Pápai Hírlap – XVI. évfolyam – 1919.
1919-09-17 / 29. szám
PÁPAI HÍRLAP MEGJELENIK HETENKÍNT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség: Liget-utca 6. Előfizetési árak: Egész évre 40, félévre 20, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 40 fillér. Laptulajdoílos főszerkesztő : DR. KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban és Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében. Legújabb távirati tudósítások. Báró Korányi — az új pénzügy* miniszter. A M. T. L jelenti: Grünn János pénzügyminiszter lemondott. Utóda Korányi Frigyes báró lett, aki a tárca átvétele alkalmával a következő körlevelet intézte a pénzügyminisztérium alkalmazottaihoz: Mikor a minisztertanács felhívására a pénzügyminisztérium vezetését vállaltam, teljes tudatában voltam annak, hogy nehezebb feladatra vállalkoztam, mint aminő valaha bármelyik, ország pénzügyeinek vezetőjére várt. Óriási felelősség nehezedik ránk, mint a nemzet valamennyi tagjára. Amit teszünk, vagy mulasztunk, arról századok múlva Ítélkezni fog a magyar nemzet. Bizva abban, hogy a magyar pénzügyi igazgatás tisztikarát teljesen eltölti ez az érzés, jöttem önök közé azzal az érzéssel, mint aki hazamegy hűséges bajtársai közé. A románok megsemmisítették az orosz bolseviki hadsereget. A „Morning Post- jelenti Bukarestből: A román hadijelentés a bolseviki hadsereg egész Dnjester-frontjának a románok által történt meghódítását jelenti. 3000 foglyot ejtettek. A vörös gárda felbomolva menekült. A románok Bendernél átlépték a Dnjestert. A volt császár és király főhadsegédjé= nek letartóztatása. Lobkovitz Zdenko herceg, Károly, volt császár és király volt főhadsegédje í. hó 13-án Prágába érkezett. Mikor a vasúti kocsit elhagyta, letartóztatták. Letartóztatását azzal a körülménnyel hozzák összefüggésbe, hogy Károly exkirály születése napján több személyiséget, köztük Lobkovitz Zdenko herceget is, svájci villájában fogadott. Egyes német lapok e fogadtatásokat a nevezett személyiségeknek a monarchia visszaállítására vonatkozó törekvéseivel hozzák összefüggésbe. Lobkovitz herceg az osztrákmagyar hadseregben altábornagyi rangot viselt. D'Ánnunzio elfoglalta Fiumét. Luganoi távirat jelenti, hogy Gabriele d'Annunzio tegnap saját maga által toborzott 1000 főnyi sereg élén Fiumébe bevonult. Néhány nap előtt néhány barátjával elhagyta Velencét és az Isonzo torkolatánál Ronchiban hajóra szállt, Fiume közelében kihajózott és azután gyalogmenetben a Karston át Fiumébe bevonult és a város igazgatását átvette. D'Annunzio itt Olaszország nevében Fiume annektálását proklamálta.' Velencében, Milanóban és Triestben D'Annunzio vállalkozását helyeslő tüntetések voltak. Magyar tanítók. 1919 szept. 17. A letűnt korszak, melynek véres árnyai rettentő káprázatokként még mindig itt gomolyognak körülöttünk, talán egyetlen társadalmi osztályra sem vetette magát a megnyerés szándékának oly ádáz állhatatosságával, mint a tanítóságra. A tanítók megdolgozásának munkája már a proletáruralmat megelőző korban megkezdődött s a minisztériumból kiinduló erős nyomásnak engedve, már akkor aránylag sokan behódoltak annak az iránynak, mely minden volt, csak nem magyar, csak nem keresztény. Hosszú volna elbeszélni, hogy a márciustól augusztusig eltelt időszakban a csábításnak, a vesztegetésnek, a terrornak mennyi eszközével álltak munkába, hogy a magyar tanítóságot nemzetietlenné és hitetlenné gyúrván át, általuk beoltsák az erkölcsi mételyt az osztály, vallás és haza elleni gyülölségben nevelendő ifjú nemzedékbe. Ez ép oly álnok, amennyire konok munka következményekép — szomorú valóság, — a tanítók egy része megingott. Régi sérelmek emlékezete, anyagi hátraszoríttatásának fájó érzete, ellenálló képességének gyöngesége okozta-e, de akadtak akárhányan, akik talán a lelkük mélyén élő jobb meggyőződés ellenére, behódoltak a romboló iránynak s valóban áldozni jártak — a Mammonnak. El nem halaványítható dicsősége marad azonban a magyar tanítóságnak, hogy jelentékenyen nagyobbik része — élén a középiskolai képesítésű tanársággal — minden csábítás és minden fenyegetéssel szemben hiven kitartott régi hagyományai, keresztény és nemzeti eszményei mellett. Mi lett volna a gyűlölség további tobzódása esetén ezeknek a bátraknak sorsa, elképzelhető. De a tiszta erkölcsöket végromlással fenyegető uralom szerencsére előbb összeomlott, semmint gyilokkal és vérrel mindazt végrehajthatta volna, amit állandósága biztosítása érdekében feltétlenül szükségesnek látott. A magyar tanítóság is, lealáztatások és szenvedések között, de mégis csak átélte életének ezt a legválságosabb korszakát. És most itt áll, mint annyi más magyar, megrendült kebellel, könybe lábadó szemmel, de el nem pusztított hittel és tettre készen, hogy kivegye részét abból a munkából, mely az új Magyarország megépítése terén vár reá. A héten már megtörtént az első lépés, mely hivatva van a tanítóságot a megpróbáltatások nehéz ideje után a haza megmentésére nemzeti szövetségbe tömöríteni. A szövetség élén az a miniszter áll, aki tanítói sorból elsőnek jutott ilyen magas polcra s akinek kétségtelenül gondja lesz rá, hogy a tanítóság minden gondoktól menten élhessen egyedül nemzetfenntartó nagy hivatásának. Az a kijelentése, hogy az iskolában egyedül a pedagógiai szempontokat engedi érvényesülni — diagonális ellentétben azzal az irányzattal, mely az iskolát az utolsó fél éven át az erkölcstelenség politikai kortestanyájává akarta lesülyeszteni — fénysugárt vet a tanítók szövetségének jövendő pályájára. Ez a szövetség azonban szilárd alapokon csak akkor fog állni, ha benne az elemi iskolai tanítóság és a középiskolai tanárság együttesen részt vesz. Ha nem lesz többé semmiféle parciális tömörülés, hanem lesz olyan egységes alakulat, melynek kőfalán a hitetlenség és hazafiatlanság hullámai bizton megtörnek, mint megtörtek abban az időben is, amikor egészen más intencióval terelte egybe a tanítókat és tanárokat a kommunizmus maszlaga. IIJ I)0N SÁGOK. — Dr. Antal Géza Hollandiában. Dr. Antal Géza tanár, városunk volt országgyűlési képviselője, ki már az őszön is künn járt Hollandiában, hogy ott előkelő összeköttetései révén próbáljon valamit tenni a református egyházak egységének megóvása és ezzel kapcsolatban országunk sorsa érdekében, a tegnapi napon — kormány megbízásából — újból kiutazott külföldre. Már korábban indult volna, de az útlevél, helyesebben az Ausztrián való átutazás engedélyének megszerzése, igen nagy akadályokba ütközött. Most hogy végre ez sikerült, haladéktalanul elutazott. Vajha ne érkeznék későn és más buzgó hazafiak fáradozásaival együttesen sikerülne valamit lendítenie nemzetünk ügyén. — Devecseri vértanuk emlékszobra. A Pápai Takarékpénztár igazgatósága a „tanácsköztársaság törvénytelen uralma alatt vértanúságot szenvedett devecseri lakosok emlékalapjára és árváik javára" 1000 K-t szavazott meg és juttatott el szerkesztőségünkhöz. Az emlékszoborra adakoztak még a hét folyamán : Gőbel Ilona 200 K-t, Szűcs Lajos 50 K-t. Eddigi gyűjtésünk eredménye: 2060 K. — A nyári időszámítás marad. A Reggeli Hirek irja: Vasárnapi számunkban azt jelentettük, hogy 15-én virradóra az órákat egy órával hivatalosan visszaigazítják és a nyári időszámítás helyett a normális időszámítás lép életbe. Ezzel szemben illetékes helyről értesítettek bennünket, hogy egyelőre ez a változás tárgytalan, a vasutakon, hajózásnál, póstáknál és hivatalokban továbbra is a nyári időszámítás marad érvényben.