségében Jókai Mór utca 18. szám alatt. Eddig már közel fél millió korona értékű részvényt jegyeztek, s remélhetőleg hamarosan olyan tőke áll a vezetőség rendelkezésére, hogy a Hangyafiókokat minél több helyen felállíthatja váró- j sunkban. ÚJDONSÁGOK. — A miniszterelnök köszönete. A városházára a mai napon a következő távirat érkezett: Pápa város polgármesterének. A magyar nép meleg szivének dobbanását véltem hallani Pápa város határába való beérkezésemkor. A lelkes fogadtatás, melyben részesültem, oly feledhetetlen benyomásokat hagyott vissza lelkemben, hogy sietek polgármester urat kérni, szíveskedjék Pápa város és környéke nagyérdemű közönségének és külön a város lelkes honleányainak szívből jövő hálámat és egyben a legőszintébb üdvözletemet tolmácsolni. Friedrich István miniszterelnök. A népszerű kormányelnök meleghangú távirata visszhangot fog kelteni városunkban. — Az államügyész Pápán. Dr. Lányi Sándor főügyész, a veszprémi államügyészség vezetője, f. hó 18-ika óta hivatalos ügyekben városunkban tartózkodik. — Az önálló választókerület ügye. A városnak arra a táviratára, melyet az önálló választókerület ügyében intézett a kormányhoz, s melyet ma egy hete megjelent számunkban közöltünk, a belügyminiszter a következő választ küldte: Polgármester / Pápa. A városnak önálló képviselőválasztói területté való visszaállítása iránti kérelme az 1914. évi XV. törvénycikk rendelkezéseire való tekintettel nem teljesíthető. Belügyminiszter. Az a törvény, amelyre itt hivatkozás történik, a pápai választókerületet 16 községgel bővítette ki. E szerint a most küszöbön álló választáson velünk együtt fognak szavazni: Mezőlak, Kéttornyulak, Dáka, Nyárád, Vinár, Marczalgergelyi, Salamon, stb. stb. Ma már ezen a dolgon nem változtathatunk. Ellenben annak a férfiúnak, akit a város bizalma képviselőnk gyanánt a nemzetgyűlésbe fog küldeni (mert azért a döntő tényező e választásnál is csak Pápa városa lehet!), első kötelessége kell hogy legyen Pápa város számára ősi előjogát, az önálló választókerületet visszaszerezni. — Képviselőjelölések. A devecseri kerület egyesült kisgazda és földmivés pártja a közelgő nemzetgyűlési választásokra dr. Rupert Rezsőt, a keresztény eszmék lelkes és bátor harcosát jelölte képviselőjéül. — A vármegye egyéb választókerületeiben, így Pápán is mindez ideig nem történt hivatalos jelölés. — Az állomásparancsnokság felhívása. Kaptuk a következő sorokat: Hivatalos tisztelettel kérem az alábbi felhívást a legközelebb megjelenő lapban közölni: A magyar hadügyminiszter úr 257.060/XVI. a. 1919. számú rendelete folytán felhívom az állomáson tartózkodó szabadságolt azon nyugállományú, szoígálatonkivüli, tartalékos és népfelkelő havidijasokat, > továbbá számvivő altiszteket, akik a világháború alatt szolgálatot teljesítettek, hogy az előttük ismeretes, a világháború befejezésekor leszerelt, illetve feloszlott olyan alakulásokról és azok | irattárainak átadásáról, illetve hovafordításáról, melyek nem tartoztak egy meghatározott póttesthez, lehetőleg pontos alábbi adatokat írásban a katonai állomásparancsnokságnak mielőbb jelentsék be. 1. Az alakulás pontos megjelölése. 2. A leszerelés, feloszlás időpontját és helyét. 3. Az alakulás állományát. 4. Alakulás, szállítmány stb. parancsnokának és a gazdászati szolgálat (pénztárkezelés) ellátásával megbízott közegeinek* megnevezése. 5. Kinek adatott át a pénztár, a készletek (ruházat, fegyverzet, felszerelés, lőszer, vonatanyag, lovak, állatok stb.), az irattár. 6. Leszerelésnél, feloszlásnál felme: rült észrevételek. Az írásbeli jelentések olvasható aláírással és lakcímmel küldendők be. Magyar katonai állomásparancsnokság, Pápa. ... .